Társadalmi mozgalmak a

nyolcvanas évek első felében

Társadalmi mozgalmak és a hatalom
Kelet-Közép-Európában
 A Baltikum
• Tiltakozások, nyílt levelek, petíciók, tüntetések
– 1981. okt. Az észak-európai atommentes övezet felállításáról (38 aláíró)
– röplap a „csendes félórákról” – rövid sztrájkokra való felhívás 1981 dec.-től
– 1984 nyílt levél a leszerelésről és a cenzúra eltörléséről
– 1985 utcai zavargások Rigában (le a párttal, le az oroszokkal)
– 1985 Tartuban összecsapások észt és orosz fiatalok között
– 1986 észt tudósok tiltakoznak az iparosítás (=oroszosítás) ellen
• Retorziók
– különösen 1983-tól nagyon erőteljes megtorlás: a Litván Katolikus Mozga-
lom két vezetője börtönbe került; másokat 1985–86-ban a KGB meggyilkolt
– felszámolták a titkos papképző szemináriumok zömét
– lett és észt emberi jogi aktivisták börtönbe/táborba zárása: Lidija Lasmane-
Doronina, Janis Barkans, Gunars Astra, ill. Heikki Ahonen, Arvo Pesti
– másokat is elítélnek szovjetellenes irodalom birtoklásáért, ill. agitációért
– 1987 elején „általános” amnesztia (mégis sokan börtönben maradnak)
• A katolikus egyház Litvániában
– a katolikus hit és a nacionalizmus összekapcsolódása (lengyel példa)
– vallásos évfordulók (Szt Kázmér halála 500., a ker. felvételének 600. évf.) – a
pápa litvániai látogatását azonban nem engedélyezték
– a terror hatására csökkent a szamizdatok száma, mennyisége (Krónika, Aušra)
 Lengyelország, 1980 nyara
• Az 1980 nyári sztrájkok
– 1980. júl. 1. áremelések –» azonnali sztrájkok, gazdasági követelések
– Edward Babiuch me. szerint nem szabad béremelést adni, de a párt erre hajlik
– ez valóban további követeléseket váltott ki
– aug. 13. Anna Walentynowicz elbocsátása a Gdański Lenin Hajógyárban
– aug. 14. a gdański okkupációs sztrájkok kezdete –» szabad szakszervezet kell!
– bár itt helyi megegyezés született, de Lech Wałęsa szolidaritási sztrájkot hirdet
– aug. 16/17. Üzemközi Sztrájkbizottság (MKS) alakul, 21 pontos követelés
• négy témakör: szakszervezeti és munkásjogok; anyagi–életszínvonalbeli kérdések; szociál-
politikai problémák; alk.-ban garantált polgári szabadságjogok biztosítása
• NEM szerepeltek direkt politikai követelések (gazd. reform, szabad választás, VSZ, szovjetek)
• A Szolidaritás megszületésének előzményei
– aug. 18. létrejött az MKS Elnöksége, élén Wałęsa; értelmiségiek a KOR-ban
felhívást adtak ki a munkások követeléseinek elismeréséről; vezetőjük, Tadeusz
Mazowiecki a kormány és az MKS tárgyalásain a munkások tanácsadója lett
– a LEMP hiába próbált éket verni a munkások és az értelmiség közé
– szerveződnek az egyetemi hallgatók is
– a LEMP PB tétovázik –» a mozgalom túlnő rajta –» kénytelen tárgyalni
– mindkét MKS-szel (Gdańsk, Szczecin) egy min.eln.-helyettes tárgyalt
– Gierek nem vállalta fel, hogy erőszakot alkalmazzon (de aug. 29-ig tervben volt)
– aug. 26. a LEMP PB tárgyal a helyzetről: az MKS megfékezi az erőszakot, józan
fellépés, teljes egység, tömegek állnak mögötte – a szabad szakszerv. a fő köv.
– az emberi méltóság ébredése –» aug. 30: a hatalom enged a követeléseknek
 Lengyelország, 1980 ősze
• A Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet
– szept. 13. az Államtanács is elfogadta az új szakszervezet regisztrációját
– szept. 17. az alapító biz.-ok egy közös szakszerv.-be tömörülnek: Solidarność
– a megegyezés szerint szocialista jellegű; az LNK alkotmányának megfelelően
működik, nem kíván politikai párt lenni, elismeri a társ.-i tulajdont, a LEMP
vezető szerepét és Lo. nemzetközi szerződéseit (VSZ, KGST)
– ezzel szemben a kormány elismeri önkorm.-t és függetl.-t; nem érheti diszkri-
mináció; végül de jure is elismerték a sztrájkhoz való jogot is
– a kompromisszum a hatalom számára volt előnyösebb! a Szolid. elfogadja a
cenzúra létét, a gazd. és szociális követelései egy részét sem ígérik meg neki;
nem született döntés a diákok és a magángazdák érdekvédelméről sem
• A konszolidáció időszaka
– szept. 5-én leváltották Giereket, utódja Kania (Moszkva Jaruzelskit akarta)
– szept. 17. Gdańsk: megszületik a Szolidaritás egységes szervezeti szabályzata
– létrejött a Falusi Szolidaritás, a Paraszt Szakszerv. stb. – nem jegyzik be őket
– okt. Független Diákszövetség alakul – őket sem ismerte el a bíróság
– a SzU és a szomszédok tudomásul vették a helyzetet, de elszigetelik Lo.-t;
Moszkva jelentős anyagi segítséget nyújtott Kaniának
– okt.–nov. Varsó elkezdi a hadiállapot előkészítését
– a Szolidaritás bírósági bejegyzésekor a bíró átírta a szervezeti szab.-t (kihagyta
a sztrájkjogot) – ált. sztrájk fenyegetése után visszakozott
– nov. két fő letart.-a miatt tiltakozó sztrájk, a LEMP 3 irányzatra szakad szét
• reformisták – centristák – dogmatikusok („beton”)
 Lengyelország, 1981 első fele
• Patthelyzet: folytatódó sztrájkok és tárgyalások
– helyi és országos konfliktusok miatt nem alakult ki nyugalom; harc a LEMP-en
belül is, rendkívüli kongresszust is összehívtak a tisztázás érdekében
– a Szolidaritás nem olvad be a rsz.-be; 9 milliós tagsággal bír, önálló programot
kezd kidolgozni, ami választójogi reformot is követel
– Wałęsát fogadja a pápa és Wyszyński prímás is «–» a korm. tekintélye csökk.
– 1981. febr.-ban új min. elnök: Wojciech Jaruzelski tbk. – 90 nyugodt napot
kért, folyatódó tárgyalások, de militarizálódás + a hadiállapot előkészítése
• A bydgoszczi affér (1981. márc.) és következményei
– márc. 16. tíznapos VSZ-hadgyakorlat kezdete Lo.-ban (Szojuz ’81)
– a fő vitakérdés a független parasztszakszervezet bejegyzése –» sztrájkok
– márc. 19. Bydgoszcz-ban egy vajdasági tárgyalás megszakadása miatt
okkupációs sztrájk indult –» rendőri brutalitás számolta fel –» heves viták
– általános sztrájk, és válaszul fegyveres rendteremtés fenyegetett
– márc. 30-án a hatalom meghátrált: elismerte a túlkapást, sőt a Paraszt Szolid.-t
– a „varsói megegyezésre” egyik félnek sem volt felhatalmazása –» mindkét
oldalon erősödtek a radikálisok, akik nem riadtak vissza a konfrontációtól
– komoly szakadás a Szolidaritásban is, durvuló személyeskedésekkel
– szaporodó protopártok és csoportok
– jegyrendszer, romló ellátás, áremelések; sztrájkok, tüntetések, rendőri erőszak
– máj. merényletkísérlet a pápa ellen; Wyszyński prímás halála (J. Glemp követi)
– júl. LEMP IX. kongr.: súlyos viták, „centrista” győzelem; Kiszczak tbk. a bm.
 Lengyelország, 1981 ősze és tele
• A Szolidaritás I. kongresszusa, 1981. szept.
– a Szovjetunióban zajló Zapad ’81 hadgyakorlat idején zajlott…
– szabad választást követelnek a Szejm és a tanácsok esetében is
– vita: centralizált (Wałęsa) vagy decentralizált szervezet legyen – előbbi győz
– elnökké Wałęsát választják (55%) – viszont feloszlott a KOR
– ellentét a Szolidaritás demokratikus, nemzeti és szakszervezeti céljai között
– Három gazdasági programjavaslat a kongresszuson (nem születik döntés)
• az Üzemi Szervezetek Hálózata munkás-önigazgatása közös elemük: a kormány gazd.
• az OPS-Z Alternatív programja: piaci szocializmus döntéseit a többkamarás Szejm és a
• az OPS-Z Realista programja: piaci egyensúly Szolidaritás ellenőrizhesse
– Felhívás Kelet-Európa dolgozóihoz – kiadása súlyos taktikai hiba volt!
– következmény: szovjet vádak és a LEMP ígérete a kemény fellépésre
• A hadiállapot bevezetése, 1981. dec. 12–13.
– okt. 18. Jaruzelski lett a LEMP első titkára -- készül a katonai fellépésre, de
javasolja egy „Nemzeti Megegyezés Frontja” létrehozását (benne társutas
szervek is; tárgyalás a 3 nagy: Jaruzelski, Glemp, Wałęsa között – időhúzás)
– a LEMP társadalmi megítélése javult, a Szolidaritásé romlott; egysége meg-
szűnt, a harcban kifáradt; kísérlet még a radomi minimumprogram elérésére
• szabad tanácsvál., a korm. gazd. felügyelete; (reform, 2. kamara, munkásönkorm. nélkül)
– a LEMP el akarta kerülni a szovjet intervenciót (de ezt Szuszlov is kizárta)
– a hadiállapot számos előjele ellenére meglepte a Szolidaritást: átmenetileg
szétverték, de az „önpuccs” nem tudott kínálni helyette semmit, csak erőszakot
• nyíltan alkotmányellenes volt, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsával (WRON) együtt
 Lengyelország, 1982–85
• A Hadiállapot időszaka, 1983. július 22-ig
– a hadsereg sok szempontból a párt fölé nőtt – katonai junta?
– 1982 októberéig tartó tömeges (de elszigetelt) sztrájkok, tüntetések
– protest folklór: dalok, versek, röplapok, falfirkák, szamizdatok, bojkott
– felmerült a párt (LEMP) megszüntetése / átszervezése is; a taglétszám csökken
– a Bierut-korszaknál is nagyobb biztonsági erők, brutalitás
– ellenzéki szervezetek feloszlatása, tisztogatás az egyetemeken
– 1982 elején gazdasági reform indult, piaci elemekkel – de elbukott
– 1982 okt. minden korábbi szakszervezetet feloszlattak (a Szolidaritást is)
– 1982 végén Wałęsát kiengedik, megszűnnek az internálótáborok (de: perek)
– illegálisan tovább működik a Szolidaritás: okt.-i, kult. és kiadói tevékenység
• Az ellenállás újraindulása és a hatalom
– a többség ellenállását sikerült megtörni; a társadalom kettészakad:
kollaborálók és ellenállók – találtak elég újságírót, belügyest stb.
– cél: konstruktív együtt élés az egyházzal (Glemp hajlik a közvetítésre)
– már 1982 tavaszán illegális Szolid. alakult (Zbigniew Bujak); a „Földalatti
társadalom” kiépülése, illegális nyomdák, iskolák, rádióállomás stb.
– 1983 jún. II. János Pál pápa ismét Lo.-ban („egyetlen nagy koncentr. tábor”)
– 1983 okt. Wałęsa Nobel-békedíjat kapott
– 1984 új szervezetként létrejön az „Országos Szakszervezeti Egyetértés”
– 1984 Jerzy Popiełuszko atya brutális meggyilkolása (a bűnösöket elítélik
ugyan, de hamarosan amnesztiát kaptak)
 A magyar népi ellenzék
• Írói ellenzéki megnyilvánulások
– a népiek kritikája mindig burkolt, gyakran a verssorokba bújtatott bírálat volt
– 1980 Csoóri Sándor Egy nomád ellenzéki c. írását kicenzúrázzák a Forrásból
– 1982 jelképesen megalapították a Hitel c. lapot
– 1983: Csoóri előszava Duray am.-i könyvében (Kutyaszorító) –» szilencium
– 1984. okt. Nagy Gáspár Öröknyár; elmúltam 9 éves c. verse (Új Forrás),
Nagy Imrére utaló soraival –» le kellett mondania Írószöv.-i titkári posztjáról
• Politikai akciók és a hatalom válaszai
– az MSZMP első ellenzék-határozata, 1980. dec. Csoórit tekinti a nac. mozg.
vezetőjének; elsősorban pol.-i (és nem adm.) eszközökkel kell ellene küzdeni
– az Írószövetség 1981. dec.-i közgyűlésén Csoóri nyíltan szembefordult a
Kádár–Aczél féle politikai vezetéssel, a kult. különalku rendszerével –»
– 1982. márc.-ban a PB újabb határozatot fogadott el a „nacionalista hangulat-
keltő” ellenzékről (egyre több zavart okoznak a szomszéd államokkal; differ.
fellépés kell ellene + a tömegkapcsolatok meggátlása
– 1982 a Tiszatáj fellép a román tört. hamisítás ellen –» Vörös László leváltása
– 1982 a népiek tilt. az Ellenpontok szerkesztőinek rom.-i és Duray Miklós
csehszl.-i letartóztatása ellen (utóbbit el is engedték. de 1984-ben újra letart.)
– 1983: a dem. ellenzéknél is veszélyesebbnek tartja őket a pártvezetés –»
fellépés a nac. és antimarxista Mozgó Világ ellen, Kulin Ferenc elbocsátása
– 1984: a 19-ek levele Kádárnak a nemzet sorskérdéseiről –» Aczél támog.-t
ígért egy kisb.-ügyi biz. feláll.-ra (de kérik a Bethlen G. Alap.-t és a Hitelt is)
 A magyar demokratikus ellenzék
• A második nyilvánosság – szamizdatok kiadása
– 1980–81-től megjelentek az első szamizdatok, amelyek közül a Beszélő lett a
legsikeresebb (Kis János, Haraszti Miklós stb.) A lap első száma 1981. okt.-
ben jelent meg, 1989-ig 27 szám volt, 1500–2000 példányban
– fontos reformközgazdászok is publikáltak benne
– kiemelkedő lap volt még a Hírmondó (Demszky Gábor, 1983–88, 26
megjelent szám) és a Demokrata (Nagy Jenő, 1986–89, 41 szám).
– az illegális lapokhoz a „Rajk-butikban” (ifj. Rajk László lakásán), ill. az
ellenzéki értelmiség útján lehetett hozzájutni
– 1983-ban engedélyeztetési kérelmet adtak be az Alkotm.-ra hivatkozva (hiába)
• A hatalom válasza: „adminisztratív törvényesség”
– nincs fizikai represszió (mint Ro., Lo. Cs. esetén); az állambiztonság fel tudta
volna számolni őket, de akkor a Nyugati hitelek elapadtak volna;
– kisebb zaklatások, házkutatások: 1982 nyarán rendőri fellépések; 1982/83: a
Rajk-butik bezárása; Demszky 1984-es felfüggesztett börtönbüntetése stb.
– fellépnek a katonaiszolgálat-megtagadók, a Dialógus Békemozg. ellen is
• Program – és összevetés más országok ellenzéki mozgalmaival
– egy ponton érdekazonosság a pártállami vezetéssel: életszínvonal prioritása
– nincs kapcsolata a munkásosztállyal, belvárosi elit értelmiségiek klubja
– 1982 végén fogalmazza meg első, mérsékelt programját (nyilvánosság; az
érdekvéd. rsz. reformja; szűkített jogállamiság; könyv- és lapkiadás reformja)
– gazdasági téren NEM ment túl az MSZMP reformerein