A KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG

Braun Flóra Anna

12.A
 Előzmények

1960 előtt:
 Szovjeteket fenyegető rakéták
telepítése: Nagy-Britannia,
Olaszország, Törökország.
 Közvetlen fenyegetés.
 Az 1962. októberi kubai rakétaválság a két
szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió
legsúlyosabb konfrontációja volt a hidegháború és
fegyverkezési versenyük történetében. 1959-ben az
Egyesült Államok Thor és Jupiter típusú
középhatótávolságú nukleáris rakétákat telepített
NagyBritanniába, Olaszországba és Törökországba.
1962- ben a Szovjetunió a kubai rakétatelepítéssel
kívánta kiegyenlíteni taktikai hátrányát, egyben
megvédte volna Kubát az esetleges amerikai
támadástól. A világ napokra az atomháború küszöbére
került. Végül a titkos diplomáciai közvetítés során
mindkét fél engedett. A válság egyszerre jelentette a
hidegháború csúcspontját és fordulópontját.
1960
 Castro vezette Kuba – kommunista
diktatúra

 Májusi csúcstalálkozó – elmarad

( U – 2 incidens)

 Hruscsov – Castro
találkozója
 USA-Kuba ellentét
fokozódása:
 államosítás
 Embargó
 Emigránsok kiképzése
 A Disznó-öböli partraszállás
1961- eseményei:
 Április 15-19. - alig 60 óra alatt
lezajlott , kubai kormány megdöntése
érdekében az „ invázió”

 Csúfos vereség - CIA által

kiképzett Castro-ellenes csapatok.

 1200 hadifogoly - Castro-

ellenes ellenzéki harcosok

 Kuba végleg a
Szovjetunió oldalán.
 A Disznó-öböli partraszállás:

 1961. április 17-én a kubai Disznóöbölben inváziós

kísérlet történt, amelyhez Kennedy szabad kezet adott.
Egy csoport kubai emigráns kísérelt meg partra szállni
Havannától mintegy 150 kilométerre délkeletre. Céljuk
az volt, hogy lázadást robbantsanak ki, amely megdönti
Fidel Castro uralmát. A CIA által Guatemalában
kiképzett – mintegy 1500 kubai menekültből álló –
inváziós csapatnak szánták a feladatot, hogy Kubában
partra szállva addig tartsa hídfőállását, amíg kirobban a
Castro-ellenes népfelkelés, s bejelentik az új ideiglenes
kormány megalakulását.
1. Szovjetunió féle
potenciálisan
elkötelezett rezsim az
USA „előfutára”.
2. Elterelő manőver
3. Erőegyensúly
lehetősége
4. Szovjet szuperhatalom
elismerése.
5. Példakép, ihletforrás
lehet.
 Szovjet stratégia
 Disznó-öböl után titkos
tárgyalások
 1962. július – Anyadír-
terv:1962 márciusában Castro sürgette a
KGB-t, hozzon létre hadműveleti bázist
Havannában, amely segít kiterjeszteni a
forradalmat egész Latin-Amerikára.
Májusban Hruscsov elhatározta, hogy
nukleáris rakétatámaszpontokat épít
Kubában.
 „hajóhíd” építése
 Július 26. – több mint 60
hajó
 Felderítések
 1962 augusztus vége - föld-levegő
rakétatelepek észlelése

 Szeptember 4. – Kennedy a
kongresszusban: nincsenek támadó jellegű rakéták.

 Szeptember 18. – első és második

közepes hatótávolságú ballisztikus
rakétaszállítmány megérkezése:
 9 indítóállás építése
 Tervezett: 40 darab
SAN CRISTOBAL MELLETTI
INDÍTÓÁLLÁS ÉSZLELÉSE: OKTÓBER 14.
Október 19.
 Március 4. – harcképes
indítóállás észlelése
Amerikai válasz  Teljes méretű invázió
 Megkezdődtek az előkészületek:
 Floridában csapatok összevonása. Rossz
kilátások.
 4000 szovjet katona.
 Tengeralattjárók – Nukleáris robbanófejekkel.

 Kuba blokád alá vonása.

 Október 22. – karantén
 Október 23-24. – levelezés
 Október 25. ENSZ ülés – bizonyíték
 Október 26-27. – két ajánlat
 Október 27. – tetőpont
 Kennedy elfogadja a közvélemény előtt.
 Október 28. – rakéta eltávolítása
 November 20. – blokád feloldása
 Utórezgések:
 Szovjetunió
 Veszteség
 Kuba
 Árulás
 USA
 Morális győzelem
 The end

Forrás: https://zanza.tv/tortenelem/hideghaborus-konfliktusok-es-ketpolusu-vilag-kiepulese
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kubai_rak%C3%A9tav%C3%A1ls%C3%A1g
https://www.xxszazadintezet.hu/a-kubai-raketavalsag/