Katona József: Bánk bán

Nemzeti drá ma
Katona Jó zsef Bánk bánjá t (1819) má sfélszá z éve nemzeti drá má nkként tartja szá mon és értelmezi az irodalmi
hagyomá ny.

a művet magyar voltunkhoz, nemzeti önképünkhöz tartozó szövegnek tekintjü k

Tö rténelmi téma, irodalmi vá ndormotívum

A drá ma a középkori magyar történelemből veszi témá já t: az 1213-ban II. Andrá s felesége ellen elkö vetett
kirá lynégyilkossá got

Katona alaposan tanulmányozta a különféle forrásokat. A kró niká k tö bbsége arró l tudó sít, hogy Gertrudis
kirá lyné ö ccse elcsá bította Bá nk ná dor feleségét. A csá bítá shoz nénjétő l kapott segítséget. Bá nk tudomá st
szerezve minderrő l, megö lte a kirá lynét. Az eseményekről Mátyás király történetírója, Bonfini is
beszámolt. A tö rténet Bonfini nyomá n bekerü lt az euró pai kultú ra vá ndortémá i kö zé
Katona drá má ja felhasználja a különféle krónikák leírásait, irodalmi mű ként azonban kitalá lt, megalkotott vilá got
hoz létre. Így a drá mavilá g, bá r való szerű , nem azonosítható sem a tö rténelmi, sem a XIX. szá zad eleji magyar
való sá ggal.

Drá mai alaphelyzet

A drá mai alaphelyzet legfontosabb mozzanatait az Előversengésbő l, tová bbi ö sszetevő it az első , illetve

a má sodik szakasz pá rbeszédeibő l ismerjü k meg.

E szerint Endre király Galíciában hadjáratot vezet. Bánk bán az országot járja. Bár nádorként a hatalom letéteményese,
távollétében Gertrudis királyné a magyar nemeseket háttérbe szorította, és a merániakat vagyoni, illetve politikai
előnyökhöz juttatta. A magyar nemesség megosztott . Egyesek a királyné kiszolgálóivá váltak, mások Petur bán vezetésével
pártütésre készülnek. Petur titokban hazahívatta Bánkot. Ottó, Gertrudis öccse szemet vetett Bánk feleségére, Melindára,
akit a királyné vidéki magányából az udvarba rendelt. Ottó szándéka már az udvar előtt sem titok, botrány készülődik. Az
udvari erkölcs megromlott. Pazarló mulatozás folyik, miközben az ország „különb-különb vidékein” nyomorog a nép.
Ö sszetett drá mai konfliktus
A drá mai helyzet magá ban hordozza a konfliktus kialakulá sá t.

Hiszen a kirá lyné hatalmi érdeke a A titokban hazahívott Bá nknak viszont meg kell kísérelnie

a meglévő á llapotok fenntartá sa a problémá k megoldá sá t

Az alaphelyzet összetettségéből következik, hogy a drámai konfliktus is összetett.

Bá nkot magánemberként (férj) és közemberként (ná dor) érintik a tö rténtek.

Bánknak az I. szakasz végén választania kell Melinda oltalmazá sa (a palotá ban maradá s) és a haza
oltalmazá sa (a Peturná l gyü lekező pá rtü tő k lecsillapítá sa) kö zö tt. A dö ntéshelyzet, illetve Bá nk dö ntése
hatá rozza meg a tettvá ltá ssorozat lehetséges lefutá sá t.

Gertrudis a konfliktusban
A drá má ban Gertrudis célja a hatalom birtoklá sa, valamint a hazá já bó l jö ttek elő nyö khö z juttatá sa.
Kirá lynéként ehhez eszközökkel is rendelkezik. Bá nkot elkü ldheti a palotá bó l orszá got já rni, Melindá t
megkísérelheti eszkö zként felhaszná lni a nagyú r ellen. Hiszen Melinda esetleges hű tlenségével Bá nk elveszti
becsü letét, és akkor helyzete ellehetetlenü l az udvarban.

A kirá lyné nem tud Ottó és Bíberach praktiká já ró l, mégsem vétlen Melinda meggyalá zá sá ban. Gertrudis engedi
Ottó nak, hogy szabadon vigasztaló djon a magyar nő k kö zö tt. Ő teremti meg azt az udvari légkö rt, amelyben
Ottó szemet vethet Melindá ra. Amitő l tart, az mégsem Melinda elcsá bítá sa. Inká bb az udvari botrá ny, vagy az
eshető ség, hogy Melinda visszautasítja Ottó t, így ő maga és Merá nia is nevetségessé vá lhat.

Bá nk kö re és Gertrudis kö re
A drá ma lényegét Bá nk belső , lelki vívó dá sai adjá k.

É rzelmi-gondolati konfliktusai a magá nember és a kö zember szerep dilemmá já bó l, kettő s elkö telezettségébő l
fakadnak
A drá mai cselekmény mégis mindenkit kü zdelemben mutat.

A drá mai konfliktus ö sszetettségét á rnyaljá k a szereplő k viszonyrendszerét alakító , a szö vetségesek és az
ellenfelek kö zö tt egyará nt jelen lévő ellen tétek. Ezek az ellentétek értelmü ket és szerepü ket Bá nk és Gertrudis
konfliktusá bó l nyerik, amely a drá mavilá g egészét á thatja.
 A bá nki teljességeszmény
Bá nk a drá mavilá gban kétszeresen is kitü ntetett helyzetben lép elénk.

• Egyrészt ö vé a hatalmi-tá rsadalmi rangsorban az uralkodó utá ni legfő bb kö zjogi méltó sá g

• Má srészt a drá mai értékrangsor csú csá n á lló jellem. Személyiségének meghatározó vonása az emberi
teljességre való törekvés.

Karakterének legfőbb értékei a Melinda irá nti szerelem, a szociá lis érzékenységgel is pá rosuló , felelő s
hazaféltés, a kirá lyhű ség és a méltó sá g
Bánk célja nem csupá n a kialakult helyzet megszüntetése, hanem egy erkölcsileg magasabb rendű, új
értékminőség megteremtése. Konfliktushelyzete mind a magá néletre, mind a kö zéletre kiterjed.

A két szá lat elő szö r Petur, majd maga Bá nk is ö sszekapcsolja.

Petur számára azonban Melinda csupán eszköz, illetve jelszó. Bánk szabadság fogalmában viszont
Melinda és a haza egységet képez.

A drá mai helyzetben a nagy ú r a személyes életnek (ember) és a nemzeti ü gyeknek (polgá r) együttesen kíván
megfelelni.

a két problémakör nem egyeztethető össze Ezért kísérli meg az elszakadá st a kettő s kö tő déstő l. Az
ö nmagá t „rendbe szedő” lélek szabad helyzetében akar lehető séget teremteni a cselekvésre.
A kettős kötődés elszakítása azonban sikertelennek bizonyul.

Ennek az az oka, hogy Bánk eszközrendszerének alapja a Gertrudisszal való végső

ö sszecsapá sig a királyhűségen nyugvó, ráruházott hatalom.

A kö zéppontos ö tö dik felvoná s

Bá nk és Gertrudis konfliktusa a negyedik felvoná sban, a drá mai tető ponton feloldó dik.

A gyilkosság a drá ma vilá gá n belü l közéleti szereplőként megsemmisíti Bánkot. A négy felvoná s alatt
tehá t lebonyoló dik és befejező dik a tettvá ltá s-sorozat.

Drámai értelemben kölcsönös viszonyváltozás ezt követően csak Bánk és Endre között lehetséges.

Hiszen arra a kérdésre, hogy bűnös-e Bánk vagy a királyné, a drámavilágon belül csak az eddig jelen
nem lévő hatalmi középpont, Endre adhatja meg a választ.
A döntéshez a királynak megkell ismernie a múltbéli tényeket, illetve a szemben álló felek indítékait.

Az ö tö dik felvoná sban színre lépő Endre a dö ntéshez szü kséges informá ció kat csak má s szereplő ktő l tudhatja
meg.

Katona drá mauniverzumá nak egyik meghatározó sajátossága a tisztá nlá tá s korlá tozottsá ga, amely az
információk hiányából fakad. A különböző nézőpontokból származó információmozaikok a király
belső vívódását, ítéleteinek folytonos visszavonását eredményezik.

Endre helyzete, szerepe az ötödik felvonásban olyan, mint a megelőző négy felvonásban Bánké. Bíró i
szerepében ember és polgár konfliktusát kell átélnie most neki is.

Kirá ly és férj egyszerre, dö ntéslehető ségeit ez a kettő s kö tés alak.

Az ö tö dik felvoná s má sik kö zponti alakja Bá nk drá mai értelemben itt má r ő is passzív alak

Az elhangzó informá ció k egy része szá má ra is ú j. Bá nk ebben a felvoná sban szembesü l Melinda halá lával.

A drámai történés nála is belül marad: zaklatottsá ga, vívó dá sa, ö sszeomlá sa lelki téren zajlik.

Mindez azt mutatja, hogy az ötödik felvonásban műfajváltás történik. A konfliktusos drá ma kö zéppontos
drá má ra vá lt. Két középpontja Endre és Bánk.

A felvoná st az teszi szü kségessé, hogy csak ezzel a „hozzátoldással” lehetett megválaszolni a jogi, erkölcsi,
lélektani kérdéseket, amelyek a drámai cselekményben egy királyi személy meggyilkolásából
fakadtak. Így lehetett hitelessé tenni Bá nk tragikumá t is, valamint viszonylagos kiegyenlítő dést teremteni a
radiká lis tett és a nemzeti megbékélés gondolata kö zö tt.
Bá nk tragikuma
Bánk számára a kirá lyné á rtatlansá ga Melinda meggyalá zá sá ban nem jelenti a
nagyasszony erkö lcsi és politikai bű ntelenségét.

Az ötödik felvonás elején lá tszó lag még magabiztosan vá gja ná dori jelvényét
Gertrudis koporsó já ra.

Bánk tragikuma szempontjából Solom megszólalásának van kitüntetett szerepe,

amelyben Petur bán utolsó szavait tolmácsolja Endrének. E szerint a
békétlenek vezére halá la elő tt megerő sítette a haza és a kirá ly irá nti hű ségét. Á m
egyará nt megá tkozta a kirá lynét és „az alattomos gyilkost”. Az á tok arra dö bbenti
rá Bá nkot, hogy ő a felelő s Petur és há znépe halá lá ért.