József Attila II.

A Vágó Márta-szerelem
• 1928-ban ismerkedtek meg, hamar szerelem szövődött köztük. Kapcsolatuk során a költő
szellemi fejlődését tapasztalhatjuk, felfigyelt a szociológia jelentőségére. A Márta-szerelem és
az abban lappangó szociális feszültségek egyik dokumentuma az 1928-ból származó Klárisok
című vers.
• • A társadalmi különbségek ellenére kapcsolatuk egyre komolyabbra fordult, házassági
terveik voltak, azonban Mártát a szülei egy időre Londonba küldték. 1929-ig leveleztek,
kapcsolatuk ezután megszakadt. Márta úgy gondolta, Attila képtelen lenne gondoskodni a
családjáról, nem tudna megfelelő körülményeket teremteni. A költő a szakítás okának a
társadalmi különbségeket tekintette, ami Végül című versében meg is jelenik.
• „Egy jómódú leányt szerettem
• osztálya elragadta tőlem.”
• A kapcsolat vége megviselte a költőt, ekkor került először kórházba.
• 1929-ben megjelent Nincsen apám, se anyám c. kötetét Márta apjának, Vágó Józsefnek
ajánlotta. Ebben a kötetben szerepel egyik legismertebb verse, a Tiszta szívvel is.
Klárisok

• A szerelem mélyebben lappangó ambivalenciáit fejezi ki a mű. A kedves alakja váratlan

asszociációkat idéz fel a lírai énben. József Attila a népköltészet szürreális és groteszk elemei
használja fel költeményében.
• A mű a harmónia és a diszharmónia állandó egymásba játszása: szerelem-halál, szép-rút,
elégikus-ironikus egy időben van jelen.
• Az alapellentétet a „klárisok a nyakadon” és a „kenderkötél nyakamon” sorpárok jelentik. A
versben szokatlan képek jelennek meg („békafej”, „bárányganéj”), melyektől a mű
groteszkké válik.
• Ezen kifejezések megjelenése egyes elemzők szerint a költő magánéleti helyzetével
magyarázható. Nem viszonzatlan szerelemről van szó, a vonzalom kölcsönös, József Attila
mégis érzi, hogy kettejük között túl nagy a társadalmi távolság, ami miatt szerelmüknek nem
lehet jövője. Ez csupán sejtetés szintjén mutatkozik meg a versben.
Klárisok II.
• A mű két részre tagolható: az elsőben (1-2.vszk.) az ellentétek
dominálnak, a másodikban (3-4.vszk.) az időbeliség, a mulandóság
kifejezése. Az alkotás nominális stílusú, így általánosító hatású: azt a
tapasztalatot fejezi ki, hogy a szerelem nemcsak gyönyörűség, de
gyötrelem is lehet. Az első két versszak kiélezett, groteszk ellentéteket
ütköztet, balladás módon sejtet: a lírai én sejti, hogy túl nagy köztük a
távolság, így a szerelem beteljesülése reménytelen.
• A 3. és 4. versszak képei a hullást, a gyászt, a néma kiüresedést
jelenítik meg, a kedves női alak szépségének felidézésével egyidejűleg.
• https://www.youtube.com/watch?v=XvOLYCR5dLE
Medáliák
• https://www.youtube.com/watch?v=2Yq7Aq-I8dA
• A cím a medalion szóra utal, amely arcképet, ill. emléktárgyat rejtő kis
aranytokot jelent. A költő emlékeit sűrített képekben foglalja miniatűr
költeményekbe – döntően a gyermekkort idézik a művek. A lehiggadt
szürrealizmus alkotásai ezek, melyekben a szabad asszociációk lineáris
rendbe szerveződnek. Önéletrajzi ihlet. Összegző számvetésvers-jelleg
( 23 király és kölyök – 23 évesen írja) Az egyes szakaszokat a központi
motívum: az én és a világ viszonyának elemzése kapcsolja egybe. Az
első két versszakban a múlt idilljét, az aranykor kozmikus harmóniáját
ütközteti a felnőtt ember felismerésével: a világ nem olyan,
amilyennek hitte – céltalan hiábavalóság, groteszk döbbenet.