József Attila (1905-1937)

Élete I.
• József Attila 1905. április 11-én született Budapesten
• https://www.youtube.com/watch?v=bL3tEODg-Ew,
• Ferencvárosban. Édesapja, József Áron szappanfőző munkás, édesanyja Pőcze Borbála, Pesten
szolgált cselédlányként.
• Attila 3 éves, amikor apja elhagyja, s ezzel kilátástalan nyomorban taszítja a háromgyermekes
családot. Az apja Romániába ment, még írt egy levelet, amelyben az Amerikába vándorlást emlegette,
azután eltűnt. (Nem vándorolt ki, nem sokkal fia előtt halt meg.) Az anyja rákényszerült arra, hogy
gondozásba adja két kisebb gyermekét, így került fia is két és fél évre Öcsödre.
• 1919 decemberében meghalt a mama. Makai Ödön ügyvéd, József Jolán férje lett Attila gyámja. A
kamasz fiú rövid ideig hajóinas volt, majd a makói gimnázium diákja lett. Már itt kibontakoztak költői
képességei.
• 1922 decemberében megjelent Szegeden első kötete, a Szépség koldusa - Juhász Gyula előszavával. A
gimnázium két utolsó osztályából összevont vizsgát tett, s magánúton érettségizett. A szegedi
egyetem hallgatója lett, majd Bécsben, illetve Párizsban töltött egy-egy tanévet. Hazatérve
Budapesten folytatta egy ideig a tanulmányait.
Élete II.
• 1928 a Vágó Márta-szerelem éve. A szakítás után először került idegösszeomlással
szanatóriumba a költő. 1930-ban ismerkedett meg Szántó Judittal. 1936-ig éltek együtt.
Ugyancsak 1930-ban kapcsolódott be szervezetten az illegális Kommunista Párt munkájába.
1933-ig aktív mozgalmi tevékenységet folytatott (szemináriumokat vezet, röplapokat, agitatív
verseket írt).
• Megjelenő köteti: Nem én kiáltok (Szeged, 1925),
• Nincsen apám se anyám (1929),
• Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931),
• Külvárosi éj (1932) csak nagyon szűk körben keltettek figyelmet. 1934-ben jelent meg a
Medvetánc, életének egyetlen gyűjteményes kötete, de az irodalmi élet még ezt sem
méltányolta rangjához illően.
• 1936 januárjától a Szép szó című új folyóirat egyik szerkesztője lett. Ez volt az egyetlen igazi
irodalmi állása, s a lap körül tömörülő polgári radikális kör volt az első, amely igényelte és
elismerte József Attila költészetét.
Élete III.
• Életében az utolsó kötete a Nagyon fáj (1936).
• A kora gyermekkorban kezdődött nélkülözések, a mellőzöttség, a
megaláztatás, a rendezetlen helyzet, költői rangjának el nem ismerése, az
illegális mozgalom gyanakvása, a fasizmus terjeszkedése és még sok más
ok József Attilát egyre betegebbé tették a 30-as évek során.
• Pszichoanalízissel (lélekelemzés) próbálta magát gyógyíttatni, de állapota
inkább súlyosbodott. Élete utolsó hónapjaiban már gyógyíthatatlan beteg
volt. 1937. december 3-án öngyilkos lett Balatonszárszón, bár vannak,
akik véletlen balesetnek tulajdonítják halálát.
• http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/curri
c.htm
Korai költészete
• Nem én kiáltok (1924).
• https://www.youtube.com/watch?v=K5aSxAquYrY
• Második kötetének címadó verse. Önálló hangon szólal meg ebben az expresszionista versben. Az első
sor két közhelyszerű megállapítást helyez egymás mellé, s ezzel különös hatást ér el. A költői hivatás
újszerű hitvallását fogalmazza meg.
• A költő egy a tömeggel, azonosnak érzi magát a társadalommal, annak érzéseit fejezi ki, s ezeket az
érzéseket a forrongó történelem, a „dübörgő” föld diktálja. A megőrült sátán képe menekülésre késztet.
Az út az igazi közösség megtalálásához, a szegény emberek közösségéhez vezet. A költő azt vallja, hogy ha
az ember, akár kisebb dologban is, de tökéletes feladatot, szerepet talál magának, akkor a legnagyobb
szabású értékekkel is egyenrangú lehet.
• Nemcsak a költő szerep felfogása és a történelmi apokalipszis gondolata idézi az expresszionizmust,
hanem ezek képi és nyelvi kifejezése is. A történelmi helyzet dinamizmusát érzékelteti az igék nagy
száma. A vers második részének tekinthető utolsó öt sor ellenkező módszerű: a megszólító jellegű
kiáltások sora nem cselekvésre sarkall, hanem a dübörgés állapotának, feloldhatatlan
ellentmondásosságának tudomásul vétele. Feszültséget teremt továbbá, hogy a vers voltaképpen végig
felkiáltó-felszólító jellegű.
Korai költészete II.
• Tiszta szívvel (1925).
• https://www.youtube.com/watch?v=ZxHGcsnt1SQ
• https://www.youtube.com/watch?v=bikCVRw5wfE
• https://www.youtube.com/watch?v=jAlelL6qYL8
• https://www.youtube.com/watch?v=9nNSPbV_KZs&list=RDjAlelL6qYL8&index=7
• https://www.youtube.com/watch?v=p4oG8McboD4
• https://www.youtube.com/watch?v=OjW7-SmojaY
• https://www.youtube.com/watch?v=0q4eKe0dsaw

• Az alig húszéves fiatalember léthelyzetének és ebből fakadó életérzésének pontos megörökítője. Nem csupán magánvallomás: kifejezi a háború utáni
nemzedék kilátástalan sorsát és az ez ellen tiltakozó anarchista lázadást is. A vers valódi hitelét attól kapja, hogy mégsem a föld „dübörgését” visszhangozza,
hanem maga a költő „kiált”. A lírai hős teljesen magára marad, nincsen a társadalomnak olyan értéke, amellyel ő is rendelkezne, illetve amelyet a magának
érezhetne.
• A hiány leltárával indul a mű. Ez egyúttal tagadás is: az adott társadalom teljes megtagadása. A költő először az érzelmi és a tudati értékek nemlétét panaszolja.
Az éhezés József Attilának kisgyermekkorától szinte mindennapos tapasztalata. A tagadást rendkívül nyomatékosan fejezi ki a vers. Az első hat sorban tizenegy
tagadás van.
• A hiány leltára és az éhezés léte kölcsönösen magyarázzák és értelmezik egymást. Mert nincsen senkije, akire támaszkodhatna, ezért éhezik a fiatalember, s az
éhezik, akinek nincsen senki gondviselője. A 2. versszak a lírai hős helyzetének előbb tárgyias, majd jelképes megjelenítése. A 3. versszak a lehetséges megoldást
rögzíti, a 4. pedig ennek lehetséges következményeit.
• Az „ördöggel” szövetkező fiatalember vallomásában éppen a tisztaság a hangsúlyos motívum. Az általános emberi értékek felől nézi a világot a vers lírai hőse. A
vers hatására nemcsak a tanári pályáról bocsátották el (Horger Antal), hanem egyúttal költővé is avatták. A vers több helyen megjelent, cikkeket írtak róla. A
költemény ütemhangsúlyos ritmusú. Kétütemű, hét szótagú sorok 3/4 vagy 4/3 osztásúak.