A HALOTTI BESZÉD

ELEMZÉSE
Első összefüggő magyar szövegemlékünk vizsgálata visszaröpít minket a
középkorba, a kódexek korába.

Forrás: https://slideplayer.hu/slide/2133889/
Bevezető gondolatok
A Halotti beszéd és Könyörgés (HB) az egyik legfontosabb nyelvemlékünk.
 Az összefüggő szövegemlékek közül a legelső; valószínűleg a 12. század végén,
1192-1195 között keletkezhetett, és egészen 1770-ig lappangott egy kódexben,
amelyet felfedezőjéről, Pray György jezsuita történészről nevezte el a nagy 19. századi
irodalomtörténész, Toldy Ferenc Pray-kódexnek.
A 38 soros, latin szövegbe illeszkedő mű két részből áll, egy halottbúcsúztató
prédikációból és egy imából.
A szöveg irodalmi szempontból is jelentős, hiszen az ima sablonszövege mellett a
beszéd a szöveg alkotójának kreativitásáról is tanúskodik; cikkünkben azonban
kifejezetten nyelvi jellegzetességeivel foglalkozunk, amely izgalmas képet ad
nyelvünk egy korábbi állapotáról.
A tétel kifejtése

A HB az ómagyar korban keletkezett első összefüggő nyelvemlékünk. A magyar nyelvtörténet ómagyar

kornak nevezi a honfoglalás korától (895/896-tól) a mohácsi vészig (1526-ig) tartó időszakot, amely tehát
részben fedi a kultúrtörténeti középkor és reneszánszt, illetve a történelmi középkort. Korábbi nyelvemlékeink
is vannak, például a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítólevele, ezek azonban
úgynevezett szórványemlékek, amelyek a latin szövegbe ágyazott magyar nyelvi elemeket (többek között
településneveket) tartalmaznak.
Mielőtt megvizsgáljuk a HB-t több különböző nyelvi szempontból, vegyük figyelembe az írásbeliségnek azt
az alapvető tulajdonságát, hogy a szóbeliségnél jóval konzervatívabb, vagyis a beszélt nyelvben megjelenő
nyelvi változás mindig később tükröződik az írott nyelvben. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy a HB még a
saját korához képest is valamivel régebbi nyelvi állapotot rögzít.
A HB elemzésekor tehát szinkrón nyelvi vizsgálatot végzünk: arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen volt a
magyar nyelv egy adott állapotában, a nyelvi változás egyetlen pillanatában. Nyelvi tárgylemezünkön fekszik a
középkori/ómagyar szöveg, melyen a nyelvi szintek (a hangok, a szóalakok, a szófajok, a szószerkezetek és a
mondatok) elemei többek között az alábbi jellemzőkről vallanak.
A HB-ből vett példák nagyobbrészt a Benkő Loránd által lejegyzett egykorú olvasatot követik, kisebb részt a
szöveghű átiratot (ez utóbbit mindig hangsúlyozzuk).
Hangtan.
 Az ómagyar korra jellemző szabályos hangváltozások között az egyik legfontosabb a tővéghangzók
lekopása. A tővéghangzó alapnyelvi örökség: az ősmagyar szavak többsége magas vagy középső nyelvállású
magánhangzóra végződött. A HB szóalakjai már jellegzetesen nem tartalmaznak tővéghangzókat; az első két
tagmondat minden szava mássalhangzóra végződik: Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk. Ez a
szövegrészlet egy másik ómagyarkori hangváltozást azonban valószínűleg kiinduló állapotában tükrözi: ebben
az időszakban a magánhangzók tendenciózusan nyíltabbá váltak (látjátuk > látjátok; vogymuk > vagyunk;
pukul > pokol; ürdüng > ördög stb.). Végül az illeszkedés következményeként az ómagyar korban alakultak ki
a többalakú toldalékok, melyeknek inkább a hiányára látunk még példát a HB-ben (intetüinek, de: pukulnek).

Alaktan.
A toldalékok nagy része nyelvünk külön élete során alakult ki. A HB szöveghű átirata arról tanúskodik,
hogy bizonyos toldalékok írásmódja ingadozó; hol egybeírta a szóval a lejegyző, hol
nem: gimilcíctul [gyimilcsektűl], de gimilſ twl [gyimilcstűl]. Ez utalhat arra, hogy a szöveg keletkezéséhez
képest nem sokkal korábban játszódott le az agglutináció (vagyis a toldalékká alakulás), de jelentheti azt is,
hogy a lejegyző nem módszeresen jelölte a hasonló nyelvi jelenségeket. Szintén az agglutináció korabeli
folyamatra utalhat az átirat muncaſ vilagbele jelzős szerkeztében a második szóalak vége, melyhez Benkő ’világ
belé’ olvasatot javasolja, tehát az utolsó szóelem még névutóként és nem határozóragként szerepel.
Szófajtan.

A toldalékok többségéhez hasonlóan a szófajok többsége is a magyar nyelv önálló élete során alakult ki. E
tekintetben sok példát találhatunk a HB-ben, azonban talán a legfeltűnőbb szófaji jellegzetesség ismét egy
hiány: hogy tudniillik a szöveg nem tartalmaz névelőket. A névelő viszonylag fiatal szófaj; a HB névelőkre
hasonlító alakjai pedig vagy számnevek, vagy mutató névmások: Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl (vagyis
’egy, egyetlen fa gyümölcsétől’); igy embër múlhatjȧ ez vermöt (vagyis ’egyetlen ember’, illetve ’ezt a
vermet’). További szófajtani érdekesség az olyan módosítószók megléte a szövegben, amelyet ma már nem
használunk: isa ’íme, bizony’; heon ’csupán’.
Szószerkezettan és mondattan.
A szöveg több kifejezésén erősen érződik a latin hatás; az Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl
mondá neki élnië mondat (a mai köznyelvben valahogy így hangozna: És mondta neki, hogy a Paradicsom
gyümölcseiből élhet.) egy olyan igeneves szerkezetet tartalmaz, amely igen gyakori kifejezőeszköz a latinban.
A HB-ben emellett feltűnő az egyszerű mondatok túlsúlya ott is, ahol a mondatokat kapcsolatos kötőszó fűzi
egyébként össze (mint az iménti példánkban). Jellemzőek emellett a mellérendelő mondatok: Ës szobadohhȧ
űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág
belé utat ës mënd jouben részët!; noha alárendelésekre is találunk példát: Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik;
Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki… stb. Megfigyelhetjük tehát az árnyalt
kifejezésmód kifejezőeszközeit, a mondatok bonyolultabbá válását is.
A tétel összegző leírása

A Halotti beszéd és Könyörgés nevű első szövegemlékünknek vizsgálata

során kiderítettük, hogy megfigyelhető benne a tővéghangzók lekopása utáni, a
magánhangzók nyíltabbá válása, valamint az illeszkedés paradigmaszerű
elterjedése előtti állapot.
Névelőket a szövegben még hiába keresnénk, de felfedezhetünk olyan
szóalakokat, amelyek azóta kikoptak nyelvünkből. Mondatszerkezetén latin
hatás tükröződik, és a jellemzően egyszerű, vagy mellérendelő összetett
mondatok mellett alárendelő mondatokat is találunk.

Forrás: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/erettsegi-tetelek-a-halotti-beszed-es-konyorges-nyelvi-jellemzoi