Bemutató (1) (1)

You might also like

Download as pptx, pdf, or txt
Download as pptx, pdf, or txt
You are on page 1of 7

Szenvedély betegségek

Kovács Borbála 8.osztály


Szenvedély
betegségek fajtái:
A leggyakoribb kémiai addikciók egy
része társadalmilag is elfogadott, ilyenek:

• a kávéfüggőség (koffein);
• a nikotinfüggőség (dohányzás),

Egyéb függőségek:

• alkoholbetegség,
• kábítószer-használat,
• gyógyszerfüggőség
Drogfüggőség
Függőségről akkor beszélhetünk, ha valaki egy
adott szer iránt állandó sóvárgást érez, nem képes
kontrollálni a szerhasználatot, és elvonási
tüneteket okoz a megvonása. Egyfajta kényszeres
használatot jelent, hiszen a függő – bár tudatában
van az egészségkárosító hatásának – ennek
ellenére is folytatja.
Az utóbbi időben rendkívül elterjedt,
úgynevezett dizájnerdrogok nagyon veszélyesek,
mert nagyon hamar függőséget és súlyos pszichés
zavarokat okoznak. Nem ismert a kémiai
összetételük sem, mondhatni, otthon, garázsokban
öntögetik össze, és szinte kipróbálatlanul kerülnek
utcára. Emiatt hatásuk sem mérhető fel előre.
A legnagyobb veszélyben az úgynevezett
problémás fogyasztók vannak, azaz az intravénás
használók, illetve az úgynevezett kemény drogot -
heroint, kokaint - fogyasztók. Náluk nagyon
elterjedt a hepatitis C vírusfertőzés, illetve magas
a HIV-vírusfertőződés veszélye.
Nikotinfüggőség
• A nikotin a dohánytermékekben található rendkívül könnyen függőséget okozó (addiktív) pszichoaktív vegyület.
Kellemes hatásokat vált ki az agyban, azonban ezek átmenetiek: a tolerancia hamar megjelenik, vagyis egyre
nagyobb mennyiségű nikotin elfogyasztása szükséges ugyanolyan hatás eléréséhez. A nikotinnal szemben pszichés és
testi függőség egyaránt kialakul, ezért is nehéz leszokni a dohányzásról.

A nikotinfüggőségre utaló jelek a következők:

• a függő személy nem tud leszokni a dohányzásról, egy vagy több komoly, de sikertelen kísérletet tett már a
leszokásra;
• leszokási kísérlet esetén elvonási tünetek jelentkeznek, például erős sóvárgás, szorongás, ingerlékenység,
nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, depressziós hangulat, frusztráció, düh, fokozott éhség, álmatlanság,
székrekedés vagy hasmenés;
• a függő személy a kialakult egészségügyi problémái (például COPD, szívroham) ellenére is tovább dohányzik;
• a dohányos felhagy a társas tevékenységekkel (előfordulhat, hogy nem jár füstmentes éttermekbe, vagy megszakítja
családjával, barátaival a társasági életét, mert ezekben a helyzetekben nem dohányozhat).
Alkoholizmus
• Az alkoholizmus az orvosi definíció szerint olyan
szenvedélybetegség, amelyet a kitartó szeszfogyasztás
és ennek káros élettani következményei idéznek elő.
• Kialakulásának előfeltétele a tartós szeszfogyasztás,
noha ez önmagában nem mindenkinél és nem minden
esetben vezet alkoholizmusra. Az, hogy ki mennyi és
milyen gyakoriságú szeszesital-fogyasztástól válik
alkoholistává, egyénenként erősen eltérő. A betegség
lényege az alkoholtól való testi-lelki függőség
kialakulása, aminek jellegzetes velejárója, hogy
alkohol hiányában elvonási tünetek mutatkoznak. Az
alkoholizmussal járó élettani mechanizmusok még
nem teljesen ismertek, de számos rizikófaktor
játszhat közre a kialakulásában, mindenekelőtt a
társadalmi környezet, az érzelmi élet és örökletes
hajlamosító (genetikai) tényezők.
Koffeinfüggőség

• A koffein függőséget, mint kifejezést


, gyakran használják, de a mai napig
nincs tudományos bizonyíték arra,
hogy a koffein megfelel a kritériumo
knak a teljes függőség előidézésében
. Számos esetben a vizsgálatok azt
mutatják, hogy a koffein képes előid
ézni klinikai függőséget, úgy, ahogy
más pszichoaktív gyógyszerek is
.
A kávéban található koffein a világo
n a második legelterjedtebb függősé
get okozó anyag az alkohol után
.
A túlzott koffeinfogyasztás elsőként
kiemelendő hatása a stresszre adott
idegrendszeri válaszok mentén figye
lhető meg
.
Gyógyszerfüggőség
• Gyógyszerfüggőségre utal, ha a fogyasztó személy életének
központjában a gyógyszer megszerzése, és a sóvárgás
enyhítése áll. A függő lelkiállapota megváltozik, és hirtelen
hangulatingadozások lépnek fel. Előfordulhat zavart
viselkedés, aluszékonyság, rossz étvágy, de tapasztalhatók
mozgáskoordinációs problémák is.

A gyógyszerfüggőség kialakulása:
• Igen gyakran olyan gyógyszerek esetében alakul ki
gyógyszerfüggőség, amelyet a páciens alapvetően terápiás
céllal szed. Ilyenek például a szorongásoldók vagy alvászavar
esetén az orvosi javaslatú altatók használata. Gyakori, hogy
ezek szedése hosszú ideig fennmarad, mivel az abbahagyása
esetén a problémák ismét jelentkeznek. Ilyenkor észrevétlenül
alakul ki a fizikai függőség.

You might also like