Napenergia

A napenergia az állandó természeti erőforrások közé

tartozik. A biológiai erőforrásoktól eltérően nincs
szüksége megújulásra.
A Nap úgy működik, mint egy távoli, nagyon hatékony reaktor. A
Nap legfontosabb összetevője a hidrogén (73,5%), a csillag
belsejében a magfúzió hatására a hidrogén héliummá alakul, a
folyamat során pedig hatalmas mennyiségű energia sugárzik a
világűrbe. Ennek az energiának töredéke, kevesebb, mint
tízmilliárdod része éri a Földünket.
Óránként több napenergia éri a Földet, mint amennyi a bolygónk
lakosságának éves energiaellátásához szükséges.
 A Nap energiája egészen a múlt század végéig kizárólag a
fotoszintézisben hasznosult, és a passzív melegítésre használták.
A passzív módszerrel mind a mai napig az üvegházhatás elvét
alkalmazzuk, vagyis az épületet úgy tájoljuk, hogy a lehető
legnagyobb felületen érje a napsütés, és a megfelelően
kiválasztott építőanyag (pl. műanyag vagy üveg) segítségével a
fóliasátorhoz hasonlóan csapdába ejtjük a hőenergiát.
• A XX. század vége felé a napenergia aktív hasznosítására
alkalmas technológiát fejlesztettek ki, amely segítségével a
napenergia áramtermelésre, vízmelegítésre és a lakások
fűtésére is felhasználható.
• A napenergiát aktívan naperőművekkel, napkollektorok vagy
napelemek segítségével használhatjuk.
 A napkollektor egy külső egység segítségével összegyűjti és
közvetlenül hasznosítja a napenergiát. Ha közelebbről
megnézzük a tetőre szerelt külső egységet, csöveket látunk,
ebben a tárolórendszerben víz vagy fagyálló folyadék kering. Ezt
a csőrendszert közvetlenül érinti a napsütés, a napenergia
hatására fölmelegszik a folyadék, és az így nyert hőenergia
segítségével lehet az épületet fűteni, hűteni, meleg vízzel ellátni.
 Míg a napkollektor összegyűjti és tárolja a hőenergiát, addig a
napelem árammá alakítja át a napenergiát. Ezt az egyenáramot
képes tárolni, és egy inverter segítségével váltóárammá alakítani
a rendszer, a napenergia felhasználásával tudjuk működtetni
elektromos eszközeinket.
A naphőerőművek a napkollektor elve alapján gyűjtik össze a
napenergiát, ami felmelegíti a rendszerben (csőrendszer vagy
nagy térfogatú tároló) található folyadékot, gőzt vagy gázt
fejleszt, és turbinák segítségével áramot termel. Léteznek
tányéros, kéményes, parabolavályús és tornyos elrendezésű
naphőerőművek.
 • A napenergia alkalmazásának egyik nagyon lényeges
környezeti előnye a hagyományos erőművekkel szemben,
hogy nincs szén-dioxid-kibocsátása, vagyis ilyen módon nem
járul hozzá a globális felmelegedéshez.
• Gazdasági előnye a függetlenség: onnantól, hogy
felszereltettük a házunkra, csak a szükséges karbantartási
munkákat kell elvégeznünk, a napenergia ingyen van és
házhoz jön, nem függünk a szolgáltatótól, nem kell fizetnünk
az elektromos áramért.
• Emellett fellendül a megújuló energiaellátásra szakosodott
ipar is, cégek, munkahelyek és egy stabilabb gazdasági háttér
alakulhat ki.
• A napenergia egyik hátránya a
kiszámíthatatlanság. A napelemek
kevésbé hatékonyak, ha felhős az idő,
éjszaka pedig értelemszerűen egyáltalán
nem termelnek energiát.
• A másik nagyon fontos kérdés a használt,
működésképtelen napelemek sorsa.
• A napelemek átlagos élettartalma 25 év,
éppen ezért az elemek
újrahasznosításának lehetőségét
folyamatosan kutatják.
 A napenergia felhasználásának technológiája gyorsan fejlődik.
Már készítenek szoláris tűzhelyeket, amelyek 120 fokot tudnak
elérni, valamint napenergia vagy elektromos meghajtású
járműveket. Feltöltésükre az utak mentén napcellákat és
csatlakozókat állítanak fel, amelyek a kis fogyasztású elektromos
berendezések ( mobiltelefonok, parkolóórák, egyéb) feltöltésére
is alkalmasak lesznek.