Az értelmileg akadályozott

gyermek, tanuló, fiatal és

felnőtt

Dr. Varga Imre

Az értelmileg akadályozott tanulók biológiai és
pszichés fejlődésének jellemzői, eltérés a
tanulásban akadályozott tanulóktól

Az értelmi fogyatékosság: kialakulása és annak

jelentősebb formái sokféle tényezőktől függenek.

Az értelmi fogyatékosság három alapjellemzőjéhez –

csökkent intelligencia, adaptív funkciók gyengesége,
beszűkülése, az állapot 18 év előtt jelentkezik –

kapcsolódik a környezet kiemelt szerepe, mert:

- a fogyatékosság csak abban a környezetben
értelmezhető, amelyben a sérült gyermek él, játszik,
dolgozik.
Állapotát az egyén képességei, és a környezet közötti megbomlott egyensúlyi
viszony jellemzi. Az értelmi fogyatékosság a környezethez viszonyított relatív
állapot, mely megfelelő beavatkozással befolyásolható, enyhíthető.

A fejlődés korai szakaszában meglassúbbodott fejlődési ütem jellemzi.

Alacsony a pszichés aktivizációs szint, a jellegzetes fejlődési szintek
elmosódnak, az egyes funkciók széles határok közt jelennek meg.
- Jellemző a motivációs szegénység, és a magas ingerküszöb.
- A beszédfejlődés is sajátos úton halad. A megismerő funkciók késleltetettek –
a fennálló szenzomotoros hiányosságok következtében, de pszichomotoros
terápiával a kognitív fejlesztést stimulálni lehet.

A szimbolikus és belátó gondolkodás szintje elérhető, a konkrétak is, viszont a

fogalomalkotás a következtető gondolkodás csak konkrétumokhoz kötötten
lehetséges.

A tanulás és a tanultak megőrzése, feldolgozása alacsony szinten van. A

figyelem ingadozó.

Alacsonyfokú terhelhetőség, lassú tanulási tempó jellemzi őket. Szükség van a

folytonos stimulációra. Fontos a testközeli kapcsolat és a kis lépések szerinti
haladás, a gyakori ismétlés.

Jól érthető átható, tagolt és ösztönző tanulási segítséget igényelnek. Szociális

fejlődésük hiányosan alakul, az éntudat kialakulása megkésett.
A tanulásban akadályozottak csoportjába: tartoznak
azok a gyerekek, akik az idegrendszer biológiai vagy
genetikai okokra visszavezethető gyengébb
funkcióképességei, ill. a kedvezőtlen környezeti hatások
folytán tartós és átfogó tanulási nehézséget, tanulási
képességzavart mutatnak.

- Tanulási nehézség: átmeneti jellegűek, egyes tanulási

helyzeteket érintenek hiányzás, betegség miatt – normál
pedagógiai módszerekkel korrigálhatóak.

- Tanulási zavar: ha egy képességterület működésében

zavar jelentkezik pl.: olvasás, írás, számolás. Tartós
probléma, amely gyógypedagógiai megsegítést igényel.
- Tanulási akadályozottság: több területet érintő súlyos
mélyreható pedagógiai probléma, amely erősen nehezíti
vagy lehetetlenné, teszi a hagyományos iskolai keretek
közötti tanulást. Csak gyógypedagógiai módszerekkel
fejleszthető.
A tanulási akadályozottság iskolai tanulási helyzetekben
mutatkozik meg, már az óvodáskor vége felé felmerülhet a
gyanú, az iskolai teljesítményhez szükséges
alapképességek területén tapasztalható a fejlődés
lelassulása.

Az észlelés eltérései:
- egyensúly észlelés zavara
- kerüli vagy túlzottan, keresi az érintést /taktilis/,
- zavarok az auditív észlelésben,
- vizuális észlelés zavarai: - alak háttér észlelés, látótér
kiesés
- a tartós figyelem hiánya, emlékezet csökkenése, a
munkamemória kapacitásának csökkenése
Kivitelezés és végrehajtás problémái:

- elsősorban motorikus területen jelentkezik: izomtónus

zavara, nagy és finommotorika zavara, cselekvés
tervezése és irányítása, koordinációs nehézségek.

Szociális és emocionális terület problémái:

- zavar az általános pszichés állapotban, zavar a

késztetések területén /apátia, túlérzékenység, passzivitás,
motiválatlanság, megközelíthetetlenség, önirányításban
labilitás, önértékelési zavar, szociális beilleszkedés
problémái.
 Az értelmileg akadályozott tanulók biológiai és pszichés
fejlődésnek jellemzői, eltérés a tanulásban akadályozott
tanulóktól

Értelmi akadályozottság, értelmi fogyatékosság

A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és

környezeti hatások eredőjeként alakul ki, melynek következtében az
általános értelmi képesség számottevően elmarad az adott
népesség átlagától már az első életévévektől kezdődően, és az
önálló életvezetés akadályozott válik.(Beletartozik az enyhe is.

A biológiai károsodásnak, mint az emberi szervezetben történt

fejlődés, életműködési zavarnak okaival, megnyilvánulásaival,
gyógyításával az orvostudomány foglalkozik.

Az értelmi fogyatékosság állapot, nem betegség, bár besorolható a

betegségek nemzetközi osztályozásába (BNO 10)
Az értelmi akadályozottság olyan állapot, amihez gyakran
kapcsolódnak betegségek, rendellenességek. KB: 200 oka ismert,
de az esetek 60%-ában nem derül ki, hogy mi okozta.
1. Születés előtti okok:

- Kromoszómális rendellenességek (Down - szindróma)

- Szindrómák (idegrendszeri, szem, arckoponya, csontváz

rendellenesség)

- Veleszületett metabolikus (anyagcsere) hibák

- Az agy fejlődési rendellenességei

- Környezeti hatások (drogok, mérgek, sugárártalmak)

2. Születési körüli okok:

- Születés rendellenességek. Az újszülött kor

rendellenességei. (hypoxia, rohamok, trauma)

3. Szülés utáni okok:

- Fejsérülések
- Fertőzések
- Demyelinizáció
- Rohamokban jelentkező betegségek
- Toxikus megbetegedések
- Hiányos tápláltság
- Környezeti nélkülözéssel járó kórképek
A tünetcsoport etiológiája (kóroktan, az okok kutatása) nem
határozza meg véglegesen az egyén sorsát. Lehet, hogy
szociabilitása, alkalmazkodása alapján mégsem
minősíthető értelmi fogyatékosnak.
Az IQ nem egyedüli kritérium, nem diagnózis, nem is
engedi meg a prognózist sem, legfeljebb orientáló szerepe
lehet.
Az IQ éppen a tanulási képesség felől nem ad információt,
pedig az kellene. Ezért az IQ használata mellett az egész
személyiségre kiható, átfogó és megfigyelés segítségével
alkossunk képet a gyermekről.
Az értelmi fogyatékosság korai felismeréseinek lehetőségei

Értelmi fogyatékosságról valójában csecsemő – és

kisgyermekkorban nem beszélhetünk. Orvosi módszerekkel
azonban már újszülött korban felállítható a diagnózis,
abban az esetben például, ha az agyállomány részleges
vagy teljesen hiányzik, genetikai ártalom esetében,
amelynek kizárólagos velejárója ez a fogyatékosság vagy
korai idegrendszeri károsodások. Kivétel lehet, hogy súlyos
szülési sérülés, oxigénhiányos állapot sem okoz
idegrendszeri károsodást. (Pl. Goethe)
Újszülött kori tünetek, amik idegrendszeri károsodásra
utalhatnak:

Az újszülött azért nem tud szopni, mert a szopás, mint

feltételen reflex nem alakul ki.
Ha nem reagál erős ingerekre, nem sír fel ha kellemetlen,
fájdalmas inger éri, ez azt jelenti, hogy magasak az
ingerküszöbei, érzékelési zavarai vannak.
Szemkontaktus hiánya is jelezhet problémát. (Lehet
látássérülés is az ok)
Az értelmi fogyatékos gyermekek legtöbbjénél nem lehet
biztosan következtetni a biológiai rizikófaktorokról a
későbbi fogyatékosságra.
A korai felismerés a gyermek pszichomotoros fejlődésének
megfigyeléséből és elemzéséből következhet.
Az épek között is egymástól nagyon különböző
fejlődésmenetű és személyiségű gyermekek vannak a
sérültekre ez még hangsúlyozottabban érvényes.
Dr. Bárczi Gusztáv mondta:’ Minden értelmi fogyatékos
gyermek legalább annyira különbözik egymástól, mint a
fogyatékos az éptől
Értelmi akadályozottak
Az ért.ak.(új elnevezés az ért. fogy. helyett) 3
alapjellemzője :
- csökkent intelligencia
- adaptív funkciók gyengesége, beszűkülése
- az állapot a 18. életév előtt jelentkezik + a környezet
kiemelt szerepe

Új hangsúly:
Az ért.fogy. a környezethez viszonyított relatív
állapot, amely megfelelő beavatkozással (biológiailag
szociálisan ) befolyásolható, enyhíthető, egyes esetekben
meg is szüntethető.
Pedagógiai oldalról 3 fő elemet emelt ki az UNESCO:

- lelassult általános fejlődés,

- tanulási képesség korlátozottsága,
- szociális alkalmazkodás elégtelensége

Bach jellemzésében elkülönít:

- lényeg szerinti fogyatékosságokat

- konszekutív (járulékos) zavarokat, amelyek többé-
kevésbé szabályosan jelennek meg és kísérőjelenségként
foghatok el,
- párhuzamos fogyatékosságokat, amelyek bizonyos
gyakorisággal az ért.ak.-hoz kapcsolódnak
A párhuzamos fogyatékosságok vagy az értelmi
fogyatékosságok vagy az értelmi fogyatékosságot előidéző
okkal vagy egy fokozott megbetegedés hajlammal függnek
össze. Ilyen zavarok lehetnek:

- érzékszervi funkcióban
- beszédszervi funkcióban
- finom motorika
- görcskészség
- belső szervek megbetegedései
Nirje az értelmi akadályozottságot háromszoros sérülésnek
tekinti

1. az egyén valódi értelmi akadályozottságának

megnyilvánulása kognitív akadályozottságban,
alkalmazkodóképességben és tanulási nehézségben.

2. következményes vagy szerzett értelmi akadályozottság

(Bach-nál ez a járulékos zavar) amely főként nevelési
hiányok hibái, környezeti ártalmak következtében
magatartászavar vagy alulteljesítés formájában jelenik
meg.

3. az akadályozottság tudata (ez az új Nirjénél) saját

helyzet megértésének a problémája, amelyet a torz én
kép vagy az elhárító mechanizmusok jeleznek
 A három akadályozottság nem független egymástól,
másodikat el lehet kerülni, ezzel az 1.és 3. könnyebben
elviselhető

Az értelmileg akadályozottak jellemzői:

- Alacsonyabb mentális képesség

- Akadályozott a társadalmi cselekvőképessége
- Adaptív kézségek közül legalább két fejlődési területen
tapasztalható korlátozottság.
Adaptív készségek:

 Kommunikáció
 Önkiszolgálás (önellátás)
 Otthon és lakás ellátása
 Kapcsolatok
 A szűkebb környezetben történő hasznosság
 Az önirányítás
 Egészség és biztonság ismerete
 Elemi iskolai ismeretek
 A munka
 A szabadidő
Az ért. akadályozottság összetett fogyatékosság. Minél
erősebbek, és összetettebbek a fogy. gyermek sérülései,
annál több adaptív kézség területen szorul segítségre. A
segítségadás formája a 10 adaptációs képesség terület
eltéréseitől, súlyosságától függ, (megmutatja, hol kell
beavatkozni) nem pedig az ért. súlyosság fokától.

A személyiség akkor sérült, ha a fejlődés tempója

(akceleráció, retardáció) és a személyiség szerkezete úgy
változik meg, hogy a személyiség egyik összetevőjének (pl.
biogén) megváltozása a másik kettő (pszichogén és
szociogén) változását is magával vonja, + a fejlődési tempó
is megváltozik.
Az értelmi akadályozottak pszichés fejlődése jelentősen
meglassúbbodott – sokat késik.
A patológiás fejlődésmenet sokkal egyenetlenebb, nem
lehet fejlődési korokat megkülönböztetni, mint az épeknél.

A patológiás fejlődés sajátosságai:

- Fejlődési ütem erőteljes lelassulása

- A kritikus időszakok időbeli túlhaladása
- Fejlődési területek diszkrepanciája (eltérése)
- Fejlődési ugrópontok elmosódása
Pszichomotoros fejlődés jellemzői:
- Pszichés aktivációs szint alacsony, ezért minden területen
nehezen indul és lassú a fejlődés. (Meglassúbbodott
fejlődési ütem. Kihagynak, vagy kevésbé gyakorolnak be
mozgásfejlődési fázisokat.) Megfigyelhető, hogy a
helyváltoztatás élménye jelentősen fellendíti pszichés
aktivitását és ez a fejlődésben pozitív változást
eredményez. Az önálló mozgás döntő fordulópontként
szerepelhet életében. Optimális feltételek között a
középsúlyos ért fogy. gyermekek sok gyakorlással
megtaníthatók bonyolult nagymozgásokra pl.
kerékpározás, síelés, szánkózás, úszás
- Motivációszegénység
- Nagyobb, erősebb, ingerek felfogására képesek, magas
ingerküszöb
- Mozgásfejlődés meglassúbbodott
Szenzomotoros koordináció területén kicsi a spontán
fejlődési lehetőség. Cselekvéseik hatását, eredményét nem
tudják értelmezni, nincs sikerélményük. A mozdulatok
éretlenek, torzulnak  ezen a területen elmaradnak 
ebből lehet legbiztosabban következtetni arra, hogy ért.
fogy. a gyermek. (nem épít, nem összerakózik, nem firkál)

Szenzomotoros koordinációk zavarai:

- Passzívak, tompák, indítékszegények.

- Mozdulatok éretlensége és torzulása
- Sztereotip mozdulatok, játéktevékenységben is jaktálás 
külvilággal való kapcsolatfelvétel nélküli,öncélú, ősi
mozgás Sztereotip mozgás nem folyamatos, hanem
szabálytalan ritmusú
Az alacsony ingerküszöb miatt a fájdalom is élményforrás
nekik.
 Beszédfejlődés

A gagyogás kimarad vagy csak nagyon rövid idejű

- hiányzik az egészségesekre jellemző mozgás- és

hangélmény, kapcsolatteremtés a világgal
- differenciálatlan, kapcsolatteremtés nélküli, monoton
hangadás
- gagyogás legtöbbször kimarad vagy csak rövid periódusú
- megértett szó utánzása nehezített
- nehezen ismeri fel, hogy mindennek van neve és ok-
okozati összefüggése
- szöveget nem ért, nem közlése szándékkal mondja
- spontán kérdései nincsenek
 Beszédre jellemző
- Szókincs szegényes.
- Nyelvi formák kezdetlegesek.
- Primitív, konkrét szavakat használat és a primitív
szavakat használó beszédet megértik.
- Jelen időben, konkrétumokban beszélnek.
- Nehezen alakul ki benne a tárgy, a személy jellegzetes
képe és tulajdonságai.
- Nehezen ismert fel, hogy mindenki van neve, és hogy a
dolgok között térbeli, időbeli, ok-okozati összefüggés van.
- A beszéd kialakulásának nehézségei akadályozzák a
gondolkodás fejlődését, a gondolkodás fejlődésének
nehézségei akadályozzák a beszéd fejlődését.
- Gondolkodás eszközeként beszédük alig funkcionál.
- Nem tanulnak meg kérdés-felelet alapján beszélgetni,
nem tudják ismereteiket gyarapítani.
 Érzelmi fejlődés, szociális kapcsolatteremtés

- A fogyatékosság van, hogy nem érinti ezt a területet.

- Érzelemfejlődése a környezettől függ – így lehet

aktivatásra késztetni (szerető, elfogadó környezet)

- Az érzelmileg motivált gyermek felismeri a cselekvés

eszközeit, örömét és maga is utánozni kezd.

- Pozitív érzelmi hatások csökkenthetik a fogyatékosság

mértékét és a személyiségfejlődés torlásait – ekkor jól
fejlődik az éntudat.
 Viselkedés
Tanulási viselkedésük:

- Tanulási magatartásuk az életkorra jellemző elvárásoktól

lényegesen visszamarad.
- Tanulási tartalmat szemléletes úton tudják felfogni,
feldolgozni megtartani.
- Érdeklődésük a közvetlen szükségletek kielégítésére
összpontosul.
- Figyelem ingadozó, lassú tanulási tempó
- Alacsony transzfer- és generalizálási képesség, alacsony
terhelhetőség

Sikeres tanulás feltétele: testközeli kapcsolat, kis lépések,

a nehézségek enyhítése, gyakori ismétlés, konkrétság.
Értelmi fejlődés
- izolálódási tendencia
- rigiditás, beépülés nehezített
- differenciálatlanság
- magasabb értelmi funkciók, alacsonyabb színvonala
Figyelem
- szűk terjedelmű
- nem tartós
- megosztásra való képesség hiányzok
- tárgyhoz kötődik (47% ehető, 25% játék, 15% ismert
tárgyak)
Emlékezet
- bevésés mechanikus
- hiányos észlelés
Szociális fejlődés:
Általában kora gyermekkorban kevés elismerést kapnak 
negatív énkép
éntudat (interakciós lehetőségektől függ)
 
jól fejlődik rosszul fejlődik
- Támogatják - nem értik szükségleteit
- Segítik
- Figyelembe veszik

Akarati tulajdonságok gyengesége

A csalódást okozó tapasztalatok hatására gyengül
Kommunikáció hiányosságai

- Nem képes magát jól kifejezni  negatív énkép,

szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás
Ellenmondó akarati sajátosságok
Kezdeményezés hiánya  féktelenség, makacsság
Nevelési cél: önbizalom visszaállítása
Érzelmi szféra

- Jelentéktelen sérelmekre hosszan és erős reakcióval reagál

- Megkésve kialakuló magasabb rendű érzelmek (pl.
kötelesség, felelősség, lelkiismeretet)
- Érzelmek kóros megnyilvánulásai (pl. indoktalan
hangulatromlás, mozgási vagy cselekvési kedv hiánya,
közömbösség a környezettel szemben)

Bizonyos kóros állapotok, pszichotikus állapotok,

pszichoneurotikus betegségek gyakrabbak.
Hamarabb kialakuló stresszes állapot, mely érzelmi és
szociális zavarok következményével jár – nagyobb
arányban előforduló lelki betegségek.
Gyakrabban előforduló pszichiátriai kórképek (skizofrénia,
mánia, depresszió, alkalmazkodási zavarok)
 Értelmi akadályozottak gondolkodása

Analízis + szintézis + általánosítás + konkretizálás

Általános tartalmak megragadásának képtelensége a

jellemző. Általánosítások kialakítása nehezített.
A gondolkodás során a részletből indul ki az egész felé, de
megfelelő neveléssel képesek az egészből kiindulni és a
részeket megkeresni.
- a műveletek végzése szimbólumokkal történik
Köszönöm a figyelmet!