A SZÓNOKI BESZÉD

FELÉPÍTÉSE. A
SZERKESZTÉS LÉPÉSEI
 A szónoki beszéd felépítése
• bevezetés
• elbeszélés
• részletezés
• bizonyítás
• cáfolás
• befejezés
 A bevezetés feladatai/Az elbeszélés
1. A bevezetés
• a jóindulat megnyerése
• figyelemfelkeltés
• a téma megjelölése
• a megértés előkészítése
• a kifejtés menetének vázlata
2. Az elbeszélés
• fogalmazza meg a témával kapcsolatos tételt, amelyet a beszéd később részletezni és
• bizonyítani fog. Erényei a tömörség, világosság és tárgyszerűség. Erre épülnek a
további
• beszédrészek.
A részletezés és a bizonyítás
3. A részletezés
• során az elbeszélésben megfogalmazott tételt fejti ki a szónoki mű; ekkor határoztatnak
meg
• a tételben szereplő fogalmak, a tételmondat tartalmát példák szemléltetik. Kitérő is
kísérheti
• valamely történet vagy személyes élmény elmesélésével.
4. A bizonyítás
• a legfontosabb része a beszédnek. Ekkor érvek felsorakoztatásával történik a tételben
• megfogalmazott álláspont bizonyítása. Az összegyűjtött bizonyítékok (törvények, adatok,
• tanúk, tekintélyek megidézése) felsorolása mellett maga a retorikai gépezet szervezi
• érvstruktúrává az egyes jeleket, tényeket; összefüggésük révén magasabb értékkel ruházva
• fel őket.
A cáfolás és a befejezés
• 5. A cáfolás
• azzal erősíti a tétel igazságát, hogy az ellentétes vélemények, nézetek hibáira mutat rá.
• Eszközei hasonlók az érveléséihez.
• 6. A befejezés
• Az iménti négy szakasz inkább az értelemre kívánt hatni. A befejezés a bevezetéshez
• hasonlóan az érzelmeket veszi célba.
• Megismétli a főbb gondolatokat, összegzi az elmondottakat. Élhet a jövőre kitekintés
• lehetőségével.
• A hatásos befejezés rendszerint érzelmi zárlat: fokozhatja a felháborodást az ellenvélemény
• iránt; erősítheti az elkötelezettséget a saját vélemény mellett. Utóbbi történhet egy
• személyes vallomásra, vagy valamely tekintélyre épülő, eddig tartogatott hatásos érvvel.
• Hatásos eszköz a hallgatóság ismételt megszólítása valamely releváns kérdés
• megfogalmazásával.
A szerkesztés lépései

• A szerkesztés lépései
• • témaválasztás, címadás
• • a kommunikációs körülmények feltérképezése
• • elővázlat készítése
• • anyaggyűjtés
• • az anyag elrendezése (alkalmazott elvek: egységesség, haladás és folyamatosság,
• fokozatosság, logikus, arányos elrendezés, teljesség-befejezettség)
• • vázlatírás
• • a szöveg kidolgozása
• • a szöveg emlékezetbe vésése
• • önellenőrzés, próbaelőadás
• • a szöveg megszólaltatása