III.

Szerveződési
szintek - emergencia
Minden magasabb szint magába foglalja az összes
alatta levő szintet. Magasabb szintek nem csak a
részek összességei, hanem új egységgé szerveződik 
EMERGENCIA
 1. Egyed alatti
Sejt: az élő anyag legkisebb már önálló életre is képes alaki és
működési egysége

• Tipusai:
• Prokarióták baktériumok, kékbaktériumok
• Eukarióta egysejtűek, gombák, növények

• Sejt alatti szerveződési szintek: A molekulák és a sejtszervecskék

szerveződési szintjei, ezek nem tartoznak az élőlények (az élő
anyag) szerveződési szintjei közé,
Szövet: Hasonló alakú és
felépítésű, azonos működést
végző sejtcsoport
• Típusai:
• Növényi (fent)
• Állati (lent)
Szerv: Többféle szövet
összessége, melyek
egymással összhangban
bizonyos életműködést
szolgálnak
• Típusai:
• Állati: nyelőcső,
gyomor, máj, stb.
• Növényi: gyökér, szár,
levél, virág, termés
Szervrendszer: Szervek összessége,
melyek ugyanazt az életműködést
szolgálják. NÖVÉNYEKNÉL NINCS!
• Típusai:
• Önfenntartó szrsz: kültakaró,
mozgás, emésztő, légzés, keringés,
kiválasztás
• Fajfenntartó szrsz: női, férfi
szaporító szrsz
• Szabályozó szrsz: hormonrsz.,
idegrsz, immunrsz
Szervezet: Szervrendszerek együttese, mely önálló
egyedet határoz meg
2. Egyed feletti szerveződési
szintek
Itt hagyjatok ki egy teljes
oldalt a füzetben, mert majd
küldök egy ágrajzot és az kerül
oda !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ökológiából tanuljuk:
• Populáció:
• Társulás:
• Biom:
• Bioszféra:
IV. Életkritériumok
 1. Életjelenségek
Az élőlények működő rendszerek, mert életjelenségeket
végeznek.
Az életjelenségek fajtái:
• Önfenntartó (vagy vegetatív) életjelenségek:
anyagcsere (táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválsztás),
mozgás, védekezés (kültakaró, immunrendszer)
• Önreprodukáló életjelenségek:
növekedés, fejlődés, szaporodás, öröklődés,
evolúcióképesség, alkalmazkodás
• Önszabályozó életjelenségek:
hormonális szabályozás, idegi szabályozás
2. Életkritériumok (Gánti Tibor)
• Abszolút életkritériumok: minden élőlényt, teljes
életszakaszában jellemez:
• részekből áll, amik együtt működve rendszert alkotnak:
• anyagcsere
• homeosztázis jellemzi:
• ingerlékeny:
• informácóhordozó:
• önszabályozó:
• Potenciális életkritériumok: az élőlényt csak egyes
életszakaszokban jellemzi
• növekedés
• szaporodás
• evolúcióképesség
• halandóság
ÉLETKRITÉRIUMOK
A. Elhatárolódás / Önálló egység
B. Anyagcsere:
- Energiaátalakítás képessége (ATP!)
- Anyagátalakítás képessége
C. Stabil, szabályozott rendszer
(homeosztázis)
D. Információhordozó alrendszer megléte
(örökítőanyagot tartalmaz)
E. Hierarchikus szerveződés / EMERGENCIA
(ld. Egyed alatti szerveződési szintek)
EVOLÚCIÓS KRITÉIUMOK
F. Szaporodás
G. Öröklődés
H. Változékonyság / evolúció
képesség
I. Szelekció (akkor megy végbe, ha
vannak olyan bélyegek, amik
öröklődnek, és különböző
termékenységet garantálnak)
A, ELHATÁROLÓDÁS
• az élőlények pl. az állatok a kültakarójukkal
határolódnak el a környezetüktől
• a sejteket a sejthártya (plazmamembrán) határolja
el,
• a baktérium, a gomba és a növényi sejt még
sejtfallal is rendelkezik
• a kültakaró és a sejthártya elválaszt, de össze is
kapcsol
B, ANYAGCSERE
• Az élőlények nyílt anyagi rendszerek,
anyag- és energiacserét folytatnak a
környezetükkel
• Részfolyamatai:
• anyag- és energia felvétel a környezetből,
• anyag- és energia átalakítás a szervezetben
(intermedier anyagcsere),
• anyag- és energia leadás a környezetbe
 FELÉPÍTŐ LEBONTÓ
• Szerves vegyületek
lebontása kisebb
molekulákra, ami által
energiához jut a
• Autotróf anyagfelépítés: az a szervezet
folyamat, mely során az élőlény
(a sejt) szervetlen anyagból építi
fel saját szerves anyagait
(monoszacharidok, aminosavak,
zsírsavak stb.): 6CO2 + 6H2O + E =
C6H12O6 + 6O2
• Heterotróf anyagfelépítés
(kemoheterotrófia): az a
folyamat, mely során az élőlény
szerves anyagból képes előállítani
saját szerves anyagait. (állatok,
gombák)
C, HOMEOSZTÁZIS
• Az élőlény belső környezetének szabályozott
állandósága.
• (Az állatok belső környezetét a testfolyadékuk
képezi, pl. az ember legfontosabb testfolyadéka a
vére)
E, EMERGENCIA
F, SZAPORODÁS
• Az utód létrehozása, amely biztosítja az élet (faj)
fennmaradását
• Ivaros: az utódok két ivarsejt (petesejt, hímivarsejt)
egyesülésével keletkező zigótából (megtermékenyített petesejt)
fejlődnek
• Ivartalan: egyetlen szülő hasonmásai (klónjai) jönnek létre,
alacsonyabbrendű élőlényekre és növényekre jellemző
G, ÖRÖKLŐDÉS
• szaporodáskor a szülői örökítő anyag átkerülése az
utódba, ezért az utód a szülőhöz hasonló
tulajdonságú lesz
H, EVOLÚCIÓKÉPESSÉG, SZELEKCIÓ
• az örökítőanyag néha megváltozik (mutáció), ezért
módosul az utód tulajdonsága a szülőhöz képest,
így változatos élővilág alakul ki
• Az öröklődő változékonyság miatt az élőlények
sokfélék, a (genetikai) sokféleség lehetővé teszi az
aktuális környezeti feltételekhez legjobban
alkalmazkodó változatok elszaporodását