A szabadidő eltöltés

történelmi fejlődése
Készítette: Dr. Müller Anetta PhD.
 A „primitív” kultúrák
 E kultúrákat alacsony
szervezettségi fokú,
kezdetleges társadalmi
rendszerek jellemzik.
 Megőrizték ősi
jellegüket
 Ma is létezik ilyen, pl.
akik
elszigetelődtek( magsh
egységek, óceáni
szigetek, sivatagok,
esőerdők, stb.)
 A „primitív”
kultúrák
 Munka és szabadidő nem
válik el.
 Gazdasági alap
(diszkrecionális jövedelem)
 Kulturális alap (párválasztás,
rituálék, harciasság, nemi
szerepek, versengések)
 Szabadidő és háború (harcra
készültek fel-harci
gyakorlatok)
 A görög civilizáció
 Az első olyan
civilizáció, mely a
szabadidő-töltést
tudatosan is az emberi
élet egyik legfontosabb
értékeinek sorába
emelte.
 Szabadidő=érték,
önkifejezés módja
 Szabadok és
rabszolgák világa
 A görög civilizáció
 Az emberközpontú görög
kultúra egyik meghatározó
eleme az emberi
tökéletességre való törekvés. (
test és szellem egysége)
 Színházak, fürdők, stadionok,
gymnasiomok, akadémiák.
 A szabadidő-töltés azonban a
társadalom szűk rétegének
volt adott.
 A szabad férfinak volt adott!
 A nők, rabszolgák, a
szegények ki voltak zárva!
 A görög civilizáció
 A görög települések
városállammá (polis) fejlődtek.
Kialakult a hierarchikus
társadalmi rend, melynek élén
hadvezér királyok álltak. Majd
következett a tirannusok
(egyeduralkodók) időszaka.
 A városállamok közül Spárta
és Athén emelkedett ki. A
dórok alapította Spárta nagy
katonai erővel bírt. A kemény
és szigorú „spártai” nevelés
célja az ütőképes katonai erő
megteremtése.
 A görög civilizáció
 A szabadidős
tevékenység közösségi
jellegű volt.
 A férfiak összejártak
beszélgetni,vitatkozni,
színházakba,
sportversenyekre,
tornacsarnokokat
látogattak.
 Ünnepek, fesztiválok
évente 120. zenés,
lakoma, vallási szertartás.
 A görög civilizáció
 i.e. 776. első ókori
olimpiai játékok,
Zeusz Isten
tiszteletére
Olümpiában:
 Pl. kocsihajtó
versenyek,
dárdavetés, aolosz-
futás, birkózás,
pankratio, stb.
 Spárta és Athén
 Peloponnészoszi félsziget neves települése a néhány száz lakosú
Olümpia, mely főleg az idegenforgalomból él.
 A település nagy kiterjedésű rommezeje a múltról, a
hagyományokról árulkodik. Az Olümpiában négyévenként
megrendezett atlétikai versenyek többet jelentettek egyszerű
látványosságnál. Zeusz tiszteletére szent fegyverszünetet tartottak.
Itt találjuk a gümnaszion maradványait, ahol az edzéseket
tartották, és itt hirdették ki az olümpiai győztesek névsorát is, akik
olajfakoszorút kaptak.
 A 210 m hosszú keleti oszlopcsarnokában (az ún. Krisztosz-ban),
mely fedett futópálya volt, tartották rossz idő esetén a futóatléták
edzéseiket. Megtaláljuk itt a Palaisztrát, amely a birkózók és
ugrók gyakorlóhelyéül szolgált.
 A Zeusz-templom jelzi, hogy miden versenyszámot Zeusz
tiszteletére rendeztek.
OLÜMPIA
 A római civilizáció
 A rómaiak is nagy
gondot fordítottak a
szabadidő-eltöltésre!
 Fogyasztói javakként
értelmezték, nem
fejlesztő szerepét
emelték ki.
 Állami szerepvállalás,
politikai eszköz
 A római civilizáció
 Látványosság-
szórakoztató szerep,
nézőként vettek részt.
 I. sz. végén Róma
lakossága 1 millió fő.
Nagy tömegek
fékentartására:”
panem & circensis.”-
 200 ünnepnap volt.
 A római civilizáció
 Háború, harci
tevékenység
 Gladiátor-vialadok -
amfiteátrum
 Kocsiversenyek-
stadionok, circus
 Fürdők( Caracalla,
Diocletianus)
CARACALLA
 Gazdagoknak otthon FÜRDŐ
könyvtár, saját fürdő.
 Középkor szabadidő-töltése
 Nagy Konstantinus
császár 313-ban
szabaddá teszi a
kereszténység
gyakorlását.
 Vallás: elfordulás az
evilági örömöktől, test
sanyargatása,
elfordulás a testi
vágyaktól.
 Középkor szabadidő-töltése
 Munka-vallás: sötét
középkor.
 Mások pl.
lovagok:vadászatok,
lakomák, lovagi
tornák, háborús
játékok, hiszen ők
adták a korabeli
hadsereget.
 Középkor szabadidő-töltése
 A szegények, a
hűbérúrtól függtek,
nyomorogtak
szegényes közösségi
szabadidő-töltésük a
faluközösséghez és a
családhoz kötődtek.
 Szerzetesek a kultúra
hordozói, könyvtáruk
volt, órát fejlesztették
ki( benedek-rendiek).
 Reformáció és a reneszánsz
 A XVI. Sz-humanizmus-  Megerősödött városok,
meggazdagodott  Fejlődő tudományok,
polgárság újra felfedezte  Élénkülő kereskedelem.
az élet örömeit.
 Luther-Kálvin tanai-
 Itáliában és
reformáció-Istennek
Franciaországban a
tetsző élet-szorgos
reneszánsz művészet
munkával-nem vallási
tündökölt.
ceremóniákkal.
 Újkor és a kapitalizmus
eszméje
 Reformáció és a reneszánsz
 Nemes:lakomák, vadászatok,
bálok, kulturális
tevékenységek:zene, tánc,
színjátszás
 Kultúra terjedését segítette:
nyomtatás fejlődése
 Balett-csoportok,
képzőművészeti műhelyek
 Szegényeknek itt is szűkebb
lehetőség
adódott(shakespeare-érdekes
események). Giorgione-Koncert a
szabadban-reneszánsz
festészet
 Reneszánsz utáni századok:
 Felekezetek közötti
viszályok
 Finomodnak a szabadidő-
elöltési szokások:fejlődik
a zene, irodalom, parkok,
sportpályák jönnek
létre,bálok állandósulnak.
 Felsőbb osztályokban:
lovaglás,harcművészet(ví
vás), versenyszerűen
űzött sportok,színház.
 Nép körében: labdajáték,
íjászat,ökölvívás,
bírkózás, állatviadal.
 Ipari forradalom és egyes
társadalmi következményei:
 XV-XVI. Sz-reformáció,
ellenreformáció, dinasztiák
harca.
 XVIII-XIX. Sz:
 Felvilágosodás, Nagy Francia
Forradalom,Napóleon háborúk,
Anglia világuralma, kapitalizmus
kezdete,
 Ipari forradalom, 1764-világ első
fonógépe.
 Manufaktúrák helyett gyárak,
ipari városok jelennek meg.-
Gyártelepek,
munkásnegyedek,
nyomornegyedek.
 Csak a vasárnap a
szabadnap, férfiak: kocsma,
nők otthon, lépcsőház előtt
töltötték, gyerekek- nem volt
gyerekbarát környezet,
alkalmi munkát végeztek,
csibészkedés jellemezte őket.
 Ipari Forradalom
 Forradalmasodott a
közlekedés:
vasút,gőzhajó,
utazási irodák
 Elektromosság a
háztartásokban
 Telefon,
hangrögzítés, mozi,
gépkocsi…
 Párizs
 III. Napóleon alatt:  Tulieriák kertje északi
 Sugárutakkal, körutakkal bejáratánál találjuk a III.
kötötték össze a várost. Napóleon emelte Jeu de
Paume-ot (Labdaház). –
 Épültek: színházak,
ütős labdajáték a MÉTA
lakóházak, bankok,
népszerűsítésére emelte.
vállallati székházak
színház, opera, mulató,
kabarék, varieték,
mozik,kávéházak,
múzeumok, mozik,
kiállítócsarnokok,
múzeumok, könyvtárak is
épültek.
 Az 1900-as évek eleje
 1896- első újkori  Szabadidő töltés,
olimpiai játékok- tudatos, az emberi
Athén, Báró Pierre de szükséglet részévé
Coubertin szervezte válik.
ujjá.
 Napjainkban szabadidős
trendek:
 Rövid idő alatt maximális élmény
(wellness hétvége, day spa)
 Gyors információ (internet, cset, skyp)
 Vissza a természethez- horgászat, túrák
 Urbánus szórakozások (pláza látogatás,
mozi, parkour)
 Extrém sportok divatja
 Testideál-fitness, sportos életmód