Gazdaságtörténet

Egy kis járványtörténelem…

Pestis a középkorban

„nagy halál”, „fekete halál”, „nagy

pusztulás”, „nagy emberhalál”

2020.
 Mi is az a pestis?

Két fajtája:

A gyakoribb – a bubópestis.
tünetei: megduzzadtak a nyirokmirigyek, majd
elgennyesedtek (a gennyes daganatot nevezték latinul
bubónak = a lágyéki nyirokcsomók gyulladásos
duzzanata).

Tüdőpestis - rendkívül erős belső vérzések léptek fel –

az áldozat napokon, sőt órákon belül meghalt.

 Középkor eleje…
- Bizánc
- Justinianus császár (527-565)
- pestis járvány – keletről (Közép-Ázsia)
- Egyiptom – Deltavidék
- Pelisium (Prokopiosz)

- Elterjed egész Európában

- Régészeti genetika: bajor sírlelet
fogmaradványából kimutatja)
- Több 10 millió áldozat a Mediterrániumban

- Konstantinápoly (napi 10 ezer fő…)

 De miként jut a pestis Európába
Ázsiából?
- Yersinia pestis baktérium

- „hordozóközeg” patkánybolha (dús szőrű emlősök)

1) Dél-Ázsia hajókon Pelusiumba (patkányok)

2) Szárazföldi kereskedelem (textiliák között)

3) Perzsiában aszályos évek – menekültek hozzák

Európába
 Pestis Bizáncban
- 536-537. források szerint hidegnyár
(„klímaváltozás”)

- Ok: vulkánkitörések – lehülés – a baktérium útra

kelt…

- 4 hónapig tombol a járvány

- - napi 10 ezer áldozat
- - a császár is beteg lett
- - tömegsírok
- - Galata-torony

- - 558-ban, majd a VIII. századig többször is

visszatér
 A XIV. századi pestisjárványok
Eredete:
- - VIII-XIII. század – Közép-Ázsia száraz klíma
- - XIV. sz. eleje: csapadékosabb időjárás
- Dúsabb növényzet
- Megszaporodnak a rágcsálók: futóegér, mormota

- - 1430-as évek: szárazabb klíma

- - növényzet ritkul - rágcsálók ritkulnak

- - a pestisbolha új közeget talál:

- házi patkány (ember közelében)

- - 1345-46. Kaspi-tenger térsége

- - 1346. Kaffa ostroma (tatárok)

– Genova – Itália – Európa

- Magyarország 1350.
 A XIV. századi pestisjárványok
Fontos: XIV: század: mongol uralom a
sztyeppövezetben (Fekete-tengertől-Kínáig)
- Ez a stabil politikai egység folyosót biztosít a
terjedésnek
 A XIV. századi pestisjárványok
Európa a pestis előtt:
- XIV. sz: ún. kis jégkorszak
- hosszú hideg tél, csapadékos,
hűvös nyár
- Kevesebb termés – éhinségek –
legyengülő szervezet

- Vidékről sokan menekülnek a

városokba

- Városok népessége megnő

(népsűrűség) szűk városok
(városfalak)
- 100 ezer fős városok:
Velence, Palermo, Párizs,
Nápoly
- Pl. 1347-ben sokan Velencébe
menekülnek az éhség elől
 A XIV. századi pestisjárványok
Firenzében Boccaccio
A védekezés Dekameronja szerint
egyesek elkülönültek a
városlakóktól, s olyan
- Városok bezárkózása: helyre, házakba
- Nem léphet be idegen zárkóztak, ahol még
senki sem volt beteg, s
- Gazdagok vidéki birtokokra menekülnek megmenekültek.
- Kocsmák bezárása
- Mészárszékek ellenőrzése
- Szemét kötelező eltakarítása a házak elől (London)

a karantén, a vesztegzár
 Először 1347-ben, Raguzában (Dubrovnik),
 1348. Velence
– a zárlat 40 napi időtartama (quarante/quaranta = negyven
franciául/olaszul)
– A hajók 40 napig vesztegeltek a kijelölt karanténrészeken, a
tengeren, mielőtt beengedték volna őket a város kikötőjébe.
 A XIV. századi pestisjárványok
De mi okozta a betegséget?
- Pontosan nem tudták
1. Isten büntetése (itt a világvége)
- Flagelláns mozgalmak, zsidók elleni pogromok
- Egyház: tömeges körmenetek, bűnbocsánati imák
– gyorsítják a terjedést

2. Orvostudomány keresi a választ:

teljesen tehetetlen - sok orvos meghal
1) ún. miazmák, a levegőben és különféle anyagokban
felgyülemlett bomló, rothadó részecskék
2) mások azt gondolták, hogy a fertőzést a
contagiumok (fertőzést közvetítő anyagok) viszik
emberről emberre.
Az orvosok égetéssel, füstöléssel, sőt, érvágással,
diétával próbálkoztak, de természetesen nem
mentek semmire.
 A XIV. századi pestisjárványok
A pusztítás mértéke
- Európa ¼-e, mások szerint 50%
- XV. századra éri el ismét a 75 millió főt
- Nagyvárosok
- London kb. 40%-a
- Velence 60%-a
- Firenze 80 ezerről 30 ezerre
- Siena 50 ezerről 25 ezerre

- Kína – 1331-52 között 65%

- Kb. 50 millió ember, a Világ 1/3-a
 A XIV. századi pestisjárványok

Első nagy járvány lecseng 1353-ra.

1534-ig 16 újabb járvány.

Több nagy hullám, Angliában pl a XVII. sz végén

is…

XX. Század elején Ázsiában

Alexandre Yersin
 Magyarország
Valószínűleg Nagy Lajos csapatai hurcolják be a
kórt Itáliából
- (1348. Nápoly elfoglalása)
- 1349. tavaszán itt a kór (velencei követek nem jönnek
Mo-ra)
- 1350. a járvány vége: Lajos Itáliai hadjáratra készült
- A király is megbetegszik
- Luxemburgi Margit
- Pusztítás mértéke: 5-12% /”csak”/
- - nincsenek forgalmas kereskedelmi utak
- - kicsi népsűrűség
- - nincs éhinség
- Johann Salzmann (Johannes Salius) az 1510-es
járvány idején Nagyszeben város orvosa -
vesztegzár
 Magyarország
- Johann Salzmann (Johannes Salius) az 1510-es
járvány idején Nagyszeben város orvosa –
vesztegzár
„A gondos és bölcs elöljáróság feladata, hogy az utcákat, házakat mindenféle
tisztátalanságtól, rossz szagtól, rothadástól megszabadítsák, a lehető
legtisztábban tartsák, a trágyát és egyéb sarat, állóvizeket és bűzös tócsákat
felszámolják vagy leöntsék mésszel, avagy homokkal, esetleg jóféle földdel
töltsék fel. A vágóhidak és mészárszékek folyóvízzel legyenek ellátva, és
naponta fel legyenek mosva.
El kell rendelni, hogy ne menjen sok ember egyszerre sehová, sem az éves
vásárokba, lakodalmakba, fürdőkbe, kis templomokba, iskolákba…
Az olyan személyeket, akik fertőzött levegőből és halálos veszélyből jönnek, a
legszigorúbban el kell különíteni…
A tisztességes elöljáróságnak … rendelkezéseket kell kiadnia azok ellen, akik
nem akarnak kimenni a friss, egészséges levegőre. Ott, ahol emberek
tartózkodnak, állandóan füstölni kell, a testet és a ruházatot alaposan meg
kell mosni, és azután szintén kifüstölni. Ha a jövevények így töltenek el húsz
napot, és nem lesznek közben betegek, már be lehet engedni őket a
városba….”
 A járvány hatásai
Gazdaság és társadalom jelentős
átalakulása kezdődik.
- Munkaerő csökkenése – előtérbe kerül a
fizetett bérmunka (jobbágyság)
megszűnésének a kezdete)
- Defláció – sokan eladják a birtokaikat
(nemesség szerepe csökken, mások így
felemelkednek)
- 1358-as Jacquerie-felkelés Franciaország

- 1381. Anglia parasztlázadás (Wat Tyler)

- Magyarország…
 Tanulságok (ha vannak…)

- Mindig van előzmény

- Klíma ?
- Globalizáció ?

- És mindig van következmény

- Gazdaság és társadalom változásai

A változás hoz valami „újat”, „mást”,

jobbat?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!