Nemzeti politikai és

jogrendszerek

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 1

 Áttekintés
6.1 A politikai és a jogi környezet
6.2 Politikai rendszerek
6.3 Jogrendszerek
6.4 A politikai és jogi rendszerek szereplői
6.5 A politikai rendszerből fakadó országkockázati
típusok azonosítása
6.6 A jogrendszerből fakadó országkockázati típusok
azonosítása
6.7 Az országkockázat menedzsmentje
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-2
 Mi az országkockázat?
Egy ország politikai vagy jogi környezetének megváltozásából adódó
olyan hatások, amelyek a vállalat számára veszteséget okozhatnak
vagy negatív módon érinthetik működését vagy nyereségességét

• Politikai kockázatként is Példa

ismerjük
• Minden országnak egyedi
politikai és jogrendszere
van, ami a vállalat
teljesítményét
befolyásolhatja
A Coca-Cola nyereségessége csökkent
Németországban, amikor a kormány
megváltoztatta az újrahasznosítás
szabályait.
Az új jogszabályok 0,25 eurónyi betétdíjat
vetettek ki a nem újrafelhasználható
palackokra, amelyet a boltoknak kötelező
volt visszavenni. A boltok ezt elkerülendő,
inkább levették a polcról a Coke üdítőket.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-4

Az országkockázat dimenziói

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-4

 Az országkockázat egyes országokban

Source: Based on Economist Intelligence Unit (2015), “Risk Briefing,” www.viewswire.eiu.com, and Euler Hermes
Country Risk Ratings (2015), http://www.eulerhermes.com.
6-5
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
 Politikai és jogrendszerek

• A politikai rendszer: azoknak a struktúráknak és

szabályoknak az összessége amelyen belül a hatalmi
cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek. Ide
tartoznak a törvényhozó testületek, a politikai pártok, a
lobbicsoportok, szakszervezetek. A rendszer az ezen
szereplők közötti interakciókat is meghatározza.
• Három alapvető politikai rendszer:
 Totalitárius
 Szocialista
 Demokratikus

• Ezek a kategóriák nem kölcsönösen egymást kizáróak

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-6
 A politikai rendszerek funkciói

• A külföldi fenyegetésekkel szembeni védelem

• A jogszabályokon alapuló stabilitás biztosítása
• Az erőforrásoknak a társadalom tagjai közötti
elosztásának befolyásolása
• A társadalom tagjai közötti interakciók módjának
meghatározása

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6- 7
 Politikai és jogrendszerek
• Jogrendszer: egy adott államban vagy más politikai
közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok
megalkotásának, értelmezésének és
érvényesítésének rendszere. A jogszabályok, a
szabályozás és az előírások meghatározzák a
viselkedési normákat. Magában foglalja például a
rend biztosításához, az üzleti viták rendezéséhez, a
szellemi tulajdonjog védelméhez, az adóztatáshoz stb.
szükséges intézményeket.
• A jogrendszerek négy alapvető típusa:
 Common Law – angolszász jogrendszer
 Civil jog – kontinentális jogrendszer
 Vallási jogrendszerek
 Vegyes rendszerek
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-8
 Az országkockázat forrásai

Politikai rendszer Jogrendszer

• kormányzat jogszabályok, előírások,
• politikai pártok amelyek többek között:
• törvényhozó testületek • biztosítják a rendet a
• lobbicsoportok gazdasági tevékenységekben
• • segítenek a vitarendezésben
szakszervezetek
• • védik a szellemi tulajdonjogot
egyéb politikai intézmények
• adóztatják a gazdasági
kibocsátást

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-9
 Politikai rendszerek: totalitarizmus
• A kormány ellenőriz minden gazdasági és politikai ügyet
• Lehet teokratikus (vallási alapú) vagy szekuláris
• Az állampártot diktátor vezeti. A párttagság kötelező azok
számára, akik előre kívánnak lépni.
• A hatalmat a titkosrendőrség, propaganda, a szabad
véleménynyilvánítás és kritika korlátozásával tartják
fenn.
• Napjainkban: néhány közel-keleti és afrikai országban,
Kubában, Észak-Koreában
• Az ex-totalitárius rendszerek ▪ Kína (1949–1980s)
napjainkban is jelentős ▪ Németország (1933–1945)
kormányzati intervencióra és ▪ Szovjetunió (1918–1991)
bürokráciára épülnek ▪ Spanyolország (1939–1965)

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-10
 Politikai rendszerek: szocializmus
• A tőketulajdon elsősorban az államnál koncentrálódik és
elsődlegesen termelőeszközként használják, semmint
profitmotivációból
• A közösség jóléte megelőzi az egyéni jólétet
• A kormányzat feladata a termelés, a disztribúció és az
üzleti tevékenység ellenőrzése
• A szocializmus a világ jelentős részén szociális
demokrácia formájában jelentkezett (Nyugat-Európa,
Brazília, India)
• Jelentős a kormányzat beavatkozása a magánszektorba
• A társasági nyereségadó kulcsok magasabbak
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-11
 Politikai rendszerek: demokrácia

• A gazdaság működését elsősorban a piaci erők határozzák

meg
• Korlátozott kormányzati beavatkozás: a kormány csak
alapvető, minden állampolgár szempontjából fontos
funkciókat lát el: nemzetvédelem, a jogszerűség és a rend
fenntartása, nemzetközi kapcsolatok, az alapvető
infrastruktúra megteremtése
• Magántulajdon: a lehetőség és a képesség függvénye saját
tulajdonnal, eszközökkel rendelkezni, valamint felhalmozva
ezeket, magánvagyont gyűjteni. A tulajdon kiterjed a földre,
az épületekre, értékpapírokra, szabadalmakra. Bátorítja a
kezdeményezést, az ambíciót és az innovációt.
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-12
Példák a különböző politikai rendszerekre

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-13
 A gazdasági és politikai szabadság
közötti kapcsolat

Sources: James Gwartney, Robert Lawson, and Joshua Hall, Economic Freedom of the World: 2014 Annual
Report (Vancouver, Canada: Fraser Institute, 2014); Freedom House,Freedom in the World 2015 Washington
6-15
DC: Freedom House, 2015). Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
 Demokrácia és nyitottság

• A demokráciát gyakran összekötik a nyitottsággal, a cégek

piaci belépését akadályozó szabályok és korlátozások
hiányával Példa
• A nyitottság összekötődik: Az 1980-as évektől kezdve
India jelentősen
 a sikeres piaci belépéssel csökkentette az
 a növekvő piaci kereslettel autópiacára történő
belépés korlátait.
 a minőségi versennyel, amely Külföldi autógyártók léptek
általánosan emeli a termék- a piacra, gyorsan emelve
minőséget az elérhető modellek
számát.
 az intenzívebb versennyel, amely A növekvő verseny javította
magasabb hatékonysághoz az elérhető autók
és alacsonyabb minőségét és csökkentek
az árak is.
árakhoz vezet
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-15
 Politikai és gazdasági rendszerek

• A totalitarizmus gazdasági rendszere a tervutasításos

rendszer, ahol az állam hoz meg minden döntést arról,
hogy mit és hogyan szükséges termelni és milyen áron kell
értékesíteni
• A demokrácia gazdasági rendszere a piacgazdaság,
kapitalizmus, ahol a gazdasági döntések leginkább a
kereslet és kínálat, azaz a piaci erők által meghatározottak.
• A szocializmusra a vegyesgazdaság jellemző, amelyben
egyszerre jelennek meg a tervutasításos rendszer és a
piacgazdaság elemei, az állami intervenció és a piaci
mechanizmusok kombinációjaként (pl. Svédország,
Szingapúr).
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-16
 A joguralom (Rule of Law)

Olyan jogrendszer, amelyben a szabályok világosak,

nyilvánosak, méltányos módon érvényesítik őket és az
egyének, a szervezetek és a kormányzatok tiszteletben
tartják őket.

• Általános a fejlett országokban

• A jogrendszert:
(i) minden állampolgárra egyenlő módon alkalmazzák
(ii) az ezt alkotó szabályokat elismert kormányzati szervek
bocsájtják ki
(iii) Méltányosan és szisztematikusan érvényesítik állami erők
és formálisan szervezett igazságszolgáltatási szervek segítségével
• A gazdasági aktivitás károsodik és a bizonytalanság növekszik, ha a
joguralom gyenge
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-17
 Jogrendszerek: Common Law

• Angliából származó jogrendszer, amely kiterjedt

Ausztráliára, Kanadára, az USA-ra és a Brit
Nemzetközösség egyéb korábbi tagjaira (esetjogként
is ismert)
• A jog alapja a hagyomány, a korábbi gyakorlat és a
bíróságok által korábbi döntések és jogértelmezés
alapján felállított precedensek
• A bíráknak nagy szabadsága van a jogszabályok
értelmezésében az esetek egyedi körülményeinek
figyelembevételével. Így az esetjog viszonylag
rugalmas. Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-18
 Jogrendszerek: Civil jog
• Megtalálható Franciaországban, Németországban,
Olaszországban, Japánban, Törökországban és Latin-
Amerika nagy részén
• A törvényhozás által elfogadott, kodifikált, átfogó
jogszabályok rendszerén alapszik
• A szabályok sokkal inkább „kőbe vannak vésve”, kevésbé
tárgyai a bíróságok egyedi interpretációjának
• Kulcskülönbség, hogy míg a common law eredetét tekintve
inkább bírói jellegű és korábbi bírósági döntéseken alapszik,
míg a civil jog inkább törvényhozási alapú és a különböző
állami szintek jogalkotói által hozott szabályokon alapszik

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-19
Néhány példa a Common Law és a civil jog
közötti különbségekre

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-21
 Jogrendszerek: vallási jog
• Erőteljesen befolyásolják a vallásos hiedelmek, etikai kódexek
és morális értékek, amelyeket egy felsőbbrendű hatalomtól
származónak tekintenek
• A legfontosabb vallási jogrendszerek a hindu, a zsidó és az
iszlám jogon alapulnak
• Az iszlám jog („shariah” ) előírja a viselkedési szabályokat a
politika, a gazdaság, a bankszektor,
a szerződések,
a házasság és sok egyéb
társadalmi és üzleti
probléma esetében

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-21

 Jogrendszerek: vegyes rendszerek
• Két vagy több jogrendszer működi együtt
• A civil jog és a common law közötti kontraszt
elmosódottá vált, ahogy az országok kombinálják a
két rendszert
• A totalitarizmus leginkább a vallási joggal és a
szocialista joggal kötődik össze.
• A demokráciára a common law, a civil jog és a
vegyes rendszerek jellemzőek.

Példa
A libanoni, a marokkói és a tunéziai jogrendszerben
megtalálhatjuk a civil és az iszlám jog elemeit is
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-22
 Domináns jogrendszerek egyes országokban

Source: Based on World Legal Systems at www.juriglobe.ca.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6- 23
 A politikai és jogi rendszerek szereplői
• A kormányzat, vagy közszféra, nemzeti vagy helyi
szinteken
• Nemzetközi szervezetek mint a Világbank, a
Kereskedelmi Világszervezet vagy az Egyesült Nemzetek
Szervezete
• Regionális gazdasági integrációk, mint az Európai
Unió, a NAFTA és még sok másik
• Speciális érdekcsoportok
mint a szakszervezetek és a
környezetvédelmi aktivisták
• Helyi versenyző cégek,
amelyek időnként ellenzik a
külföldi vállalatok
megjelenését Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-25
A speciális érdekcsoportok tipikus témái

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-25

 A politikai rendszerek által kiváltott országkockázatok:
A vállalati eszközök átvétele
• Elkobzás: a vállalati eszközök kompenzáció
nélküli átvétele
• Kisajátítás: a vállalati eszközök kompenzációval
történő átvétele
• Államosítás: egy egész iparág átvétele
kompenzációval vagy anélkül
Példák
• Venezuelában Hugo Chavez elnök elkobozta a Total
francia olajipari cég tulajdonában lévő olajmezőt
• 2006-ban a bolíviai kormány államosította az olaj- és
gázipart Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-26
 A politikai rendszerek által kiváltott országkockázatok:
Lopakodó átvétel (Creeping Expropriation), a külföldi cégek
ellehetetlenítése

• A kisajátítás leggyakoribb formája napjainkban

• A kormányzat fokozatosan változtatja a szabályozást és a
jogszabályokat, miután a külföldi multinacionális vállalatok
jelentős helyi beruházásokat hajtottak végre

Példák
• A szerződések váratlan felmondása
• A helyi cégeket előnyökhöz juttató
jogszabályok elfogadása
• A bolíviai, az orosz és a venezuelai
kormányok módosították
adórendszerüket, hogy jelentős
bevételekhez jussanak a szén-, olaj- és
gázipari társaságoktólCopyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-27
 A politikai rendszerek által kiváltott országkockázatok:
Embargó és szankciók

• A kormányzatok más országok érdekeiket sértő

tevékenységére embargóval és szankciókkal válaszolhatnak
• Az embargó olyan kereskedelmi korlátozás, amely
megakadályozzák egy vagy több olyan országgal a
kereskedelmet, amelye(ke)t a béke és a biztonság
szempontjából veszélyesnek ítélnek. Példa: az USA embargót
hirdetett Kuba, Irán és Észak-Korea ellen, amely országokat a
terrorizmus állami szinten történő támogatásával vádolt
• A szankció az export vagy import olyan korlátozása, amely
megakadályozza specifikus termékek adott országokkal való
kereskedelmét.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-29
 A politikai rendszerek által kiváltott országkockázatok:
Vállatokkal vagy országokkal szembeni bojkott

• Egy országgal vagy vállalattal szemben történő üzleti

kapcsolatok önkéntes megtagadása

Példák Franciaországból
• Az állampolgárok bojkottálták a párizsi
Disneylandet a globalizáció és a francia
termőföldek átvétele elleni tiltakozásul
• A francia gazdák bojkottálták a McDonald’s
éttermeit, és egy traktort vezettek egy üzletének,
hogy kifejezzék az agrárpolitikával és a
globalizációval kapcsolatos ellenérzéseiket
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-29
 A politikai rendszerek által kiváltott országkockázatok:
Háború, felkelés és erőszak

• Háború és felkelés – az indirekt hatásai is

végzetesek lehetnek a vállalkozások számára
• Terrorizmus: fenyegetés vagy az erő és erőszak
tényleges használata, hogy politikai célokat érjenek
el a félelemkeltéssel és a fenyegetéssel
• A terrorizmust részben a nemzeti kormányok is
támogatják
• A terrorizmus különösen erősen érint bizonyos
ágazatokat – turizmus, vendéglátás, légiközlekedés,
pénzügyek, kiskereskedelem
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-30
A jogrendszerek által kiváltott országkockázatok

A befogadó ország jogrendszere által kiváltott

országkockázatok:
• A külföldi befektetéseket szabályozó jogszabályok
• A működési formát és az üzleti gyakorlatot befolyásoló
szabályok
• Marketing- és disztribúciós szabályozás
• A jövedelem repatriálásának szabályozása
• Környezetvédelmi szabályozás
• A szerződésekkel kapcsolatos szabályozás
• Nem megfelelő vagy alulfejlett jogrendszer
• Az internetre és az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-31
 A befogadó ország jogrendszere által kiváltott
országkockázatok

• A külföldi befektetéseket szabályozó jogszabályok:

• Példák:
.
• Japán – A nagyméretű kiskereskedelmi láncokra
vonatkozó törvény megakadályozta a külföldieket, hogy
raktáráruház szerű boltokat nyissanak, mint a Toys”R”Us,
előnyben részesítve a kisebb japán kiskereskedőket
• Mexikó – külföldi cégek nem birtokolhatnak 100%-ban
olajipari cégeket az országban
• USA – Megakadályozzák azokat a befektetéseket,
amelyek nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak. A
kongresszus nem engedélyezte, hogy a Dubai Ports World,
egy közel-keleti cég átvegye az amerikai kikötők
menedzsmentjét
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-32
 A befogadó ország jogrendszere által kiváltott
országkockázatok

• A működési formát és az üzleti gyakorlatot

befolyásoló szabályok: hogyan végezhetik a cégek
termelési, marketing és disztribúciós
tevékenységüket
Példa:
A telekommunikációs szektorban Kína előírja a
külföldi vállalatok számára a hazai cégekkel
alkotott vegyesvállalatok létrehozását. Ez
biztosítja a telekom ágazat ellenőrzését, ezzel
együtt az ország külföldi tőkéhez és
technológiához jut
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-33
 A befogadó ország jogrendszere által kiváltott
országkockázatok

• Marketing és disztribúciós szabályok

előírják a lehetséges reklámozási, promóciós
és disztribúciós gyakorlatot
Példák:
• Finnország, Franciaország, Norvégia és Új-
Zéland tiltja a dohánytermékek televíziós
reklámját
• Kanada és egyéb országok maximálják egyes
termékek, például gyógyszerek fogyasztói árát
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-34
 A befogadó ország jogrendszere által
kiváltott országkockázatok
• A jövedelem-repatriációt illető szabályok: korlátozhatják a
nettó jövedelemből vagy osztalékból hazautalható részt
• Környezetvédelmi szabályok: cél a természeti erőforrások
megőrzése, a szennyezés csökkentése, a biztonság
garantálása
• A szerződésekre vonatkozó szabályok meghatározhatják
az áruk és szolgáltatások értékesítését, a közvetítőkkel
köthető szerződéseket, a licencia- és franchise-kapcsolatokat,
a közvetlen befektetéseket és a vegyesvállalati működést

Példa:
Németországban a vállalatok felelősséggel tartoznak a
csomagolóanyagok újrahasznosításáért
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.
6-35
 A befogadó ország jogrendszere által
kiváltott országkockázatok
• Nem megfelelő vagy alulfejlett jogrendszerek,
vagy a meglévő jogszabályok gyenge érvényesítése
• A jogszabályok lehetnek lazák a szellemi tulajdonnal,
a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel stb.
kapcsolatban
• Míg a probléma igen gyakori a fejlődő országokban,
addig a fejlett országokban is előfordul
Példák:
• Kínában és Oroszországban a külföldi cégek sokszor feladják
vállalkozásukat a kiszámíthatatlanul változó jogi környezet miatt
• Az elmúlt évek pénzügyi válsága részben az USA és Európa laza
pénzügyi szabályozásának következménye
Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd. 6-36
A jogrendszerek által kiváltott országkockázatok

A küldő ország jogrendszere által kiváltott

országkockázatok:
• A Foreign Corrupt Practices Act (FCPA)
• Antibojkott szabályok
• Számviteli és beszámolókészítési szabályok
• A pénzügyi jelentések transzparenciája

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-37
 A küldő ország jogrendszere által kiváltott
országkockázatok

• Területenkívüliség: az anyaországbeli jogszabályok

alkalmazása más országokban. Például az Európai Unió
„üldözte” a Microsoftot a piaci erejével való visszaélés miatt
• A Foreign Corrupt Practices Act (1966; U.S.) illegalizálta a
külföldiek megvesztegetését.
A törvény az amerikai cégek
számára akár káros is lehet,
hiszen versenytársaik
tevékenysége a legtöbbször
nem ennyire korlátozott.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-38
 A küldő ország jogrendszere által kiváltott
országkockázatok

• A számviteli és beszámolási kötelezettség szabályozása jelentős

mértékben eltér a világban. Két példa:
▪ A tárgyi eszközök értékelése: Kanadában és az USA-ban bekerülési
értéken történik. Bizonyos latin-amerikai országok lehetővé teszik az
inflációval történő kiigazítást.
▪ K+F költségek: a világ jelentős részén felmerülésükkor elszámolják
őket. Dél-Koreában és Spanyolországban aktiválják őket. Bizonyos
országok mindkét konvenciót használják.

• A pénzügyi jelentések átláthatósága attól függ, hogy a cégek milyen

gyakran hozzák nyilvánosságra pénzügyi is számviteli információikat.
Ebben világszerte jelentős különbségek vannak.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-39
 Etikai kapcsolatok
• Sok országban nincs szabályozás a nemzetközi
tranzakciókkal kapcsolatos megvesztegetésre
• A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organization for Economic Cooperation and Development
– OECD) a közelmúltban kezdeményezte a csúszópénz
fizetés tilalmát. Ezek olyan kis összegű megvesztegetések,
amelyek segítik, hogy gyorsabban bekössék a
telefonvonalat, meggyorsítsák a kormányzati papírmunkát,
illetve segítsenek a mindennapi üzleti gyakorlatban.
• A csúszópénz-fizetés és az egyéb korrupt cselekmények
korrozív hatással vannak, rongálják a joguralmat és a
fenntartható gazdasági fejlődést.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-40
 Az országkockázat menedzsmentje
• Proaktív környezeti elemzés:
• A menedzsmentnek meg kell értenie a befogadó ország
politikai és jogi környezetét. A folyamatos elemzés során
fel kell tárni a potenciális kockázatokat és fenyegetéseket,
olyan források segítségével, mint
• a befogadó országbeli alkalmazottak
• a követségi és kereskedelmi kirendeltségi tisztviselők
• tanácsadó cégek, mint a Business Entrepreneurial Risk
Intelligence (c).

• Minimalizálni célszerű az országkockázatnak történő

kitettséget.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-41
 Az országkockázat menedzsmentje

• Szigorú ragaszkodás az etikai standardokhoz:

azok a vállalatok, amelyek megkérdőjelezhető vagy
illegális tevékenységet végeznek, ki vannak téve a
befogadó ország kormányzati intézkedéseinek
• Szövetség a megfelelő helyi partnerrel: sok
vállalat helyi partner segítségével lép be a kínai
vagy az orosz piacra, akik segítik őket eligazodni a
komplex jogi és politikai környezetben

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-42
 Az országkockázat menedzsmentje

• Szerződésen alapuló védelem: a szerződési jog nagyon

változatos. A vállalatnak követnie kell a jogszabályokat minden
országban. Három megközelítés van a szerződéses viták
rendezésére:
o Békéltetés: olyan formális tárgyalási folyamat, amelynek célja a
vitás kérdések barátságos módon történő megoldása. Ez a
legkevésbé ellenséges módszer. Gyakori Kínában.
o Választott bíráskodás: egy semleges harmadik fél a vitás felek
meghallgatása után dönt egyik vagy másik javára a tények
objektív értékelésére alapozva.
o Peres eljárás: akkor kerül sor rá, amikor az egyik fél bírósági
pert indít a másikkal szemben, Ez a legellenségesebb
megközelítés, gyakori az USA-ban.

Copyright © 2017 Pearson Education, Ltd.

6-43