Egyenletek

középszinten,
emelt szinten,
versenyszinten

Katz Sándor, Bonyhádi Petőfi S. Ev. Gimn.

http://www.bomateka.hu/pseg-matek/ppt/Egyenletek.ppt
Olyan feladatokat vizsgálunk,
amelyek segítnek fogalmak,
tételek
• kialakításában,
• tisztázásában,
• elmélyítésében.
 Mi az egyenlet?
• Azt a logikai függvényt, amelyben két kifejezést
egyenlőségjellel (=) kötünk össze, egyenletnek
nevezzük.
f(x) = g(x)
• Egyenlet:
Milyen valós x számokra igaz a következő egyenlőség?
(x+1)2 = x2 +2x +1
• Azonosság:
Igazoljuk, hogy minden valós x-re teljesül!
(x+1)2 = x2 +2x +1
 További fogalmak
f(x) = g(x)
• Az egyenlet értelmezési tartománya
• Az egyenlet megoldáshalmaza
• Az egyenlet megoldása
f(x) = g(x) → f1(x) = g1 (x) → f2(x) = g2 (x) → …
• Két egyenletet ekvivalensnek nevezünk, ha
ugyanazok a gyökei.
• Ha egy átalakításnál a gyökök halmaza nem
változhat meg, akkor ekvivalens átalakításnak
nevezzük.
• Ha az egyenlet megoldása során csak ekvivalens
átalakításokat végzünk, akkor elegendő ennek a
megállapítása, a gyököket behelyettesíteni nem
szükséges.
 Két, figyelmet igénylő átalakítás
• Ha az új egyenletben a gyökök halmaza bővebb
lesz, az eredeti egyenlet minden gyöke továbbra is
megoldás lesz, de újabb gyök (hamis gyök) is
belép; az ilyen egyenletet az előző
következményének nevezzük.
Ha olyan átalakítást végzünk, amelynél hamis
gyök is beléphet, akkor a kapott gyököket
ellenőrizni kell, a hamis gyököket ki kell szűrni.
• Olyan átalakítást végezni, amelynél a gyökök
halmaza szűkebb lesz, (gyökvesztés) nem szabad.
 Milyen konkrét átalakításokat szabad
végezni ?
Figyeljük az értelmezési tartományt!

Ha bővebb lesz, hamis gyök léphet be.

Többnyire azt is tudjuk, hogy mi léphet be hamis
gyökként.

Ha szűkebb lesz, gyökvesztés léphet fel.

Itt is figyeljük, hogy mivel lett szűkebb, milyen
gyök veszhet el?
Amikor az értelmezési tartomány bővebb lesz

x  3x
2
 3x  6
x3
x ( x  3)
 3x  6
x3
x  3x  6
x3

x  3x  ( x  3)(3x  6)
2


 Amikor az értelmezési tartomány
bővebb lesz
log2 (x-3) + log2 (x-2) = 1
log2 (x-3)(x-2) = log2 2
(x-3)(x-2) = 2
x2 –5x +4 =0
x1=1, x2 =4.
• Az x2 =4 kielégíti az egyenletet, de az x1=1 nem jó. Hol
lépett be a hamis gyök?
• A log2 (x-3) + log2 (x-2) = log2 (x-3)(x-2) azonosság
alkalmazásakor az értelmezési tartomány bővebb lett. (A
másodikba x<2 is bele tartozik.) Ha az értelmezési
tartomány bővebb lett, akkor a kapott gyököket ellenőrizni
kell: íme most be is lépett hamis gyök.
 Amikor az értelmezési tartomány
szűkebb lesz
lg3 (x-3)2 = 2
2·lg3 (x-3) =2
lg3 (x-3) =1
x-3=3
x=6
• Csakhogy x=0 is megoldás. Hol veszett el?
• Az alkalmazott azonosság helyesen
lg3 (x-3)2 = 2·lg3 | x-3|
 Amikor az értelmezési tartomány
szűkebb lesz
log 2 x x  log 8 x 2 x  0
Térjünk át x alapra! 1 1
 0
1  log x 2 2  3 log x 2

Helyettesítsünk y = logx 2 –t! 1 1

 0
1  y 2  3y
2+3y + 1+y = 0
y = -3/4
log x 2   3
4
1
x 3
16
Ez a gyök kielégíti az egyenletet.
 Amikor az értelmezési tartomány
szűkebb lesz
log 2 x x  log 8 x 2 x  0
Térjünk át x alapra! 1 1
 0
1  log x 2 2  3 log x 2

Helyettesítsünk y = logx 2 –t! 1 1

 0
1  y 2  3y
2+3y + 1+y = 0
y = -3/4
log x 2   3
4
1
x 3
16
Ez a gyök kielégíti az egyenletet, de észrevehető, hogy x=1 is kielégíti.
 Az x=1 gyök az x alapra való áttérésnél veszett el, a
második egyenlet már x=1 esetén nincs értelmezve,
tehát amikor a
log x x 1
log 2 x x 
log x 2  log x x log x 2  1

azonosságot alkalmaztuk, az értelmezési tartomány

szűkebb lett. Ezúttal helyesen alkalmaztuk az
azonosságot, de az értelmezési tartomány változása
miatt meg kell néznünk, hogy az a szám, amely kiesett
az értelmezési tartományból (x=1), nem gyök-e?

(Ha nem x, hanem 2-es alapra térünk át, a gyökvesztés

itt is elkerülhető lett volna.)
 Ismét egy azonosság, amelynél az
értelmezési tartomány szűkebb lesz,
ezért elveszik egy gyök.

Oldjuk meg a következő egyenletet a valós

számok halmazán!
   
3tg  x    tg  x    0
 3  6
    
3tg  x    tg  x    0 (1.)
 3  6

tg  tg 
Alkalmazzuk a tg (   )  1 tg  tg  azonosságokat!
3
tgx 
3tgx  3 3 3 0
 (2.)
1  3tgx 3
1 tgx
3
3
3tg x  6tgx  3 3  3tg x  2tgx 
2 2
0
3
8 3
8tgx  0
3
3 
tgx   x  k , k  Z
3 6

A kapott gyökök kielégítik az (1.) egyenletet.

    
3tg  x    tg  x    0 (1.)
 3  6

A kapott gyökök jók, de az is látható, hogy


x   k
2
is kielégíti. Hogyan lehetséges ez? Hol veszett
el ez a gyök?
tg  tg 
Atg (   ) 
1 tg  tg 
azonosságok alkalmazásánál az értelmezési
tartomány szűkebb lesz!
• Ezért az azonosságok alkalmazásakor
meg kell vizsgálni, nem vesztettünk-e
gyököt, azaz hogy azok a számok,
amelyekkel az értelmezési tartomány
szűkebb lett, megoldásai-e az eredeti
egyenletnek.

• Látható, x  2  k az eredeti (1.)
egyenletnek gyöke, de (2.)-nek és a
következőknek már nem.
• Tehát az (1.) egyenlet gyökei
 
x   k és x    k , aholk   .
2 6
 A két oldalt egyformán változtatjuk
Mindkét oldalt szorozzuk
Pl. (x-3)-mal, vagy (x2+1)-gyel.

Mindkét oldalt osztjuk

Pl. x(x-3) = 5(x-3) → x = 5
x(x2+3) = 5(x2+3) → x = 5
Javaslat?

2sin x  3sin x  cos x  5cos x  0 →

2 2
2 tg 2
x  3tg x  5  0
 Mindkét oldalra alkalmazunk egy
függvényt: f(x) = g(x) → h(f(x)) = h(g(x))
Ha h nem kölcsönösen egyértelmű, akkor hamis
gyök léphet be. Pl. négyzetre emelésnél.
f 2(x) = g2 (x) nemcsak akkor igaz, ha f(x)=g(x),
hanem akkor is, ha f(x) = - g(x).

Ha h kölcsönösen egyértelmű, akkor nem léphet be

hamis gyök. Pl. köbre emelésnél.
f 3(x) = g3 (x) akkor és csak akkor igaz, ha
f(x) = g(x).
 „Elhagyunk” egy függvényt
h(f(x)) = h(g(x)) (*) → f(x) = g(x) (**)
Ha h R-en értelmezett, kölcsönösen egyértelmű, akkor (**) és
(*) ekvivalens.
Pl. 2x+3=22x → x+3=2x, vagy (x+3)3 =(2x)3 → x+3=2x

Ha h nem minden valós számra értelmezett, de kölcsönösen

egyértelmű, akkor (**) az (*)-nak következménye lehet, hamis
gyök léphet be.
Pl. a lg(x-3)=lg 2x → x-3=2x, vagy x  3  2 x → x-3=2x
átalakítások alkalmazhatók, de hamis gyököt eredményezhetnek.

Ha h nem kölcsönösen egyértelmű, akkor h nem hagyható el,

mert elhagyása gyökvesztést eredményezhet.
Pl. sin (x+π/3)=sin 2x →x+π/3=2x, vagy (x+3)2 =(2x)2 → x+3=2x
 Köbre emelni szabad?
(a-b)3 = a3 – b3 - 3ab(a-b)

3
x  2  3 x 1 (1.)
x  2  x  33 x  2  3 x  3

x  2  3 x 1 (2.)

 33 x  2  3 x  3
x2  3 x 3  (3.)
3
x  2  3 x  1
x2  2 x  1  0
x 1
Mivel csak köbre emelést végeztünk, ezért a kapott
gyök nyilván jó. Vagy mégse?
 Köbre emelni szabad?
(a-b)3 = a3 – b3 - 3ab(a-b)

3
x  2  3 x 1 (1.)
x  2  x  33 x  2  3 x  3

x  2  3 x 1 (2.)

 33 x  2  3 x  3
x2  3 x 3  (3.)
3
x  2  3 x  1 (4.)
x2  2 x  1  0
x 1
Számoljunk utána! x =1 (1.)-nek (2.)-nek és (3.)-
nak még nem gyöke, de (4.)- nak már gyöke.
Magyarázat 3
x  2  3 x 1 (1.)

Miért jöhet be az eredeti egyenlet

visszahelyettesítésénél hamis gyök?

Ennél a visszahelyettesítésnél azt mondhattuk

volna helyesen, hogy ha az eredeti egyenletnek
van gyöke, akkor a bal oldal
 3
x2  3 x 
1-gyel egyenlő.
Tehát az egyenlet egyik oldala helyett a másik
behelyettesítése nem ekvivalens átalakítás.
 Másképpen is lehet
Az egyik leggyakoribb „alternatív” módszer, a két
oldal értékkészletének összehasonlítása

1. 4sin x +cos 2x= -5 2. tg 2 x  ctg 2 x  2(sin x  cos x)

x
2tg
x 2
 3y x 2
3. 2 cos 2
 3 x
 3 4. x
 y2  4y  5
6 1  tg 2

2
x2 y2 z2
5. 2-cos x =log x +logx  6. 2  2  2  2 xy  2 yz  2 zx
 x 2  1  2 xy 1  4 xy
x2  y x y2 x 1 3 x x 9
2

7. 16  16 1 8.   9.  2
2 2 6x  z  1  2 xy
 A 2  2  2  2 xy  2 yz  2 zx egyenlet
x2 y2 z2
megoldása
Alkalmazzuk a számtani és mértani közép összefüggését
minden sorban kétszer.
x2 y2
2 2 x2 y 2 x2  y 2 x2 y 2 xy
 2 2  2  22 2  2 xy
2
y2 z2
2 2 y2 z2 y2  z2 y2 z2 yz
 2 2  2  22 2  2 yz
2
z2 x2
2 2 z2 x2 z 2  x2 2 z 2 x2 zx
 2 2  2  2 2  2 zx
2
x2 y2 z2
Ezeket összeadva az 2  2  2  2 xy  2 yz  2 zx
egyenlőtlenséget kapjuk, amelyben egyenlőség akkor és csak
akkor állhat, ha x=y=z.
 Függvénytulajdonságok alkalmazása
Monotonitás:

1. 12x + 5x =169, 2. 12x + 5x =13x ,

3. 37 x  12  31  6 x  2 4.  
log 3 1  x  5  x;

x  x  y  y 
5 5 x  xy  y  y 
5 4 10 6
5.  6. 
2x  3y
3 2
 x  x  8 y  2 y 
6 2 3
 x 5  xy 4  y10  y 6 
A 6. feladat megoldása 
x  x  8 y  2 y 
6 2 3

x = y =0 megoldás. Ezután tegyük fel, hogy y ≠ 0.

5
x x
    y 5
y
A első egyenlet:  y y

Tekintsük az f(t) = t5 +t szigorúan monoton

x x
függvényt:  y 
f  f  y  → y  y → x = y2. (1.)
A második egyenlet:  
3
 x2  2 y   2 y 
2 3
x

Tekintsük az g(t) = t3 +t szigorúan monoton

függvényt:    g  2 y  → x2 =2y. (2.)
2
g x

(1.) és (2.)-ből a megoldások  3

4; 3
2
 Függvénytulajdonságok alkalmazása
Konvex, konkáv: 4
16  x  4 16  x  4

Paritás: 1.   
(2 x  1) 1  (2 x  1) 2  7  x 1  x 2  7  0 
2.  2 x  1  2   2 x  1

2


 
 3   3 x 2  9 x 2  3  0;

3. Az a paraméter mely értékei esetén van pontosan

egy olyan (x;y) számpár, amely megoldása az alábbi
egyenletrendszernek?
a ( x 4  1)  y  1  x
 2
 x  y 2  1
 a ( x 4  1)  y  1  x
A 3. feladat megoldása  2
 x  y 2  1

Mindkét egyenlet mindkét oldala x-nek páros függvénye,

ezért ha (x;y) megoldás, akkor (-x;y ) is az. Ezért csak úgy
lehet egy megoldáspár, ha x=0. x=0-t a második egyenletbe írva
y = 1. Az első egyenletből a=0 v. a=2 lehet csak.
Ellenőrizzük, hogy ezek jók-e?
a=0 esetén: 0=y +1-x, x2 +y2 =1.
A (0;-1), (1;0), (-1;0) számpárok mind megoldások, tehát a=0 esetén
nem csak egy megoldáspár van.
a=2 esetén: 2x4+2=y +1-x, x2 +y2 =1. Az x=0 y=1 számpár megoldás.
Az első egyenlet y = 2x4 +x+1 alakjából látható, hogy ha x0, akkor
y >1, ezért a második egyenletnek nem lehet megoldása.
Tehát a=2 esetén van egy megoldáspár, x = 0 y = 1 az egyetlen
megoldás
 Függvények alkalmazása másképp
(x2-3x+3)2 -3(x2-3x+3) +3 =x,
• Ha f(x)=x2-3x+3, akkor egyenletünk f(f(x))=x alakú.
• Ha egy x valós számra f(x)=x teljesül, akkor arra az x-re
f(f(x))=x is teljesül.
• Ezért először keressük meg az x2-3x+3 =x egyenlet
megoldásait. Ezek x=1 és x=3.
• Ezek az eredeti x4 -6x3 +12x2 -10x +3 =0 egyenletnek is
megoldásai.
• Osszuk el a bal oldalt két ismert gyökhöz tartozó
gyöktényezők szorzatával (x2-4x+3)-mal!
• A hányados x2-2x+1, ennek x=1 a kétszeres gyöke. Tehát az
eredeti egyenletnek csak a fenti két gyöke van: x=1 és x=3.
 Milyen f függvény esetén igaz, hogy ha
f(f(x))=x, akkor f(x)=x is teljesül?
Ha f szigorúan monoton növekvő, akkor a fenti állítás igaz.
Tegyük fel, hogy f(f(x))=x, (1.) de f(x)=x nem teljesül,
hanem pl. f(x) < x (2.).
Ha f szigorúan monoton növekvő, akkor (2.) miatt
f(f(x)) <f(x), de (2.) szerint f(x) < x, azaz f(f(x)) <x.
Ez ellentmond (1.)-nek.
Ez a bizonyítás nem működik, ha f szigorúan monoton csökkenő.
Egyszerű ellenpélda az f(x)=1/x függvény, amelynél bármely x≠0 esetén
f(f(x))=x, de f(x)=x csak x=±1 esetén teljesül.

A monotonitásra hivatkozó korábbi feladatokban mindegy volt, hogy a

függvény monoton növekvő, vagy csökkenő. A következő példában is
lényeges, hogy milyen típusú a növekedés.
 Függvény és inverze
f -1(x) = f(x) alakú egyenletek (*)
x 12
11x  6
1. 6 2  KöMaL B4027. NMMV 2002.
x  11 6 x

2. log 3 (2 x  5)  log 2 (3x  5) NMMV 2003.

 
3
2 x  2 x 3   2  x 1
3
3. a) 3 b) 1 x
 x2  1 11x  6
6 2 
x  11 6 x

11x  6
Vegyük észre, hogy az y függvény
6 x
x 1
2
inverze az y  6 2 függvény.
x  11
Márpedig ha két függvény egymás inverze, akkor
grafikonjaik az y=x egyenesen metszik egymást.
x2  1
Tehát elegendő az x  6 2 egyenletet megoldani.
x  11
Beszorozva az x3-6x2+11x-6=0 egyenletet kapjuk, amely
szorzattá alakítható (x-1)(x-2)(x-3)=0.
Az 1, 2, 3 gyökök valóban kielégítik az eredeti egyenletet.
Grafikusan ellenőrizhető

x2  1
y6 2
x  11
 3
2 x  2 x 3

Most is a két függvény egymás inverze.

Ezért elegendő megoldani az x = 2-x3 egyenletet.
Az x3+x-2=0 egyenlet bal oldala szorzattá alakítható:
(x-1)(x2+x+2)=0
Ennek csak az x=1 a megoldása.

Grafikusan ellenőrizve:
 Látható, hogy csak
egy megoldás van.
De ha kicsit
elmozgatjuk a
grafikonokat, úgy,
hogy egymás inverzei
maradjanak, (pl.
egyiket jobbra c-vel, a
másikat felfelé c-vel.)
akkor már nem
biztos, hogy mindig 1
megoldás lesz.
Pl. c = 0,8 nál
c = 1 esetén öt metszéspont lesz, és
csak egy lesz az y =x egyenesen
 Meglepő tapasztalat
Tehát az 1  x   2  1  3 2  x egyenletnek öt
3

megoldása van, és csak egy lesz az

x  1  x   2
3

egyenletnek is megoldása.
Fenti1 egyenletünk
x   3 2  x  1 azonos a korábbi felsorolás
3

3/b egyenletével. Így a fenti ötlet

ennek csak egy megoldást adná meg az ötből.

Tehát hibás az az állítás, hogy ha egy invertálható

függvény és inverzének a képe metszi egymást, akkor
a metszéspont az y=x egyenesen van!
 A helyes tétel

 Ha az f :Df  Rf ; x  függvény
f (x ) szigorúan

monoton növekvő, akkor a D f  halmazon

Rf az

1
f ( x)  f ( x)
egyenlet megoldáshalmaza megegyezik

az f(x)=x egyenlet megoldáshalmazával.

 Megjegyzés: A szigorúan monoton növekedés elegendő feltétel, de nem szükséges.

Ha f szigorúan monoton csökkenő de f ’ monoton, akkor is igaz a tétel. (Páll Csaba,

07/09/24 23:39 39
Pécs Nagy L. Gimnázium)
 Új egyenlet
1. Az a paraméter mely értékei esetén van pontosan egy megoldás?
25x -(a-1)5x +2a+3=0
t=5x. Új egyenlet: t2 – (a-1)t +2a-3 = 0. Kérdés?

2. A p paraméter mely értékei esetén lesz négy valós gyöke az

x4+3x3+px2+3x+1=0 egyenletnek?
1 1 1
x 2  3x  p   2 0 → t  x  → t2+3t +p -2=0. Kérdés?
x x x
3. Határozzuk meg azokat az (a,b) számpárokat, amelyekre az
2b
 0 egyenletnek pontosan egy gyöke van, és a
a b
 
x x 1 x 1
megfelelő P(a;b) pontokat ábrázoljuk koordináta-rendszerben!
Beszorzás után az új egyenlet:
Milyen kérdést tegyünk fel erre?
 Felhasznált és ajánlott irodalom
Cikkek
[1.] BUDANCEV-VARGA T.: Azonos átalakítások és egyenletek függvénytani
tárgyalása KöMaL 1952. nov.
[2.] SCHUSTER GYULA: Megjegyzések az ekvivalenciaproblémák
középfokú magyarázatához A Matematika Tanítása 1972/2.
[3.] RÁBAI IMRE: Vigyázat szűkítő azonosság! A Matematika Tanítása 1985/4.
[4.] RÓKA SÁNDOR: Egyenletmegoldás függvényvizsgálattal A Matematika Tanítása 1996/4.
[5.] KATZ SÁNDOR: Egyenletek ekvivalenciája MATERMATIKA TANÁRI KINCSESTÁR 2002.
[6.] Егоров А., Раббот Ж., Монотонные функции в конкурсных задачах KVANT, 2002/6 .
[7.] Ábrahám Gábor: Az f -1(x)=f(x) típusú egyenletekről, ..és egyéb érdekességek KÖMAL 2010. dec

Könyvek:
[8.] SZTOLJÁR: A matematikatanítás módszerei Tankönyvkiadó 1970.
[9.) SZTOLJÁR: A matematikatanítás logikai problémái Tankönyvkiadó 1970.
[11] .SURÁNYI JÁNOS: Polinomok, egyenletek az iskolában Fővárosi Pedagógiai Intézet 1977.
[12.] KATZ SÁNDOR: Matematika feladatsorok - Egyenletek MOZAIK Kiadó 1995.
[13.] KATZ SÁNDOR: A Fejér L. Matematikaverseny feladatai Zalamat 2009.
[14.] Olosz Ferenc: Egyenletek I. –II. Zalamat 2012.
Rátz László Vándorgyűlés előadás anyaga
[15.] ÁBRAHÁM GÁBOR Az f ( x )=f -1 ( x ) típusú egyenletekről, avagy az
írástudók felelőssége és egyéb érdekességek http://rlv.berzsenyi.hu/2010/