OLASZORSZÁG

KÉSZÍTETTE: JÓNÁS PANKA

Az Appennini-félszigeten elterülő ország Dél-Európa
legnépesebb állama. A magas népsűrűség ellenére a lakosság
területi eloszlása igen egyenetlen. A legnagyobb tömörülések a
nagyvárosokban és vonzáskörzetükben, illetve az
idegenforgalmi központokban alakultak ki. Az országon belül
erőteljes a délről észak felé vándorlás. Jelentős az
Olaszországba bevándorlók száma is.
 IPARI HATALOM –
KEVÉS NYERSANYAGGAL

A fiatal kőzetekből felépülő félsziget ásványokban szegény. Az

országnak csak a pirit- és higanyércbányái, illetve kéntelepei
jelentősek.

Ipara a kevés nyersanyag ellenére fejlett, mert képzett

munkaerőre és a termelés hagyományaira épül.

Olaszország korszerű nagyipara északon, a Torino–Milánó–

Genova háromszögben összpontosul. Iparágai közül
kiemelkedik az autógyártás Milánóban és Torinóban.
A vegyipar, a vas- és acélkohászat
központja Genova (dzsenova), amely az
ország legforgalmasabb kikötője is.

Az iparvidék
energiaellátásában fontos
szerep jut az Alpokban
épült vízerőműveknek, a
Pó-síkság déli részén
feltárt földgáznak és az
import kőolajnak. A
hőerőműveket elsősorban
kőolajjal fűtik.

Északi iparág a nagy

hagyományokkal rendelkező
textilipar is, amely főként nőket
foglalkoztat. A divat- és
lakberendezési cikkek főként
exportra készülnek.
 A déli területek ipara
elmaradottabb, központjai a
kikötők. Hagyományos
iparágaik: a kőolaj-finomítás és
a vaskohászat. A legjelentősebb
iparváros Nápoly.

Az élelmiszeripar sokoldalúságával
és egyenletes területi eloszlásával
tűnik ki.
A legfejlettebb gazdálkodás a
Pó-síkságon folyik. Ennek
természeti alapja a terület
termékeny talaja, az Alpok
által védett éghajlata és a
bővizű folyók. A termelési
tapasztalatok hasznosítása, a
gépesítés, a
műtrágyahasználat, az öntözés
magas termésátlagokat
eredményez. A gondosan
művelt szántókon búzát, A gabonatáblák között sok helyen
kukoricát, cukorrépát, az gyümölcsfa-, olajfa- és szőlősorok
öntözött területeken rizst húzódnak. Szójából, dohányból a
termesztenek. legtöbbet itt termesztik Európában. Az
öntözött réteken és az alpesi legelőkön
tejelő szarvasmarha-tenyésztés folyik.
tejelő szarvasmarha-tenyésztés
 DÉL

nagybirtokok
A déli területek hasznosítását a
oliva nyári aszály, az öntözővíz
hiánya, a gyengébb minőségű
talajok nehezítik. Mégis délen
dolgoznak többen a
mezőgazdaságban, és az
előállított termékekből is itt a
legnagyobb a mezőgazdaság
részesedése. Ugyanakkor a
termelési színvonal, a
termésátlagok jóval az országos
szint alatt maradnak. Délen még
mindig sok a nagybirtok.
A part menti mediterrán területeken, a domboldalakon szőlőt,
olívát, mandulát, citrusféléket, korai zöldségféléket
termesztenek. Borból, olívaolajból, narancsból, citromból igen
jelentős az ország kivitele. Az Appenninek gyenge minőségű
legelőin juhot, kecskét tartanak.
„FOROG” AZ IDEGEN
A könnyen felmelegedő
tengerpart, az Alpok csodálatos
tájai, síparadicsomai, a tiszta
vizű tavak, a vulkáni területek
érdekes látnivalói, a történelmi
és kulturális műemlékekben
gazdag városok, az olasz
konyha, a szolgáltatások kellő
színvonala egyaránt vonzza a
látogatókat. Az országnak igen
jelentős az idegenforgalomból
származó bevétele.
Legnagyobb idegenforgalmi
központok Rómán és a
területén lévő Vatikánon kívül Az idegenforgalom fejlődését segíti az
Velence, Nápoly és Firenze. ország korszerű közlekedési hálózata is. A
legfontosabb kikötők Genova, Nápoly,
Velence és Trieszt.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET