A mű „nyitottsága”

Umberto Eco

… A rózsa neve
és a labirintusok
Gauguin: Pihenő tahitiek (1891)
Uzonyi Ferenc: Abstrait 15/2019; Gonda Zoltán: Cím nélkül (2017)
Umberto Eco: Nyitott mű
Olasz író (1932-2016)
Szemiotika professzor (jelek,
kódok világa; jelek és jelentések /
jelentésképzések)
Filozófus, esztéta (Művészet és
szépség… / középkori esztétika;
médiaesztétika)
Közéleti ember, médiakritikus (Öt
írás az erkölcsről; Ellenséget alkotni;
Új középkor)
Befolyásos értelmiségi
Nyitott mű (Opera aperta)
első megjelenés: 1962
A modern művészet jelenségei nem
írhatók le hagyományos módon
Nincs egységes stílus és irányzat – az
alkotás maga is értelmezési folyamat
Eco megkülönbözteti a „nyitott
ember” és a „nyitott mű” fogalmát, és
elkülöníti a nyitottság többféle
intenzitási szintjét
Új jelenség: új leírásmód

Giotto: Szent Ferenc élete (13. sz. vége) – megjelenik a

természetfölötti
Leonardo da Vinci (15. sz. vége – 16. sz. eleje:
természet és ember; emberi és univerzális
Goya: IV. Károly spanyol király és
családja (1800);
Saturnus felfalja gyermekét (1819)
20. sz. első fele: Dali Égő zsiráfja és Picasso Női feje
Marcel Duchamp
„ready made”-jei:
Forrás és Párizs levegője
Malevics Fekete négyzete vagy Absztrakt ikonja
sem írható le oly módon…
… mint pl. modern magyar kortársai, Tihanyi Lajos Tristan Tzara
arcképe (1926) vagy Berény Róbert Csellózó nője (1923)
 1.
A műalkotás „befejezetlen”
(„mozgásban van”) – arra hívja a
befogadót, hogy „csinálja együtt a
művet a szerzővel”.
2.
A műalkotás fizikailag befejezett,
de a műélvezés során új és újabb
viszonylatok sarjadnak belőlük.
 3.
Minden műalkotás lényegileg
nyitott: mindegyiküknek végtelen
olyan olvasata lehetséges, amely
„új életre kelti a művet valamilyen
távlatból, valamilyen ízlés,
személyes végrehajtás szerint”.
 Mi az esztétikai érték?
- Kritikai mércét (viszonyítási mértéket)
kell felállítani.
- DE: a műalkotás sokféle módon
interpretálható.
Az értelmezésnek is vannak korlátai
(Dantét pl. nem lehet ezoterikus vagy
hermetikus költőnek tartani – tehát van
legalább egy érvénytelen olvasata az
Isteni színjátéknak – véli Eco).
A befogadás = értelmezés
Az értelmezés = jelentésadás
A jelentések keresése = nyomozás
Eco hősei = nyomozók

Vilmos = Sherlock Holmes

(Adso = Watson)

A rózsa neve mint krimi! (?)

A filmadaptáció is a detektívregényre apellál.
A nyomozás több szintje:
1. Gyilkosságok,
2. Jelentések,
3. Arisztotelész elveszett könyve,
4. Létezik-e rend a világban? (labirintus),
5. Inkvizíció,
6. Kié volt Jézus ruhája? (ferencesek),
7. Melki Adso identitás-keresése
A nyitott mű teoretikusa ezzel a regénnyel is alá
kívánta támasztani elmélete helyességét(?)
- Az írói tudatosság magas foka.
- A mű posztmodern jellege:
vendégszövegek, kollázsok, bújtatott
idézetek sűrű alkalmazása (ld.:
profán /erotika és szakrális vegyítése
– Énekek Éneke, szent látomások).
A szövegek önértelmezése: a
regényhez fűzött szerzői kommentár
(avagy: szerzői értelmezés? – ld.: Eco
Szél-jegyzeteit a regényhez!)
Eco szinte összes szövege: értelmezés.
(A Foucault-inga: titkos társaságok;
A prágai temető: szerepjátszás és erkölcs
Hat séta a fikció erdejében: elbeszélések
elemzése és a saját példák tanulságai).
A szerzői és olvasói szándékkal szemben
gyakran a „szöveg szándéka” a döntő
(lásd: Roland Barthes: A szöveg öröme;
illetve a hermeneutika fogalomköre).
A rózsa neve: „akadémiai bestseller”(?)
- „szakkönyv” (szemiotikai, nyelv-
filozófiai, filozófiatörténeti,
történelmi ismeretek tárháza)
- elbeszélés (regény): fő szervez maga a
cselekmény (cselekménnyé alakított
vagy cselekményben megírt értekezés?)
„Elbeszélésként kommentár egy
tudományos életműhöz”: A rózsa neve
„a szemiotikus Eco regénye”
A cím és jelentése
Mi a rózsa?
„Nulla rosa est” – nincsen rózsa.
A rózsának (mint szimbolikus
képnek) olyan sok jelentése van,
hogy szinte már semmit nem jelent.
A cím dolga „összezavarni” a
gondolatokat?
Ha a cím mégis eligazít (elmondja,
miről szól a könyv), akkor:
A rózsa neve nem a rózsáról, sokkal
inkább a rózsa NEVÉRŐL szól!

Megnevezés = teremtés (Genezis /

Ádám: a névadás hatalma)
/ a dolgok és a nevek kapcsolata (csak
a lánynak nincs neve a regényben)
 Az apátság könyvtára mint
UNIVERZUM = LABIRINTUS
„… a világegyetemben semmiféle
rend nincs”
A könyvtár-metafora asszociációs
lehetőségeinek kihasználása.
„A könyvtár egy nagy labirintus,
jele a világ labirintusának.”
Néhány párhuzam és utalás…
A regény szerkezete az apátsági házirendet
(szertartásrendet) követi.
Nagy szerepe van a képleírásoknak
(ikonotextusok, ekphrasziszok).
Jorge atya és Jorge Luis Borges (a vakság és a
könyvtár oximoron-szerű bemutatása, ill.:
„vakság” = „zárt gondolkodás”?)
A Könyv (kódex) mint a „tudás” jelképe?
Emlékezésbe helyezett történetmondás.
 Labirintus-könyvek
Comenius (1623): A világ útvesztője és a szív
paradicsoma /// Allegorikus mű – illúzió és
dezillúzió
Beavatás-motívum: út a Tudás megszerzéséhez
 „Ezen a világon […] egyéb sincs, mint tévelygés és
tántorgás, tülekedés és törtetés, csalárdság és
álnokság, nyomorúság és bánat, s a vége mindennek
csömör és csüggedés; de aki visszavonul szíve-
hajlékába, s ott egyedül az Úristennel lakozik, az
megtalálja az igazi, tökéletes lelki békét és
boldogságot.”
Robbe-Grillet (1959): Útvesztő (francia „új
regény” /// a céltalan bolyongás motívuma
– nem tudni: a szereplő létezik-e, a
hangsúly a történetmesélésen van.
Kafka, Joyce, Marquez, Calvino: bonyolult
fikciós játék a szöveg és az olvasó között
 Borges könyvtára és labirintusai – minta
Eco számára is
Elágazó ösvények kertje; Két király és két
útvesztő; Körkörös romok stb.
 Borges: Bábeli könyvtár
„Lehetetlen kifürkésznünk az univerzum
isteni rendjét” – de: „nem kell felhagynunk
az emberi rendszerek kigondolásával”.
 A könyvtár a labirintus metaforája.
A labirintus (és a könyvtár) a
gondolkodás modellje: a tudáshoz vezető
út, a tudás megszerzése, a tudás
rendszerezése.
Az Értelmezés maga is útkeresés.
Arisztotelész Poétikája elveszett második
könyvének megszerzése:
a nevetésért folytatott harc – a nevetés a
kritikai gondolkodás szimbóluma.
Két értelmezés- és jelentéselmélet csap össze:
1. A jelek (világ) kétértelműsége végtelen
értelmezhetősége (Vilmos mester)
2. Jorge atya egydimenziós jelentéselmélete
(a világ zártsága)
Ország Lili: Labirintus LXX. Várakozó I. Zöld ragyogás, 1974-75
 A labirintusnak a
kijárata vagy a
középpontja a fontos-e?
 A kortárs magyar
irodalom intézményei és a
kortárs költészet néhány
fóruma és tendenciája
 Kiadók és támogatási rendszerek
A kádári (Aczél György) kultúrpolitika:
a „3 T” elve: Tűr – Tilt – Támogat
Folyóiratok: Élet és Irodalom, Nagyvilág,
Mozgó Világ, megyei folyóiratok (Napjaink,
Alföld, Tiszatáj, Jelenkor stb.)
Könyvkiadók: Szépirodalmi, Kossuth,
Magvető, Akadémiai, Helikon, Gondolat stb.
Újabbak: Püski, Holnap, Osiris, Kalligram,
L’Harmattan, egyetemi kiadók stb.
Állami támogatás és mecenatúra
Hivatalos könyvkiadók támogatása
A rendszerváltozás után: Nemzeti Kulturális
Alap (szakmai kollégiumok: pl. szépirodalmi,
folyóirat, közművelődési stb.)
Szerzői jogok és jogdíjak
Könyvterjesztés: kiadók (szerzők) és
könyvterjesztő hálózatok üzleti politikája
Példányszámok csökkenése – a bestseller, a
gyermek- és ifjúsági, a rétegkönyvek
FOLYÓIRATOK
Hagyományos (Magyar Napló, Kortárs, Hitel, Agria stb.)
Internetes (Spanyolnátha, Litera, Kulter, Olvasat)
Online és print (pl. Irodalmi Jelen, Vörös Postakocsi)
Közösségi oldalak, versblogok, tematikus oldalak
Adatbázisok: mek, epa, dia
ANTOLÓGIÁK:
Irodalmi társaságok (Magyar Írószövetség: Az év versei)
Tematikus antológiák (pl. karácsonyi versek)
Műfaji antológiák (pl. haiku)
Célközönségnek szól (Bárka: Alkalmi gyerekversek)
Fodor Ákos (1945-2015)
ALTATÓ

minden veszteség
fájdalomba csomagolt
megkönnyebbülés

A HAIKU

lábam előtt ült

egy madár, majd felröppent –
nehezebb lettem.
Évenként megjelenő
válogatások (pl. Az év versei)
Pályázati és jubileumi
antológiák (pl. 24 karát)
Kányádi Sándor: Arany Jánosra gondolva

kenyerem javát már megettem

útjaim nagyját már megjártam
útfélen fekszem őszi fának
egyre gyérülő árnyékában

fogam között egy szál vadrozzsal

szememben a tündöklő éggel
kévém beköti majd az Isten
mellemre térdel
Önálló verseskötetek
Első kötetes pályakezdők
Verskönyvek –
konceptuális kötetek
Válogatott versek
Összegyűjtött versek
KÖLTŐ ÉS OLVASÓ
Író-olvasó találkozó
Könyvbemutató
Műsoros est
Versszínház
POSZTMODERN
Kritika és megkérdőjelezés

- Modernség és a tradíció
- Az eredetiség kérdése és a
„vendégszövegek” – referenciális
kapcsolatok
- Intertextualitás (a „szövegek párbeszéde”)
- A formai (és nyelvi) korlátozások
elutasítása – a stílusrétegek és szöveg-
típusok vegyítése
POSZTMODERN – folyt.

- Van-e a történetmondásnak létjoga?

(Elmesélhetők-e a történetek?)
- Miről szól a mű? (Van-e konkrét tárgya?
A „tárgy” a folyamat maga?)
- Irónia – a „távolság” kifejezése
- Szubjektivitás, nagyfokú személyesség
- A nézőpontok váltogatása
- Az olvasó is része a történetnek
- Sokrétegűség – az újraolvasás kérdései
A „napló” mint posztmodern keret
- A fikció „hitelesítésének” írói eszköze.
- A napló a megtörténés illúzióját kelti.
- Kronológiai struktúrát teremt, viszont az
emlékezéskeretbe helyezés lehetővé teszi
az időváltásokat.
- Az apátsági szertartásrend (időrend)
szabályozza a teret is.

(Viszont korai előzményei pl. a Robinson vagy

nálunk a Fanni hagyományai levélregény.)
Néhány aktuális költői tendencia
A dalszöveg mint vers
Rapper-kultúra és szövegvilág
Slam-poetry (átmenet: performence)
Stílusgyakorlatok, paródiák, travesztiák
Kombinatorikus költészet
Kép és vers (pl. asszociáció, kalligramma, haiga)
Költészet és klasszicizálódás
Költészet és közéletiség
Alanyi költészet és tárgyias líra
 Kép és vers
Kép és szöveg – egymás értelmezése
Illusztráció – a kép értelmezi a szöveget
Kép és szöveg együttese – ikonotextus
A szöveg mint kép – vizuális (geometrikus)
alakzatok
Gyermekrajz – a szöveg vizuális olvasata
A kontextualitás kérdései (szöveg-szöveg;
szöveg-kép; kép-szöveg; kép-kép)
A beadandó dolgozatok témái
1. szabadon választható
1. A rózsa neve Eco-regény és a filmadaptáció
összehasonlító értelmezése
2. A képi leírások bemutatása (szövegpéldákkal) és
értelmezése Eco regényében
3. A labirintus- és könyvtármotívum bemutatása
(szövegpéldákkal) és értelmezése Eco regényében
4. A posztmodern stílusjegyek bemutatása
(szövegpéldákkal) és értelmezése a regényben
5. Értelmezési és asszociációs napló A rózsa nevének
olvasása közben (legalább 7 elemből álló szövegidézet-
sor és annak egyéni értelmezése)
Fontos!!! – Használjanak
szakirodalmakat, pontos
hivatkozásokkal;
a szövegidézeteknél is fel kell
tüntetni a forrást és oldalszámot!
A beadandó dolgozatok témái
2. kötelező mindenki számára
Egy szabadon választott, 2021-ben vagy 2022-ben
hivatalos irodalmi folyóiratban vagy kötetben
megjelent kortárs költő versének egyéni
értelmezése (a megfelelő helyeken szövegidézeteket
használva a versből)
(A verset csatolni kell az értelmezéshez, feltüntetve a
megjelenés helyét, idejét; s nagyon röviden be kell
mutatni magát a költőt is.)