Az ember evolúciója

Krétában
Ősi rovarevő emlősökből alakultak ki az első
félmajmok, majd a főemlősök
Tízmillió éve kialakulnak ez első emberszabásúak. Szembefordítható
hüvelykujj, előre néző szemek (így jó térlátás) valamint nagy
agytérfogat jellemző
7 millió éve kiválnak az emberszabásúak közül az első emberfélék
„lemászunk a fáról”.
Legalább 20 különböző emberféle indul fejlődésnek - szinte mind Afrikában
7 millió év
DRYOPITHECUS
Első emberféle. Még teljesen csimpánzszerű. 300 cm 3 agytérfogat.
Elhagyja Afrikát. Leletek Európában, Ázsiában. Magyarországon is
(Rudabánya – Rudapithecus)
 4,5 millió év
AUSTRALOPITHECUS
Már két lábon jár, és eszközt használ, de még nem készít
400- 500 cm3 agytérfogat
 2.4 millió év
Megjelenik a Homo nemzetség.
Homo habilis „ügyes ember” Még majomszerű fej 500 – 700 cm3
agytérfogat. Már készíti az eszközöket, főleg kőből
 1.5 millió év
Kelet-Afrikában megjelenik a Homo erectus „felegyenesedett ember”. Az első
emberféle, amely elhagyja Afrikát. Benépesíti Európát és Ázsiát. 1200 cm3
agytérfogat.
Első emberféle, aki már használja a tüzet.
Nagyon hosszú ideig fennmaradnak, utolsó képviselőik Kelet-Ázsiában csak 100 000
éve halnak ki.
 300 000 éve
Homo Neanderthalensis – Neandervölgyi ember „ősember”
Nem a mai ember őse, teljesen külön faj. A „jégkorszak embere”, alkalmazkodik a
hideghez, alacsony izmos test, előre ugró arc.
Agytérfogatuk 1600 cm3, nagyobb a mai emberénél!!!
Fejlett eszközhasználat, temetkezés, kultúra. 130 000 évig él együtt a primitívebb
mai emberrel.
Kb. 20 000 éve hal ki, valószínűleg a mai ember írtja ki.
 150 000 éve
Homo sapiens sapiens – „bölcs ember”

Homo erectusból Afrikában alakul ki. Benépesíti Afrikát, majd Ázsiát. Azután eljut
Európába, ott kiirtja a Neandervölgyit, eljut Ázsiából Ausztráliába, a Behring-szoroson
át Észak-Amerikába, majd végül 13 000 éve Dél-Amerikába.
Az emberi viselkedés evolúciója
Az emberré válás során az agy térfogata megnőtt, létrejött az elvont
gondolkodás és a beszéd.
Az evolúció során az ember társadalmi lénnyé vált
Ez a fejlődési folyamat a szocializáció.

Az egyedek viselkedését később nagyban befolyásolják, és eltérővé teszik kulturális hagyományaik.

 Az emberi viselkedés elemei
1. Öröklött elemek
- Feltétlen reflexek

Fogóreflex
Pislogás
Elkapási reflex
- Mimika
 2. Tanult elemek
A tanulás idegrendszeri alapja a memória kialakulása.
A tanulás értelmezhető a viselkedés megváltozásaként.

Nem értjük a tanulás fogalmába az érést (amikor nem gyakorlás miatt

változik meg a viselkedés)

Nem tekintjük tanulásnak az időleges viselkedésváltozást (fáradtság,

droghatás miatt).
 Feltételes reflex embernél
Egy feltétlen reflex és egy közömbös inger egy időben hat, akkor egy idő után már a
közömbös inger is ki fogja váltani a reakciót.

Pl. Feltétlen reflex – savanyú étel ízére bekövetkezik a nyáltermelés

Közömbös inger – citrom látványa
Egy idő után már a citrom látványa elég, hogy beindítsa a nyáltermelés
Később már a citromra való gondolás is beindítja a nyáltermelés
 Operáns tanulás
Próbálgatással történő tanulás. A cselekvést társítja a számára kellemes vagy kellemetlen, a
cselekvést követő ingerrel.
 Belátásos tanulás
A belátásos tanulás összetett, bonyolult tanulási forma. Lényege, hogy az
élőlény korábbi tapasztalatait, tudását felhasználva képes új helyzeteket,
számára ismeretlen feladatokat megoldani.
Csak az emberszabású majmokra, és az emberre jellemző.
 A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlődés során

Bevésődés
a második-hatodik hónapos életkor között alakul ki. Kezdetben a kisbaba minden
emberi arcra mosolyog, később már különbséget tesz az anya és idegen arc
között.
Járás
• A legtöbb gyermek önállóan 12-15 hónapos korában kezd járni. Nem
kell tanítani. Ha 18 hónapos korban nem tud önállóan járni orvos
beszédtanulás képessége.
-Amelyik gyermekhez gyakran szólnak a felnőttek, korábban kezd el beszélni.

-A süketen született gyermekek nem tanulnak meg beszélni.

-Ha a három éves kora után állítják vissza a hallását szókincse korrigálhatatlanul
szegényes lesz.

-Azok a gyermekek, akik 7 éves korukig nem kerülnek kapcsolatba a nyelvvel,

később sem tudják már elsajátítani.
Tanulás és emlékezés
Emlékezés szakaszai:
1. Emléknyom kódolása

2. Emléknyom tárolása

3. Emléknyom előhívása
Tanulás
A viselkedés emlékeken és tapasztaláson alapuló
megváltoztatásának képessége

Környezethez való alkalmazkodás

 Memória
Az eltárolt információ
Echó (szenzoros) memória–> pár másodperc
Érzékszervek felveszik az ingereket, csak a jelentősek kerülnek a rövid távú
memóriába

Rövid távú memória  5-30 perc

5-9 különböző dolgot tudunk csak eltárolni így, aztán az újabb már kiszorít egy
régebbit. Ismételgetéssel átkerülhet a közép vagy hosszú távúba az információ

Középtávú memória  fél óra- 6-7 nap

Hosszútávú memória  1 hét - élethossz

A tartós emlékezet nem olyan pontos, mint a rövid időtávú, sok részletet megváltozik vagy
elfelejtenek, de megtartják az információk lényegi értelmét
 Emlékezés sajátosságai
- Könnyebb a rögzülés, ha az információhoz könnyebben társít jelentést az egyén
(ami érdekel,jobban megmarad)

- Könnyebb, ha hozzá tudjuk kötni korábbi információhoz

- Könnyebb, ha érzelem is társul az információhoz

- Interferencia – hasonló típusú információk ki tudnak szorítani hasonló típusúakat

Mnemotechnikai eszközök:
A számunkra értelmetlen információkat
értelmesekkel társítunk, így lehetővé
tesszük a későbbi felidézést.
 Cselekvés szerepe: Idegen nyelv tanulásánál, ha az igéket úgy
tanuljuk meg, hogy közben végre is hajtjuk őket, akkor a tanulás
hatékonyabb.

 Kontexus szerepe: Egy információt azon a helyen jobban vissza

tudunk idézni, ahol bevésődött.
 Gondolkodás

Az észlelés, tanulás és emlékezet segítségével különböző

emléknyomokkal logikaiképzeleti műveleteket végzünk
 Gondolkodás formái

1.Képi gondolkodás

1.Nyelvi gondolkodás

2.Mozgásos gondolkodás
Az ember, mint társas lény
 Taszítás - agresszió
Az agresszió támadó, fenyegető viselkedés, amely korlátozza egy másik ember
lehetőségeit.

Gyerekek esetében sok hasonlóság a főemlősökkel – gondolkozás nélkül, öröklött elemekkel

Tanulással – az adott kultúra befolyása alatt – az emberi biológiai agresszió
egészen alacsony szintre szorítható és nagyon magas szintre is emelhető.
Az agresszió megnyilvánulásai:

Fenyegetés
Károsító harc
Szimbolikus harc
Behódolás (az agresszió elhárítására szolgáló viselkedés)
Mel Gibson behódol
 Az állatvilágban és az embereknél is fontos a rangsor. Állatoknál a testi erő és az
agresszió rangsorol, embernél más is.

Aki jobban tud konfliktusokat megoldani, vezetni a csoportot, az kerül a rangsor

előkelőbb helyeire
a rangsor elfogadása -- > együttműködés eredményessége, agresszió csökkenése

Újonnan alakuló
embercsoportokban
kb. 1 óra elég
rangsor
kialakulásához
 Csoport kohézió
A nagyobb emberi csoportok kialakulását a nyelv kialakulása tette lehetővé.
Azonos nyelvet beszélő embercsoport elszigetelődik a többitől.  nem fogadnak
be idegen egyedeket.
Csoporton belül az agresszió lecsökken.
az emberi csoporton belüli agresszió csökkenése együtt járt a csoportok közötti
agresszió növekedésével
Idegengyűlölet kialakulása
Az emberi rasszok
Az emberiség egy fajba tartozik, a különböző rasszok alfajnak számítanak
A különböző csoportokat a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás alakította
ki.

Europid, negrid, mongoloid, ausztraloid

 Bőrszín

A bőrben található festékanyag a melanin miatt alakul ki.

Mennyisége a környezeti és genetikai tényezők függvénye.
Negridekben dús a melaninszint  erős UV sugárzás.
Az emberek elődei Afrikából származnak, valaha mindenki
sötétbőrű volt. Magas volt akkor az albínók száma (ma is a négerek között a
legmagasabb az arányuk), a kivándorlók közül aztán kiszelektálódtak a
sötétebb bőrűek, és a világosabbak szaporodtak el.
A mongoloidoknak
 Haj

A legsötétebb (és egyben a legvastagabb) a mongoloidoké (kékesfekete),

a negrideké és az ausztraloidoké barnásfekete (ez utóbbiaknál a
szőke sem ritka). Az europidok nagy változatosságot mutatnak.
 Arc és testszőrzet

Negrideké és a mongoloidoké gyenge.

Az ausztraloidoké a legerősebb.
Legerősebb testszőrzetű nép a Japán
szigetek északi részén élő Ainu népcsoporté, az
egész testfelületük szőrös.
Europidoknál változatosság van.
A déli, mediterrán népek szőrösebbek, az irániak erősen szőrösek (még
a köröm szélén is).
A legmasabbak a negridekhez tartozó nilotidok (átlag Testmagasság
2m),
a legalacsonyabbak a szintén negridekhez tartozó
pigmeusok. Európában a
lappidok a legalacsonyabbak, a nordoidok a
legmagasabbak
 Alkat Mongoloid- hosszú törzs, rövid
végtagok
Negrid- rövid törzs, hosszú
végtagok
 vércsoportok

A vércsoportok nem egyenletesen oszlanak el a Föld

népessége között. Ázsiában a „B” gyakoribb, és „A” ritkább, mint
Európában. A „0” Eurázsiában az elzárt területeken, és az indiánoknál
gyakoribb – indiánok is a mongoloidokhoz tartoznak.
Sötét bőrűek, gerincoszlopuk erősen hajlott. Az újszülöttek világos
színűek, hátuk szőrös, ez 12-14 éves korukra eltűnik.
Koponyájuk
ősi jellegeket mutat (erős halánték, és állkapocs), viszont testalkatuk
fejlett.
Sötét, göndör hajuk van, de gyakori köztük a szőke is.
Fogaik
nagyok, nem ritka a négy őrlőfog sem.
Nagy krumpliorruk van, és
testszőrzetük erősen fejlett.
 Európai alrasszok

Nordid típus Cromagnoni típus Mediterrán típus Iráni típus

Indid típus Europo-mongoloid (turáni) típus