MESTERSÉGES

RADIOAKTIVITÁS
BOMOLJUNK MESTERSÉGESEN!!!
FISSZIÓ,FÚZIÓ

A magok legmélyebb energiájú állapotai megközelítésének

két lehetséges módja van , az egyik a kis tömegszámú a másik

pedig nagy tömegszámú atomok számára.

FISSZIÓ,FÚZIÓ

A kis tömegszámú magok közepesekké való összeolvadása

(magfúzió) ,illetve a nagy atommagok közepesekre való szét-

hasadása egyaránt növeli az egy nukleonra jutó átlagos kötési

energiát,vagyis a magok rendszerének összenergiáját csökkenti

FISSZIÓ,FÚZIÓ

Mindkét esetben enrgia szabadul fel ,a környezetbe kisugárzott

γ – fotonok illetve a magalkatrészek kinetikus energiája hasznosítható.

FISSZIÓ,FÚZIÓ

Az atommagok neutronnal való besugárzása legtöbb esetben

az elnyelt neutron energiájával gerjesztett állapotot hoz létre,amely

fölös energiáját – foton sugárzással leadja, de a keletkezett új mag

Nem stabil : radioaktív.

FISSZIÓ,FÚZIÓ

238 239 ∗ 239

𝑛+ 𝑈 → 𝑈 → 𝑈 +𝛾
92 92 92
Ez a folyamat legjobb hatásfokkal a kb. 0.01 pj kinetikus
energiájú neutronokkal megy végbe
FISSZIÓ,FÚZIÓ
Gyors neutron 0,1 pJ - nál nagyobb energiájú neutron. Az magban el-

nyelődik , kinetikus energiája a „magcseppet” rezgésbe hozza, ha ez a rezgés

amplitudója elegendően nagy a magyanyag befűződik a, s az így keletkezett

két rész mint két, egymást taszító pozitív töltéscentrum igen nagy Coulomb

erőt fejt ki egymásra aminek következtében a mag kettéhasad.

 FISSZIÓ,FÚZIÓ
Két nagy sebességgel eltávozó közepes tömegszámú pl.: és egy

mag keletkezik igen nagy (kb.: 30 pJ ) kinetikus energiával.

238 239 119 120

92 𝑈 +𝑛𝑔𝑦𝑜𝑟𝑠 → 92 𝑈→ 92 𝑃𝑑 + 92 𝑃𝑑
FISSZIÓ,FÚZIÓ

Az hasadásának energiamennyisége a Coulomb-energia csökkenéséből

adódik, ami túlkompenzálja a két hasadványban keletkező új felületek

energianövekedését.
FISSZIÓ,FÚZIÓ

Aktiválási energia : a hasadási folyamatokban : a felületnövekedéshez

szükséges néhány pj nagyságú energia. Ezt az átlagos hőmérséklethez tartozó

tényező kT = 0,004aJ energia nem képes fedezni, ezért stabil a természetben

található legtöbb nehéz atommag.