Japán a II.

világháborúban

Hirohito, japán császára Hideki Tojo, hadügyminiszter Yosuke Matsuoka, külügyminiszter

Az I. világháborúban
1914-re
• 1868 – 1912 – Meidzsi-korszak
• Fél évszázada intenzív modernizációs folyamat
• Megerősödő imperializmus
• Koreai-félsziget az orosz-japán háború után protektorátus a császárságon belül, majd 1910-ben annexió
• 1945-ig nem veszít háborút
A háborúban
• 1902. japán-angol katonai szerződés  1914. aug. 4. Felhívás Tokióba, hogy megsemmisítsék a német hajókat a Sárga-
tengeren és a Kelet-Kínai-tengeren
• Ultimátum Német Császárságnak  Nem érkezik válasz  1914. aug. 23. hadüzenet
• Ultimátum: Csingtao kiürítése (550 km² - Santung-félsziget)  Kelet-ázsiai Hajóraj támaszpontja
• Harc nélkül megszerezték: Karolina-, Mariana-, és Marshall-szigeteket
• 1918-tól – oroszországi intervenció
Második kínai-japán háború (1937-45)
• 1895 – Koreai-félsziget és Mandzsúria megszállása
• 1931. szept. 18 – mukdeni incidens  Mandzsúkuó bábállam létrehozása
• 1937. júl. 7. - Marco-Polo híd incidens – japánok ostrom alá vették Shanghajt  japán győzelem
• 1937. dec. 13. - Nanking ostroma – 6 hétig tartó vérengzés (250.000 civil halott)
• Japán nem akarja tovább folytatni a háborút  japán hadsereg továbbnyomul, gyenge kínai hadsereg
• Japán megállítására a Sárga-folyó gátjainak lerombolása  termőföldek és falvak elárasztása, japán hadsereg lelassítása 
sikertelen
• 1938. okt. – Japán elfoglalja Wuhant (1944-ig állóháború)
• 1939. – kínai ellentámadás – kudarc
• 1944. – Ichigo hadművelet  Jangce és a Sárga-folyó közötti terület elfoglalása
• 1945. aug. 9. – szovjet csapatok Mandzsúriai támadása
Japán felkészülése a II. világháborúra
• 1930 második felében Japán fegyverkezni kezd – 1941-re csatahajóik és repülőgép-
hordozóik elérik az USA szintjét
• Légierő fejlesztés: - Mitsubishi G3M és G4M zuhanóbombázók és torpedóvető
- Mitsubishi A6M „ Zero ” vadászgépek
• 1941. ápr. óta Washington és Tokió közötti ellentétek elsimítása a cél
• 1941. ápr. Szovjetunió – Japán megnemtámadási szerződés
• November végén utolsó tárgyalási javaslat  Roosevelt elutasította
Japán – német viszony
• Ribbentrop: ázsiai területek visszaszerzése
Hitler: Anglia elleni háború
• Németek megszüntetik a fegyverszállítást Kínába
• 1936. – antikomintern paktum
• 1940. szept. 27. – háromhatalmi egyezmény
Pearl Harbor (a „gyalázat napja”)
• Kiváltó ok: amerikai olajembargó, japán terjeszkedést akadályozza az USA
• Japán cél: Hawaii-szigeteken állomásozó amerikai hadiflotta elpusztítása  Délkelet-Ázsia lerohanása
• Japán hadiflotta egyenrangú az amerikaival szemben, szárazföldi hadsereg jobban felszerelt és tapasztaltabb
• Támadás kidolgozója: Isoroku Yamamoto
• Japán erők: 6 repülőgép hordozó (rajtuk 400 bombázó és vadászgép) + hadihajók és tengeralattjárók támogatása
• 1941. dec. 7.
• Első hullám: 214 japán repülőgép
USA: USS Arizona megsemmisül + 1106 fős legénység halott, súlyos károk érték a Nevada-t és az Oklahoma-t + 415
matróz halott
• Második hullám: Japán: 54 bombázó, 80 zuhanóbombázó és 36 vadászgép
USA: 65 repülőgép megsemmisül, West Virginia elsüllyed
• 135 percig tartó támadás: kb. 2400 amerikai halott, 1178 sebesült
japán veszteség: 29 repülőgép
• Amerikai repülőgép-hordozók épségben maradtak + 20 cirkáló, 65 romboló és a támaszponton lévő üzemanyagkészletek is
sértetlenek maradtak
• December 8. – USA hadüzenete Japánnak
• December 11. – Németország és Olaszország hadat üzen USA-nak
 USS Arizona

Isoroku Yamamoto

USS Nevada

USS Oklahoma
Délkelet-Ázsiai offenzíva
• 1941. nyara: USA olajembargója japán ellen  júl 2. Francia Indokína támadása
• 1941. December 7. – Szingapúr bombázása, Malajziában és Thaiföldön
partraszállás + Hongkong megtámadása
• 1941. December 10. – japán és brit összecsapás
• HMS Prince of Wales csatahajó és HMS Repulse csatacirkáló elsüllyed
Fülöp-szigetek megtámadása (1941.dec. 8.)
• Douglas MacArthur amerikai főparancsnok védekezése
• Dec. 10. – Japán partraszállás Luzon szigetén, Homma tábornok vezetésével
• MacArthur visszavonulása  Bataan – félsziget (4 hónapos ellenállás)
• 1942. jan. – Bataan-félszigeti csata  1942. ápr. 9. fegyverletétel
• Bataani-halálmenet
• Hongkong eleste
• 1942. ápr. – Burma elvesztése
• 1944. máj. 1. – Burma visszaszerzése
Douglas MacArthur HMS Prince of Wales

HMS Repulse
Masaharu Homma tábornok
Midway (1942. jún. 4.)
• USA haderő:
három hordozó (USS Enterprise, Hornet, Yorktown)+ kísérő hajóik
180 vadászgép
Chester Nimitz
• Japán haderő:
hat hordozó, amelyből csak négyet vetettek be (Akagi, Kaga, Hiryu, Soryu)+ csatahajók
támogatása
272 bombázó és vadászgép
Isoroku Yamamoto, Chuichi Nagumo (repülőgép-hordozók), Nobutake Kondo (Midway-t
megközelítő csatahajók)
• Amerikai hírszerzés jobb, mint a japán  az amerikaiak időben értesültek Yamamoto terveiről
• Yamamoto viszont tévesen azt az információt kapta hogy a korall-tengeri csatában a USS
Yorktown elsüllyedt
• USS Enterprise: 37 Douglas SBD „Dauntless” típusú bombázója felgyújtja Japán két repülőgép-
hordozóját (Akagi, Kaga, + Soryu is károkat szenved)
• Hiryu gépei súlyos károkat okoz a USS Yorktown-nak, majd elsüllyed  estefelé a Hiryu
megsemmisítése
Veszteségek:
• USA: egy hordozó (USS Yorktown), egy cirkáló, 307 ember, 147 repülőgép
• Japán: négy hordozó, egy csatahajó, 3500 ember, 292 repülőgép
 Frank Jack Fletcher, Chuichi Nagumo,
USS Yorktown parancsnoka Akagi, Kaga, Soryu, Hiryu parancsnoka
Raymond A. Spruance,
USS Enterprise és Hornet
parancsnoka

Chester Nimitz Nobutake Kondo

USS Enterprise

Kaga

USS Yorktown

USS Hornet
Akagi
A Manhattan - terv
• 1939. ápr. - német Urán Társaság
• 1939. okt. 21. – amerikai Urán Bizottság (Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő)  atombomba
előállításához szükséges kutatások, program feltételei és igényei
• 1940. febr. kezdődnek a munkálatok
• Robert Oppenheimer és Ernest Lawrence – urán 235-ös sikeres maghasadása
• Oak Ridge – a bomba megalkotásához szükséges gépek gyártása
• Szilárd Leó és Enrico Fermi – első nukleáris reaktor
• 1942. szept. – katonai irányítás (Leslie Groves tábornok)  összehangolják az eddigi tervezéseket,
kutatásokat vezetője Oppenheimer
• Los Alamos – a bomba elkészítésének helye
• 1945. tavaszára kész az atombomba
Iwo Jima

• Növényzet nélküli, vulkanikus porral borított sziget

• 800 betonbunker, 18 km hosszú alagútrendszerek
• Japán oldalról:
Kuribayashi Tadamichi altábornagy vezeti a védelmet
21 ezer katona, több, mint ezer ágyú, 20 ezer golyószóró és géppuska, illetve 22 harckocsi
• Amerikai oldalról:
100.000 katona, 700 csatahajó, 5-10 napos csatára számítanak
• Kuribayashi stratégiája: engedi az amerikaiakat partra szállni és mélységi védelem létrehozására törekszik
Cél: Ha nem is tudjék megtartani a szigetet, nagy veszteséget akarnak okozni az amerikaiaknak
• 1945. febr. 19. – amerikai partraszállás
• Japán visszahúzódás a Suribachi-hegyre, amelyet febr. 21-én sikerült az amerikaiaknak körülzárni, majd 23-án elfoglalni
• Febr. 24. – a repülőterek megszerzése a cél
• Febr. 25 – az északi részen újabb amerikai partraszállás
• Febr. 28. – a repülőterek elfoglalása
Iwo Jima
• A sziget még nincs teljesen megtisztítva  japán kézen van még 2 magaslati
pont, amelyek tele voltak alagutakkal és bunkerekkel
• 10 napig tartott az egyik magaslat megszerzése és több százas veszteséggel 
ugyanez a második magaslati ponttal
• Márc. 25.-re sikerült teljesen elfoglalni a szigetet
• Veszteségek:
• USA: több mint 6800 tengerészgyalogos, 20.000 sebesült
• Japán: 21.000-ből 216 hadifogoly
Okinawa (1945. ápr. 1.)
• Ryukyu-szigetek tagja, legnagyobb sziget közülük
• 1944. szept.-től folyamatos amerikai bombázások
• Japán: nagyjából 100.000 fős hadsereg, 20.000 fős civil katonai alakulat és 2000 diákokból
összeállt alakulat
• USA: 100.000 katona, 88.000 tengerészgyalogság, 300 csatahajó, illetve más támogató hajók
és légi támogatás
• Márc. 29. Kerama – Retto szigetek elfoglalás, Okinawai partok bombázása
• Partraszállást nem akadályozzák a japánok
• Ápr. 12. – Roosevelt elnök halála
• Ápr. 6. óta folyamatos japán kamikaze támadások az amerikai flotta ellen
• Nagyjából 1800 kamikaze támadás április és június között  26 hajó elsüllyesztése, 225
károkat szenved, 9700 veszteség
• Ápr. 6. Yamato csatahajó elindul Okinawába  cél: kifut a partra, onnan segít a védőknek 
de félúton az amerikaiak elsüllyesztik + 3000 legénység
• Máj. 25. – japán kísérlet légi támadásra, de az amerikaiak megsemmisítik őket
• Máj. 29. – japánok még délebbre húzódnak
Veszteségek: 62.500 japán halott és 5300 amerikai
• Jún. 4. – amerikai partraszállás Orokunál
• Jún. 22. – én amerikai győzelem
Hiroshima és Nagasaki
• Európában vége a háborúnak (német kapituláció 1945. máj. 8.)
• Kiváltó ok: Japán nem akar kapitulálni, tartanak az amerikai megszállástól és tartják magukat
esküjükhöz
• 1945. márc. 9-10. – Tokió bombázása se váltja ki a Japán kapitulációt
• Ennek következtében USA-nak készülnie kellett volna szárazföldi megszállásra  „Downfall” „Boeing B-29”
hadművelet
• 4 város van kijelölve: Nagasaki, Kokura, Hiroshima és Nigata
• 1945. aug. 6. – atombomba bevetése Hiroshima-ra („Little Boy”) – Enola Gay
• 1945. aug. 9. – atombomba bevetése Nagasaki-ra („Fat Man”) - Bockscar
• 1945. szept. 2. – Japán kapituláció

„Fat Man” „Little Boy”