EGÉSZSÉG ÉS

TÁRSADALOM
2024. tavasz
 AZ EGÉSZSÉG
KULTURÁLIS
ANTROPOLÓGIÁJ
A
Dr. Vingender István
2024
  Társadalmak, kultúrák vizsgálata

 Kiindulópontja: a nem-nyugati társadalmak (primitív társadalmak)

vizsgálata

 Miért: Hogy megismerjük honnan indultunk, hova érkeztünk és a

változások trendje tud választ adni arra, hogy miért van most így.

 Abból indul ki, hogy a primitív társadalmak a fejlődés korábbi szakaszait

reprezentálják, ezért alkalmasak a múlt reprezentációjára

Az antropológia alapkérdései
Az antropológia és a szociológia kapcsolata

 A szociológiából indult ki, a gyökerek közösek, de aztán jelentős eltérés

alakult ki.

 A közelmúltban újra közelít egymáshoz e két tudomány, de immáron a

szociológiai válik antropológiaivá. Ma az antropológia magában foglalja a
szociológiát.

 a konvergencia lényege: megközelítési és értelmezési módok, módszerek,

és főleg az alapvetéseket adó társadalomelméletek
A szociológia és az antropológia közötti
különbségek
Szociológia
 Nyugati társadalmak vizsgálata
 Belülről elemez
 A vizsgálat tárgya : cél
 Kontextuális vizsgálat
 Egyenlőtlenségek társadalmi csoportok
között
 Graduális különbségek (mérhető)
 Rendszerelméleti megközelítés – erős
 A mindennapi élettől elrugaszkodott
absztrakciók
 Társadalmi csoportok, szférák, intézmények
közötti relációk
 A kutató társadalmának tudományát műveli
 Saját nézőpontot érvényesít
Antropológia
 Primitív társadalmak vizsgálata
 Kívülről elemez
 A vizsgálat tárgya: eszköz
 Független vizsgálat
 Különbségek (másságok kultúrák
(kulturális csoportok) között
 Nominális különbségek (leírható)
 Inkább kulturális és morális megközelítés
 A mindennapi életet írja le
 Személyek közötti viszonyok
 A megfigyelt társadalom tudománynak
kidolgozására törekszik
 A vizsgált társadalom nézőpontjába
törekszik belehelyezni saját magát
Az antropológiai szemléleti gyökerei

XVI sz. közepétől: misszionáriusok, utazók, kereskedők, leírásai

megelőlegezték.

A gyarmattartó országokban fejlődött ki elsősorban.

Később (XIX. sz. vége) előtérbe került a diffúzió és migráció

elmélet.

A XX- századtól a modern antropológia kiterjedt a saját kultúrára is.

Eredeti gyökere: a filozófia.

Fizikai antropológia

 Fizikai antropológia: témája - az ember fejlődése az állati

formákból kiindulva, illetve jelenlegi anatómiai és élettani
sajátosságaik a különböző fajcsoportokban.
De az ember, fejlődése utolsó szakaszában (homo sapiens)
nagyértékben maga határozza meg fejlődése menetét, ezért az
antropológia alapvetően nem természettudomány.
A kulturális antropológia társ/résztudományai

 Etnográfia – megfigyelés, leírás, terepmunka (field work) + sajátos

kulturális jegyek elemzésére vonatkozó módszerek

 Etnológia – az első lépés a szintézis felé. Széles érvényű következtetéseket

keres. A szintézis lehet:
- földrajzi (közeli csoportokra vonatkozó),
- történeti (ha egy népesség múltjára vonatkozik)
- szisztematikus (ha egy adott technikát, intézményt,
szokást akarunk elkülönítetten vizsgálni).
A szociál- és a kulturális antropológiai
különbözősége

Ugyanannak a témának különböző szempontú vizsgálata

■ Durkheim: a társadalmi tényeket a kutatásban tárgyaknak kell tekinteni (ez

a kulturális antropológia álláspontja)

■ Mauss: a tárgyakat társadalmi jelenségként kell felfogni (ez a

szociálantropológia nézőpontja.)
A szociál- és a kulturális antropológiai
különbözősége (2)

 Szociálantropológiai témái: a társadalom szociális képződményeit

(csoportszerveződési formákat, intézményeket, kulturális normákat,
szokásokat, tradíciókat, viselkedési mintákat). (UK)

 Kulturális antropológia témái: a kultúrában felbukkanó eszmék, ideológiák,

szimbólumok, jelek és jelentések vizsgálata jelöli ki. (USA)

 Közös témájuk: Az emberek hogyan valósítják meg mindennapjaikat.

Az orvosi antropológia
mint a kulturális antropológia része
Témái: különböző társadalmi és kulturális csoportok milyen

egészségmagatartási modelleket valósítanak meg,

milyen egészség-specifikus reagálási módokat találnak az élet

kihívásaira,

hogyan betegek, illetve

hogyan interpretálják betegségeiket, azok okait, természetét, a

gyógyulás esélyeit stb.
Az orvosi antropológiai tárgyköre
■ Az orvosi antropológia elsősorban a nem-társadalmi különbségeket keresi
az egészségkultúrák között. A nem-rangsorolható, kulturális különbségek
képezik tárgyát.

■ Az orvosi antropológia integrálja mindkét fajta nézőpontot, az egészség

jelenségvilágának képződményrendszerét éppúgy tárgyának tekinti, mint
az egészségtudat elemeit és formáit.
Az antropológia szülőatyjai:
Franz Boas (USA), Emile Durkheim
(Franciaország)
Az antropológiai módszerek kidolgozói:
Bronislaw Malinowski
Alfred Radcliff-Brown - a terepmunka meghonosítói
Elméletalkotók:
Claude Levy Strauss
Marcell Mauss
Az antropológia értékei

 objektivitás
 totalitás
 jelentés-vizsgálat
 autentikusság
 kreativitás
 nem állítja egymással szembe az oksági magyarázatot a megértéssel.
 nem választja el egymástól az anyagi és a szellemi kultúrát.
 induktív tudomány

 az antropológia legfőbb hozadéka: a társadalmi létnek van két modalitása:

◦ hagyományos, archaikus lét, - autentikus társadalmak élete,

◦ modern társadalmi lét, amely hiteltelen. Az antropológia az autentikus létet keresi
elsősorban.
A SZOCIÁLANTROPOLÓGIA IRÁNYZATAI ÉS
TÉMÁI
Modern témák pl. („American Behavioral Scientist”, „Anthropological Theory”)

 Személyiség és kultúra
 Születésszabályozás hajléktalan nők körében
 Reflexív modernizáció
 Hajléktalanok droghasználata
 Menekülés otthonról
 Morális relativizmus
 Öreg hajléktalanok
 Reprodukciós stratégiák
 Az emberi faj, mint szociális konstrukció
 Mi a szexuális aktus
 Etnolingvisztikai rasszizmus
 Társadalmi kirekesztés
 Internethasználat – szociabilitás – interperszonális kapcsolatok
 Digitális élet
 Gyűlölet-kultúra
 Szimbolikus játék a halállal
Yang Liu

■ East Meets West: Infographic Shows

Differences Between European And
Chinese
KULTURÁLIS ÖKOLÓGIA ÉS
NEOEVOLUCIONIZMUS
Alkotói: Julian Steward, Leslie White, George Peter Murdock

Tézise: Az egyes kultúrák fejlődésük során a környezeti tényezőkhöz

való alkalmazkodásra összpontosítanak. Hasonló környezeti
tényezők között kialakult kultúrák - hasonló fejlődési pályán
haladnak végig

Steward: multilineáris evolúció.

White: a kultúra olyan mértékben fejlődik, ahogy az egy főre jutó

energiafelhasználás nő.

Murdock: (Human Relations Area Files - HRAF) Fő kutatási területe:

rokonság, családi szerkezet, házassági szokások.
ÖKOLÓGIAI MATERIALIZMUS
■ Tézise: A társadalmak homeosztatikusak, a kultúra egyfajta kontroll az
energiafelhasználás és az ökológiai rendszer felett.

■ Orlove: a rendszerelmélet hatása érvényesül ebben az irányzatban.

■ Marvin Harris: Az antropológia feladata: megtalálni mindennek a

jelentőségét
ETNOTUDOMÁNY ÉS KOGNITÍV
ANTROPOLÓGIA
Tézise: A kultúra = mentális modellek készlete. A kognitív
elvek és kódok rögzítésén alapul. Főleg nyelvi elemzés.

Edward Sapir, Benjamin Whorf: A nyelv – azon túl, hogy a

kommunikáció eszköze – az emberek világképét is fomálja.
(Sapir-Whorf hipotézis)

Noam Chomsky: milyen mentális folyamatok kötik össze a

gondolatokat és a szimbólumokat

szimbólumok-mentális folyamatok-gondolatok
A STRUKTURALIZMUS
■ Tézise: nem az a kérdés, hogy milyen kategóriákba soroljuk a
világot, hanem az, hogy a kategorizálást milyen emberi
gondolkodási mechanizmusok idézik elő. Pszichológiai alapú
antropológia.

■ Claude Lévy Strauss: a kultúrában a szimbólumok kontrasztjai

alkotják a lényeget.
= A kultúra bináris szerkezeti modellje.

■ Marcel Mauss: az ajándékozás a társadalmi reciprocitás elve.

SZOCIOBIOLÓGIA
■ A szociáldarwinizmus az emberi viselkedést a fejlődéselmélettel
magyarázza (természetes kiválasztódás).

■ A szociobiológia – az eltérő reprodukciós sikerességgel. Ahogy az

alkalmazkodóképesség biológiai formája egyre fejlettebb, úgy annak
kulturális formája is javul generációról generációra.

■ Az emberi viselkedés megismerése a fő cél, nem a kultúra vizsgálata

■ Kiindulópontja: az emberi viselkedésnek csak egy igen kis hányada kódolt

genetikailag.

■ De hangsúlyozza az ember és a nem-emberi fajok közötti átmenet

fokozatosságát és folyamatosságát is.
GENDER ANTROPOLÓGIA FEMINISTA
KRITIKA
■ Ruth Benedict, Margaret Mead, Mary Douglas, Laura Bohannon, Sherry
Ortner. stb.

■ Fő kérdése: a nők alárendeltsége, amire különböző válaszok születtek.

■ Freidl: az alapvető szerepekből, Chodorow: a szocializációból vezette le.

■ Ortner szerint a nők természeti, a férfiak – kulturális alkotók

■ Ennek tradicionális magyarázata: a nők a gyűjtögetésben, a férfiak a

vadászatban voltak jártasabbak (fizikai adottságok miatt). Az utóbbi
kerekedett felül, mert az jobban illeszkedett a kommunikáció, a gyártás, a
tervezés (teleologikus céltételezés) elemeihez.
GENDER ANTROPOLÓGIA FEMINISTA
KRITIKA (2)
 Irányzatai:

 a nemi konstrukciók az anyaság, a rokonság, a házasság intézményeiben

 a társadalmi szerkezetből levezethetők a nemi esélyegyenlőtlenségek

 a legújabb antropológiai vizsgálatok már nem annyira a férfi-nő közötti

különbségekre, hanem a nők csoportján belüli különbségekre
összpontosítanak
SZIMBOLIKUS ÉS INTERPRETATÍV
ANTROPOLÓGIA
 Két irányzata: Clifford Geertz és Victor Turner

 Geertz: Kultúra: szimbolikus rendszerek szervezett együttese

fontos a kollektív tudat entitása. A szimbólumok a jelentések
közvetítői. „Sűrű leírás”

 a kultúra az emberek terméke

 a kultúra – szimbolikus rendszerek reprezentációja
 a kultúra nem az egyes emberek fejében van, hanem a kollektív tudatban, illetve annak szimbolikus
reprezentációiban
 a szimbólumok – jelentések közvetítő eszközei

Geertz-féle analízis:
 cselekvő-központú elemzés (önmagunknak a cselekvő pozíciójába helyezése elengedhetetlen),
 + sűrű antropológiai leírás – az etnográfiai információk lebontása és jelentőségük szerinti
osztályozása – így juthatunk el a helyi jelentéshez.
SZIMBOLIKUS ÉS INTERPRETATÍV
ANTROPOLÓGIA (2)
Turner:

■ a szimbólumok szerepe a társadalom fennmaradásában:

lényeges társadalmi változásokat is képes előidézni

■ A rítusok az adatok 3 csoportjából vezethetők le:

- külső formák és észlelt sajátosságok

- a társadalomban élő laikusok és szakemberek
értelmezéseiből
- antropológusok speciális megfigyeléseiből
A POSZTMODERN ANTROPOLÓGIA
 A modern művészet: leválasztódás, tudományos semlegesség, racionalizmus

 A posztmodern: fenti nem lehetséges. A saját tudományunkban saját magunkat adjuk

hermeneutika
az önfeltárás, a vallomásos írás műfaj

 Az ismeret mindig a kulturális kontextuson és a történelmileg meghatározott hagyományokon

alapszik (Heidegger, Mannheim, Habermas)

 Gadamer: az ember nem láthat a kultúráján túl. Nem tudjuk tudásunkat leválasztani a
nyelvünkről és a kultúránkról.

 A posztmodern antropológia fő témája: az etnográfiai írások technikájának elemzése

 Az etnográfiai szövegek írása és olvasása értelmezésrétegek egymásra helyezését igényli
 Érvényes értelmezést csak az összes többi értelmezés hatályon kívül helyezésével lehetséges. A
domináns interpretáció – hatalmi kérdés. Ennek dekonstrukciójával lehetséges a többi értelmezés
érvényesítése.