Földünk a 20.

század elején

A gazdaság és a társadalom
változásai
 A mezőgazdaság kialakulása nyomán
• Egyrészt fejlődés indul, mert több ember táplálékát
biztosítja megbízhatóan és folyamatosan – másrészt
viszont a társadalmi és nemi egyenlőtlenség, a
betegségek és az önkényuralom is kialakul.
• Néhány – korábban kisebb – csoport terjeszkedni
kezdett, s fennhatósága alá vonta a környező (majd
a távolabbi) csoportokat rájuk kényszerítve a saját
nyelvét és kultúráját (ókori nagy birodalmak)
• A földrészek földrajzi különbségei hatással voltak az
ott élők kulturális jellegzetességeire, azok fejlődésére
– más-más erőforrásokra építhetnek, főleg a más-
más háziasítható állat- és növényfajok miatt.
 Előzmények a 18-19. században
• A 18. századig földművelő, hierarchikusan irányított,
önellátó közösségek élnek a Földön, melyek elsődleges
tevékenysége az élelemtermelés (mezőgazdasági
társadalmak).
• A polgári átalakulás, mely Nyugat-Európához és az
USA-hoz kapcsolódik elsősorban, óriási változásokat
hozott.
• A tudomány és a technika addig soha nem látott
fejlődése az életminőségen javított, a háttérben pedig a
liberális (szabad verseny) kapitalizmus gazdasági
modellje állt.
• Ennek lényege: a pénzügyi erőforrások felhalmozása és
befektetése az iparban és a kommunikáció területén.
 Harari: új mítoszok, új együttműködés

• „Mivel a nagyszabású emberi együttműködés mítoszokon

alapszik, az együttműködés módja megváltoztatható a
mítoszok megváltoztatásával – azaz más történetek
elbeszélésével. 1789-ben a francia lakosság szinte egyik
napról a másikra felcserélte a királyok isteni jogának
mítoszába vetett hitet az emberi szuverenitás mítoszába
vetett hittel. A Homo sapiens tehát a kognitív forradalomtól
kezdve képes volt villámgyorsan, a változó szükségletekkel
összhangban változtatni a viselkedésén. Ez megnyitotta a
kulturális evolúció gyorssávját, elkerülve a genetikai evolúció
forgalmi dugóit. Ebben a gyorssávban száguldva a Homo
sapiens hamarosan minden más állat- és emberfajt lehagyott
együttműködési képesség terén.”
 Politikai keretek
• A liberális kapitalizmus politikai háttere:
szólásszabadság, a kereskedelem szabadsága,
a tudományos kutatás szabadsága, a munkaerő
mobilitása és a demokratikus önkormányzás
(választójog).
• Mindezek következtében a fejlődés óriási
méreteket öltött, a 20. századra a nyugati
társadalmak modernizációja, teljes átalakulása
történt meg, s ez hatással volt a kevésbé fejlett
területekre is.
 Egyenlőtlen fejlődés
• A mezőgazdasági forradalom nyertesei eleve
helyzeti előnnyel indultak, amit kb. 1500-tól még
inkább kihasználtak. (Felfedezések)
• Ennek ellenére az élelemtermelő, mezőgazdasági
jellegű társadalmak időszakában az egyes
földrészek nagyjából kiegyensúlyozottan fejlődtek.
• A 16. századtól a19. század végére az egyensúly
felborult, a világ fejlett és kevésbé fejlett régiókra
bomlott.
• A nyugati társadalmakban (Ny-Eu. és az USA) a
tudomány és a technika eredményei alapján gyors
iparosodás zajlott le → a többi régió ettől
lemaradva továbbra is a mezőgazdaságból él.
• Az egyenlőtlenség további alapja a gyarmatosítás,
mely elsősorban szintén a nyugati társadalmakhoz
kapcsolható.
 A gyarmatosítás
• A 16-18. század folyamán megkezdődött a nagy
gyarmatbirodalmak kialakulása, a 19. század elejére a Föld
szárazföldi területének több mint a fele gyarmat volt.
• A gyarmat és anyaország gazdasága összekapcsolódott: az
olcsó nyersanyag és élelmiszer forrása volt a gyarmat,
miközben óriási piacot jelentett. Ennek alapján az anyaország
hihetetlen mértékben gazdagodhatott, és kibontakozhatott az
iparosodás.
• A gyarmatosítás is a nyugati társadalmakhoz, civilizációhoz
kapcsolódik, amelyek már a mezőgazdaság kialakulásától
kezdve előnyösebb helyzetben voltak
szervezett államok, hadsereg, jobb ellátás – az erősebb „joga”
• A 20. századra egységesült a világgazdaság, a Föld
különböző területei összekapcsolódtak a gazdaság szálaival,
ugyanakkor nem voltak egyenrangúak.
 Európa uralma a világ felett
• A kialakult egyenlőtlenség gazdasági alapján a
nyugati civilizáció uralta a Földet a 19. század
végére.→ A „fehér faj” kulturális felsőbbrendűségé-
nek hirdetése, holott a különbségek a földrészek
közötti földrajzi különbségekből adódtak
• „Kötelesség”:
a civilizáció áldásainak eljuttatása az elmaradott
népekhez (lehetséges, v. az elmaradottság
genetikai kód?) – ezt ma már a genetika cáfolja a
tudomány eszközeivel, tudjuk, hogy az eltérés
nem humángenetikai okokból fakad
a kereszténység terjesztése a „pogányok” között
 Centrum – periféria
• A kialakult egyenlőtlenségeket Immanuel
Wallerstein elmélete alapján foglalhatjuk
rendszerbe, aki nem egyszerűen fejlett és
fejletlen államokra osztja a 20. századra
egységesült világgazdaságot, hanem három
részre tagolja:
 Centrum: irányító központ, befolyásos, gazdag
államok
 Periféria: a centrumnak kiszolgáltatott szegény
államok
 Félperiféria: a kettő közötti átmenet
 A centrum
• A 20. sz. elején: USA, Nagy-Britannia, Németország,
Franciaország – a Föld népességének kb. hetede élt itt,
ugyanakkor a Föld ipari termékeinek ¾-ét itt állították
elő, és a világkereskedelem ¾-ét is ezek az országok
bonyolították le.
• Kezdetben N-Br.-é a vezető szerep, a szforduló körül
helyet cserél az USA-val.
• Kisebb befolyással, de ide tartozik: Hollandia, Svájc,
Svédország, Belgium.
• A 20. századra ezek az országok modern ipari
társadalmakká alakultak, a lakosság nagy része
városlakó ipari munkásokból állt, a nemzeti jövedelem
kb. háromszoros volt a fejletlenebb területekhez
viszonyítva, fejlett oktatás, a népesség művelt.
 A félperiféria
• A fő tevékenység a mezőgazdaság, a lakosság
falvakban él elsősorban, alacsony az
iskolázottsági szint, magas az analfabéták
aránya, jelentős a szegénység
• Három csoport:
 Dél- és Kelet-Európa (a Habsburg Birodalom, a
Balkán, Oroszország, Sp.o.Ol.o., Portugália
 Európán kívüli államok (Kanada, Ausztrália)
 Japán (az egyetlen ázsiai ország, mely a
modernizáció útjára lépett a modern európai
technológiák átvételével)
 A periféria
• A gyarmati országok, v. a már önálló, de
elmaradott országok tartoznak ide, kb. a
Föld lakosságának 2/3 része.
• Afrika, Ázsia, Kína és D-Am. nagy része
tartozik ide
• Falusi társadalom, mezőgazdasági
népesség, igen nagy nyomor, éhezés,
írástudatlanság
 Az eltérő gazdasági helyzet a
hétköznapokat is meghatározza
• A periféria és a félperiféria országaiban a hagyományos
társadalmak jellemzőek: a lakosság (többsége a
félperiférián is) falvakban él és élelemtermeléssel
foglalkozik, nagy szerepe van a helyi tradícióknak,
normáknak (nagycsalád, mint gazdasági szervezet, nők
alárendelt szerepe)
• A centrum országait a hagyományos agrártársadalmak
felbomlása, az ipari termelés túlsúlya, a mezőgazdaság
modernizálása jellemzi, a lakosság lényegesen jobb élet-
és munkakörülmények között él, nagy méreteket ölt a
városiasodás, a hagyományos nagycsalád felbomlik, és
a nők is egyre kevésbé kiszolgáltatottak.
 A 20. század folyamán
• A félperiféria és a periféria országainak
felzárkózási törekvései figyelhetők meg
• Ugyanakkor a centrum országainak folyamatos
versengése az elsőségért → háborúk
• 1917-től két világrendszer egymás mellett, ami
1945 után a két világrendszer éles
szembenállásában tetőzik → hidegháború, a
szocialista tábor tagjait a felzárkózás esélyétől is
megfosztják
 Általánosságban a modernizáció
mégis mindenütt hat
• A Föld népessége nő: 1900-2000 között 1,63
milliárd→6 milliárd, mára 7,5 milliárd (korábban
ez lényegesen lassabb volt: Krisztus születése
és 1650 között kb. kétszeresére nőtt, 1850-re
már 1,2 milliárd)
• A technikai-technológiai fejlődés az utóbbi fél
évszázadban a periféria országaiban is hat →
egyre több helyen felbomlanak a hagyományos
társadalmak és egyre nagyobb a nyugati
civilizáció hatása.
 Milyen a világhoz és az egymáshoz
való viszony, milyen az értékrend?
• A különböző közösségek együttélését mindenkor
eszmék és értékek, normák határozzák meg.
(Harari – fikciók)
• Milyenek ezek a 20. század hajnalán?
• Korábban évszázadokon keresztül a vallások
jelentették a világ magyarázatát, az együttélés
normáit, ezek határozták meg a szabályokat (öt
világvallás: zsidó, keresztény, hinduizmus,
buddhizmus, iszlám – a természeti népek hitvilága)
• Az elmaradott régiókban (periféria, félperiféria) ez
a 20. század első felében sem változik
 A centrum országaiban
• A modernizációval párhuzamosan
csökken a vallások és az egyházak
befolyása (a felvilágosodással kezdődik, s
a tudomány eredményei csak gyorsítják
ezt a folyamatot) → szekularizáció
• A modernizáció az egyház és az állam
szétválasztását is magával hozza
(szeparáció), valamint bizonyos fokig az
egyházakat is modernizációra készteti
 Vallás helyett – ideológia
(Romsics Ignác)

• Megnő azoknak az eszmerendszereknek a jelentősége,

melyek egy-egy társadalmi csoport számára közös
világnézeti alapot jelentenek (a vallás mellett/helyett),
közös érdekeket fejeznek ki, rangsorolják az értékeket,
alapot adnak a mindennapi élet, a politika jelenségeinek
megítéléséhez.
• A 19. sz-ban alakulnak ki ezek az eszmerendszerek, de
a 20. sz-ban is meghatározók maradnak:
 Konzervatívizmus
 Liberalizmus
 Szocialista ideológiák
 Nacionalizmus
 Konzervativizmus
• A konzervativizmust a tradíciókhoz való
ragaszkodás jellemzi, az emberi tudás
végességét, az isteni akarat jelentőségét
vallja. A társadalom nem valami gépezet,
amit működtetni kell, sőt, a beavatkozás
veszélyekkel jár, a forradalmak a fejlődés
akadályait jelentik. Rend és tekintély,
kötelesség és közösség az első, szemben
a joggal és az egyénnel. Fontos a család,
a felnövekvő generáció erkölcsi nevelése
 Liberalizmus
• Kezdetben a feudális kötöttségektől szabadulni
akaró polgárság érdekeit fejezi ki, később a
kibontakozó szabad verseny alapjait jelenti
• Hangsúlyozza az ember természetes jogait, a
törvényes és alkotmányos államot, (mely nem
isteni akarat, hanem emberi alkotás
eredménye), egyház és állam, törvényhozás és
végrehajtás szétválasztását.
• Fontos a tulajdon, mint a polgári lét forrása, az
egyén jogainak érvényesülése, a törvény előtti
egyenlőség, a polgári szabadságjogok megléte
 Szocialista ideológiák
• Sokféle áramlat, de közös vonás: a társadalmi
igazságosságra, egyenlőségre való törekvés,
nemcsak a törvény előtt, hanem a mindennapi
életben is.
• Sok tekintetben azonosak nézeteik a
liberálisokkal, de a legfontosabb különbség: a
vagyoni különbségeket és a magántulajdont
nem tartják elfogadhatónak, a nyomorgó
munkások helyzetén kívánnak javítani → az
elnyomottak felszabadítása
 Nacionalizmus
• A nemzet érdekeinek előtérbe helyezése
• Sokféle nacionalizmus – a korai kapitalizmusban nagy
szerepe volt a nemzetállamok, a nemzeti piacok létre-
hozásában, később a centrum országainak gazdasági
érdekek alapján történt szembenállásában, azonban
közös: a saját nemzet érdekeinek, értékeinek túl-, máso-
kéi alábecsülése (államnemzet – kultúrnemzet)
• Szélsőséges formája a sovinizmus (idegengyűlölet)
• Rokon eszme, gyakran kapcsolódik a nacionalizmushoz
a fajelmélet (rasszizmus), mely a népek közötti
antropológiai és kulturális különbségekre hivatkozva
alsóbb- és felsőbbrendű fajokat nevez meg
• A 19. században a gyarmatosítások igazolására
használták, később tragikus végkifejlet
 A tudomány eredményei
• A vallás háttérbe szorulásának, az ideológiai
hatások megerősödésének hátterében nemcsak
a polgári társadalom fejlődése állt, legalább ilyen
fontos volt a tudományok (elsősorban a
természettud.) hatása.
• Évszázadokig elfogadott igazságok dőltek meg,
minden addigi ismeret megkérdőjeleződött – a
kopernikuszi, newtoni világképet új felismerések
kérdőjelezték meg
Minden eddigi bizonyosság cáfolata
• Fizika:
Már a 19.sz-ban kezdődik: Maxwell, Hertz
1895.: Wilhelm Röntgen elektromágneses
sugárzás
1900.: Max Plank kvantumelmélet (a testek
kvantumokban bocsátják ki a sugarakat)
1911.: Thomson és Rutherford: az atom
szerkezete
1915.: Albert Einstein: általános
relativitáselmélet
Rötngen és Plank
Einstein
• Biológia
A 19. sz-ban Darwin fellépése
A genetika mint tudományág megjelenése
(Mendel, majd a Columbia Egyetem kutatói –
a DNS)
Idegrendszer működése (neurobiológia –
Sherrington) ↓
Orvostudomány fejlődése
• Új tudomány a lélektan – pszichoanalízis:
Sigmund Freud: az ember tudatos és tudattalan
világát különbözteti meg – az egészséges és
beteg lélek között nincs éles határ
• A természettudományok átalakulása átalakította
a filozófiai gondolkodást is
• Új társadalomtudomány: szociológia (Comte – a
társadalom éppúgy megismerhető, mint a
természet)
• A tudományok fejlődése és eredményei
meghatározzák a mindennapok gondolkodását,
világfelfogását és kultúráját is!
Sigmund Freud
 A művészetek reakciója
• A világkép átalakulása legelőször a művészetekben
csapódik le → a lázadás művészete: avantgarde
• A képzőművészetben a valóságos színek (Van Gogh), a
valóságos formák (szürrealizmus) lerombolása, a
geometrizáló szemlélet (Picasso) lemondanak a
„valóság” tükrözéséről.
• A zenében a disszonancia, az atonalitás mutatja a
harmónia felbomlását (Schönberg, Bartók, Sztravinszkij)
• Az irodalomba Proust, Joyce emelik be az idő
relativitását, az emlékeket, de az avantgarde további
lázadó irányzatokat termel ki (futurizmus, dadaizmus)
Van Gogh
Picasso