Balassi Bálint élete és munkássága

Jelentősége

• A magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb

magyar képviselője.
• Sajátosan ötvözte az európai reneszánsz és a magyar
reformkor irodalmát.
• Ő volt az első magyar költő, aki tudatosan készült a
halhatatlanságra, tematikus ciklusokba rendezte verseit.
• A szövegvers megteremtője.
• Az első magyar nyelvű verskompozíció létrehozója
(Balassi-kódex)
 1554-1594

• 450 éve született Zólyomban

• Származása: gazdag nemesi család
• Nevelője: Bornemissza Péter, humanista író
és prédikátor
• Tanulmányai: Nürnberg, Padua
• Műveltsége: nyolc nyelven beszélt, antik
műveltség
 Életútja
• Heves természete sok botrányba sodorta. Rokonai
kisemmizték. Vagyoni helyzetén nem tudott
segíteni.
• 1579 Eger – hadnagyként szolgált
• Pozsonyban megismerkedik Losonczy Annával,
verseivel ostromolja a férjes asszonyt
• 1585 feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát
• Sárospatak várának erőszakos elfoglalása miatt házasságát
felbontják
• 1589-ben peres ügyei miatt elhagyja Magyarországot,
Lengyelországba távozik.
• 1593-ban hazatér, és részt vesz a török elleni
hadjáratban
• 1594. május 19. Esztergom ostrománál érte a végzetes
golyó.
 A reneszánsz embertípus
megtestesítője
• Szerette a természetet /Tavaszköszöntő/
• A vitézi életet /Egy katonaének/
• A hírnevet /A Szentháromsághoz szóló/
• A szerelmet /Hogy Júliára talála/
• Hitt Istenben /Ó, én Istenem/
• Verseit tudatosan magyarul írta, és ismert dallamra
költötte
 Balassi versformája
• Balassi-strófa
• Rím- és sorképlete: 6a6a7b, 6c6c7b,
6d6d7b

• Királi méltóság, 6a
• tisztesség, nagy jószág 6 a
• idővel mind elvesznek, 7 b
• Nagy kövek hamuá 6c Balassi Bálint az ő
• s hamu kősziklává 6c szerelmének örök és
• nagy idővel lehetnek; 7 b maradandó voltáról
• Jó hírnév, dicsőség, 6d
• angyali nagy szépség 6d
• idővel porrá lesznek; 7 b
Téma szerint verseit felosztjuk:

• -szerelmes versekre:
• Júlia-ciklus /Losonczy Annához, pl. Júliát hasonlítja a
szerelemhez/
• Célia-versek /Szárkándy Annához, pl. Szít tüzet
Zsuzsánna szívemben/
• - a vitézi életet és a természet szépségét megéneklő
versekre: /Egy katonaének, Ó, én édes hazám/
• -istenes versekre: /Adj már csendességet/
 Istenes versei

• Istenes verseiben nincs nyoma egyházhoz

tartozásának, egyéni lélekállapotban keresi Isten
megnyilvánulási terét.
• Vallásos lírája jellegzetesen reneszánsz jelenség:
nehéznek látja az utat Istenhez, mert kételkedik
saját üdvözülésében.
• Verseiben kér, könyörög, perlekedik Istennel,
sorsának bírájával.
 Adj már csendességet…

• 1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!

Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!
• 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!
• 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!
• 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.
 Adj már csendességet…

• 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e?

Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e?
• 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint,
• 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;
• 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
 Adj már csendességet…
• A vers könyörgés. Az élet harcaiban, küzdelmeiben
megfáradt ember könyörög
békességért, a lélek nyugalmáért.
• A kérés egyszerre irányul a földi életre és a végső
csendességre, nyugalomra, a halálra és a halál utáni létre.
• A verset leginkább összetartó elemek az egyes szám második
személyű,
felszólító módú igealakok (adj, ódd, ne hadd).
• A második versszakban a halmozás a várakozásteli
lelkiállapotot és a sürgetést jelzi.
 Szerkezete
• Az első két versszak az expozíció, mely az odafordulást,
a megszólítást és a könyörgés tárgyát tartalmazza.
• A 3., 4., 5., 6. versszak az argumentáció, az érvelés.
• Balassi Isten végtelen irgalmasságára hivatkozik, ez
képezi az érvelés alapját.
• Az érvelés közismert fordulatokra épül:
• A megváltás ígérete
• Isten irgalmának nagysága
• Az isteni jóság kifogyhatatlansága
 Szerkezete, költői eszközei
• Az érvelés költői eszközei az ellentét (végtelen irgalom
– éktelen bűn) és a költői kérdés (ébreszthet-é?).
• A 7., 8. versszak a zárlat, mely újból megismétli – de
immár az argumentációból következően a bizalom
jegyében – a könyörgés tárgyát.
• A 7. versszak metaforái jelzik Balassi költői nagyságát,
az újfajta viszonyból megszülető
újszerű és sajátos egyéni képeket (nyomorult fejemnek
letört szárnyát).
• „Balassi számára csak egy érték létezik: a szeretet,
amelynek két aspektusa az istenszeretet és a
nőszeretet. Végül a képlet úgy háromszereplős, csak
úgy hármasság, hogy a vitéz az alany, a nőszeretet
és az istenszeretet a tárgy. Verseiben, nem
véletlenül, csak a Szerelem és Isten rendelkezik
hatalommal.”
• (Kőszeghy Péter)