A felvilágosodás

Mi a felvilágosodás?
• A XVIII. század új eszmerendszere, világszemlélete, gondolkodói
magatartása
• „Merj gondolkodni!” (Horatius)
• Előzményei: reneszánsz, a XVII. századi tudomány és filozófia
• Előzményei a csillagászatban:
- Kopernikusz (lengyel csillagász, heliocentrikus világkép)
- Kepler (csillagász, bolygók mozgása, fény tanulmányozása)
- Galilei (csillagász, fizikus, saját távcső)
- Newton (tömegvonzás)
 A XVII. századi filozófusok
• René DESCARTES (’dékárt’) a világ
értelmezésekor már nem Istenből, hanem
az értelemből indult ki. (descartes-i
fordulat)
• Cogito ergo sum.– Gondolkodom, tehát
vagyok
• Önálló gondolkodásra tanít, arra, hogy ne
fogadjunk el készen kapott dogmákat
• Descartes szerint a világ racionális,
törvényei matematikai úton
magyarázhatók. Ő még nem zárta ki Isten
létét, szerinte Isten fogalma velünk
született
A XVII. századi filozófusok

• angol Francis BACON az empirizmus

megteremtője,
• Empíria =tapasztalat tapasztalati úton
való megismerés hirdetője.
• a gondolkodásban rejlő előítéletek
megismerése
• . Ahhoz, hogy megszabaduljunk ezektől
a gondolkodásunkat leszűkítő
akadályoktól, először is a tényeket kell
megismerni, és csak utána levonni
következtetéseket.
A XVII. századi filozófusok
• John LOCKE, a szenzualizmus
(érzékelés) filozófiájának
megalkotója.
• Empirista nézeteket vallott. Locke
szerint születéskor az emberi elme
tabula rasa (’tabula ráza’) (tiszta lap),
s minden ismeretet a tapasztalás ír
rá. Locke racionalista módon érvelt a
hit mellett. Filozófiája hatott Voltaire
Candide c. regényére, amelyben a
főhős a közvetlen tapasztalás útján
ismeri meg a világot.
18. század „a legokosabb század”
• Minden társadalmi baj oka a
tudatlanság
• Megkérdőjeleződnek az egyházak
világról vallott nézetei.
• Nem vallásellenes! A világ
működésére talál magyaráztot, de
okára nem!
• Új istenfelfogások
• A társadalmi rend törvényei,
intézményei ésszerűtlenek
• Szabadság, egyenlőség, testvériség
• Deizmus: Isten megteremtette a
világot, de nem avatkozik be a
sorsába.
• Teizmus: isten örökkévaló,
mindenható, erkölcsileg
tökéletes
• Panteizmus: Isten =természet
• Ateizmus: Isten létének tagadása
A felvilágosodás
• A XVIII. század a franciák százada
• A felvilágosodás stílusa:
klasszicizmus, a szentimentalizmus
és a rokokó.
• A hit helyett az észt és a
tapasztalatot helyezi középpontba
• Anglia: A művészet és a
tudományok egyetemes szótára
(1728)
• Franciaország: Enciklopédia ‚1751-
1772, 28 kötet, Denise Diderot
Melyek a felvilágosodás stílusirányzatai?
Jellemzőik?
A klasszicizmus az
irodalomban
1630-1830
A klasszicizmus, korszakolás
• A felvilágosodás uralodó stílusa a szentimentalizmussal és később a
rokokóval együtt
• Egymás mellett élő stílusirányzatok
• A barokk és a romantika között
• Latin „classis” – osztály
• Először a francia drámairodalomban jelent meg, később más
műnemek ( líra, epika) is képviselik
Művészetelméleti szabályok és racionalizmus
• Az antik görög és római művészetet tekinti mintának
• Elválaszthatatlan a racionalizmustól (az értékes mű követi a az ész, a
helyes gondolkodás törvényeit és az antik normákat)
• Merev szabályokat, dogmákat követnek
• Gyönyörködtetve tanít, a művészetnek társadalomjaító szerepe van
• Példaadás szándéka
Műfaji, verstani és szerkezeti követelmények
• Eposz,tragédia, óda, epigramma, szatíra, episztola
• Didaktikus műfajok: tanmese, tanköltemény, nevelődési regény

• Antik időmértékes verselés, strófaszerkezet

• Tagolt szerkezet, kiegyensúlyozott kompozíció, világos, érthető stílus
• Emelkedett hangvétel, pátosz, választékos nyelv
• Kerüli a népies hangvételt
• Antik mitológiai példák
A francia klasszicizmus

A francia dráma XIV. Lajos (1643-1715)

• A királyi udvarra, arisztokráciára,
nemességre támaszkodik
• Antik hagyományokat folytat
• Száműzi a képzeletet
• Hármas egység: egy hely, egy
cselekmény, egy nap
• Csak a konfliktus végső kirobbanása van
a színen
• Mértéktartás
• Corneille, Racine, Moliére
A francia színház
• Zárt épület
• Függöny
• Női szereplők
• Szünet
• Kevés díszlet, sok kellék