AZ INFORMÁCIÓS

TÁRSADALOM

A Harmadik évezred társadalma

• AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A
SZELLEMI ALKOTÁSOK
• 1.AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FOGALMA
• 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JELLEMZŐI
• 3) AZ EU ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM,A
ZÖLD KÖNYVEK
• 4) EURÓPAI AKCIÓTERVEK
• 5) AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALMÁNAK
LEGJELLEMZŐBB KIHÍVÁSAI A SZELLEMI
ALKOTÁSOK TERÉN
• 6) VERSENYKÉPESSÉG AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN
• 7) JOGI SZABÁLYOZÁS
 1)AZ IT FOGALMA
AZ ÁTALAKULÓ HARMADIK ÉVEZREDBEN
• SOKAT BESZÉLNEK AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMRÓL,MELYET DIVATOS
ELNEVEZÉSEKKEL RUHÁZNAK FEL:
• „TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM”
• „POSZTINDUSTRIÁLIS TÁRSADALOM”
• „INFORMÁCIÓS GAZDASÁG”
• „A HARMADIK IPARI FORRADALOM”
• „ NEGYEDIK NFORMÁCIÓS
FORRADALOM”
• MIT TAKARNAK EZEK AZ ELNEVEZÉSEK?
• MASUDA PROFESSZOR(1980)
„Az információs társadalom olyan újtípusú emberi
társadalom lesz, amely teljes mértékben
különbözik a jelenlegi ipari társadalomtól. A
társadalom átalakulása és fejlődése mögött álló
hatóerő az információs javak termelése lesz,
nem pedig az anyagiaké. Olyan társadalom
terveit körvonalazza, amely az anyagi javak
bőséges fogyasztása helyett az ember
kreativitását virágoztatja fel”
• Az információs társadalom az Európai
Közösség által kiadott népszerű
ismeretterjesztő meghatározás szerint azon
nagyszámú és sokféle kihívás és lehetőség
leírására szolgál, amelyeket a gazdaságban, a
politika egészében lezajlott modern informá
ciós és kommunikációs technológiai fejlődés
hívott életre. Legfontosabb elemeinek a mul-
timédiát vagyis a digitálisan tárolt adatok,
szövegek, hangok, valamint képek
összekapcsolását,
• a modern telekommunikációs rendszereket,
• a személyi számítógépeket és az
• internetet tartják
• Sokan leegyszerűsítik az információs
társadalom fogalmát, amikor azonosítják az
internet elterjedésével.
Az Európai Közösség e téren új korszakot nyitó
hivatalos dokumentuma „A szerzői jog és szom
-szé dos jogok az információs társadalomban”
című Zöld Könyv az integrációs társadalom lé -
nyegét a határon átnyúló új szolgáltatásokban,
nevezetesen az informatikában, a telekommu -
nikációban és az audiovizuális szektorban látja
(Brüssel 1995)
• 2) Az információs társadalom jellemzői
Az információs társadalom az élet minden
területére kiemelt hatással van. Természe
tesen nem csupán a gazdaságot érinti ez
a változás, az összes társa dalmi
rendszer átépül az információs
társadalom alapvető logikája szerint. Az
információ és az infor -matika ugyanis az
élet minden vetületére hatással van.
Az információs társadalmat
posztindusztrialista társadalomnak tekintik
a szakemberek. E nézetnek a képviselője
Daniel Bell amerikai szociológus volt, aki
a posztindusztriális társadalmat az
• A neves tudós már 1973-ban
prognosztizálja az ipari társadalom
végét és megállapította, hogy a
posztindusztriális társadalomban a
rendszerezett elméleti tudás és vele
együtt az innovációs készség jelentik
majd a társadalom számára azt a
stratégiai erőforrást, amit az ipari
társadalomban a tőke és munkaerő
jelent.
Befolyásolja a gazdaságot, a kereskedel -
met, a közigazgatást, a kultúrát, tudományo -
kat, az oktatás minden válfaját, az egész-
ségügyi ellátást, a jog terén, pedig jogtu-
dományt, jogalkotást, jogalkalmazást
egyaránt.
Az információs társadalom különösen a
mikroelektronika, számítástechnika és a
távközlési technológia fejlesztésére
gyakorolt közvetlen és erőteljes hatást.
• 3) AZ EU ÉS AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOM,A ZÖLD KÖNYVEK
• Az Európai Unió deklarált célja, hogy infor
mációs társadalommá váljon. Felismerték,
hogy irányt és lehetőséget kell adniuk a globális
társadalmi átalakulásnak, mivel így erőteljeseb-
ben szolgálhatják a kontinens versenyképessé-
gének növelését, csökkentve egyúttal a jelent-
kező negatív következmények (bűnözés, elide-
genedés) veszélyét.
Zöld könyvek
• Sorozatban kerültek kiadásra az Európai Unió
• -- az Európai Bizottság Zöld könyve az európai
műsorgyártó ipar stratégiai irányainak
erősítéséről, az Európai Unió audiovizuális
politikájával összefüggésben.(1994)
• -- „Élet és munka az információs
társadalomban: hangsúly az embereken”
(1996) Zöld Könyv,
• -- Az információs társadalom kialakításához
1997-ben újabb Zöld Könyvet bocsátottak ki,
amely a telekommunikáció, a média és
információtechnológia közös fejlődési
tendenciáit, fejlesztését irányozta elő.
• -- A legnagyobb jelentőségű Zöld
Könyvet 2008-ban adták ki a szerzői
jognak a tudástársadalomban betöltött
szerepéről (Green Paper on Copyright in
Knowledge Ecoomy).
4) EU AKCIÓTERVEK
1999-ben nyert indítást az „eEurope = információs
társadalom mindenkinek” program.
Az információs társadalom kiépítése az Európai Unió
egyik fontos politikájává emelkedett. Az eEurope
program szinte minden fontos területet felölel: olcsó
Internet, elektronikus kutatás, elektronikus hálózatok
biztonsága, e-oktatás, e-munka, az információs
társadalomban való részvétel biztosítása, e-keres-
kedelem, e-kormányzat, e-egészségügy, e-
elektronikus tartalom, e-elektronikus közlekedés.
Az eEurope 2002 akcióterv teljesítésre került, sikerére
épít az „e Europe 2005 cselekvési program, fő
célkitűzései:
--a távközlési szabályok egységesítése,
--a harmadik generációs mobiltelefon térnyerésének
támogatása,
• a telefonos és pénzügyi internetes szolgáltatások
terjesztése,
• biztonság növelése a világhálón,
• és az állami intervenció voltak.
Az eEurope 2005 akcióprogram 4 kiemelten fontos
alaptevékenységet érintett:
• E-bussines (üzlet) felöleli egyrészt az elektronikus
kereskedelmet (on-line árubeszerzés és szolgáltatás,
másrészt a vállalati rendszer átépítését (struktúra,
ügykezelés, logisztika stb.);
• E-governement (kormányzás). Az eEurope 2005
továbbra is a prioritások között tartja az elektronikus
igazgatás térnyerésének elősegítését;
• E-learning (tanulás). Ezen alprogram célja az
oktatás elősegítése, továbbá az, hogy legfel-
jebb 15 diák jusson egy számítógépre, valamint
informatikai programok indítása a lakosság
széles rétegei számára;

• E-health (egészségügy). Ezen alprogram

magába foglalja az informatika vívmányainak
széleskörű alkalmazását az egészségügyben, a
kórházi és igazgatási adminisztráció költségei
nek fokozott csökkentését, távgyógyászat alkal
mazását, az egészséges életmóddal kapcso-
latos információk fokozatos terjesztését, gyógy
szeradatbázis létrehozását.
5)AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA
• Az Európai Unió Lisszaboni Csúcsértekezlete
(2000. március 21 - 24.) célként tűzte ki, hogy az
EU 2010-re a világ legversenyképesebb, legdina-
mikusabb, tudásalapú gazdasága legyen.

Az EU Barcelonai Csúcstalálkozóján (2002. március

15-16.) az EU és az EU államok céljául tűzték ki a
GDP 3%-ának az innováció támogatására
fordítását. A lisszaboni stratégiát az EU országok
egyenetlen fejlődése miatt lehetetlen volt tartani,
ennek ellenére 2005-ben meghatározó fontosságú
döntést hoztak.
•
• Az Európai Tanács 2005. március 22-23-i
ülésén ismételt megerősítést nyert, hogy az
EU váljék a világ legversenyképesebb és
legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává,
amely úgy áll a fenntartható gazdasági
növekedés pályájára, hogy több és jobb
munkahelyet teremt, valamint fokozza a
tagországok társadalmi kohézióját. E célt az
ún. tudásháromszög – oktatás, kutatás és
innováció – fejlesztése nélkül lehetetlen
elérni, ezért az Európai Unió eltökélte, hogy
mozgósítja és fokozza a szükséges kutatási
és innovációs kapacitásokat.
• 5) AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALMÁNAK
LEGJELLEMZŐBB KIHÍVÁSAI A SZELLEMI
ALKOTÁSOK TERÉN
A technika rohamos fejlődése új válaszok adását
követelte meg a jogi szabályozásban, és – hosz-
szabb-rövidebb késedelemmel – igyekeztek
megoldani a digitális technika alkalmazása által
felvetett kérdéseket. Így például a szerzői jogban új
műfajok (pl. szoftver, számítógépes adatbank) és új
felhasználási módozatok (interaktív felhasználás,
műholdas közvetítés, kábeltévés közvetítés) jöttek
létre, amelyek speciális jogi szabályozást követeltek
meg.
Az iparjogvédelem területén a félvezető áramkö-
rök topográfiájának oltalma, és a biotechnoló-
giai találmányok jogi oltalma került bevezetésre.
•
• A „negyedik információs forradalom
ellehetetleníti a szellemi alkotások kizáró
lagosságának gyakorlását, hiszen lehet -
ségesé vált a hang, a szöveg, képi ábrá
zolás, az audiovizuális és a vizuális
anyagok digitális formába hozása. Az
igazi problémát az okozza, hogy a szel lemi
alkotások tömegesen, olcsón és pontosan
másolhatók.
A „negyedik információs forradalom másik
oldalán az információs termelők (beleértve
a szoftver előállítóit) hatékony szellemi tu-
lajdon védelmet akarnak megteremteni, és
arra figyelmeztetik a szakmai köröket, így a
törvényhozókat, és kormányaikat, hogy a nem-
zetközi megállapodások és nemzeti törvény-
hozások nem képesek rendeltetésüket betöl-
teni, a szellemi alkotások joga, különösen, pe-
dig a szerzői jog válságban van.
A fentiekben ismertetett problémákat még in-
kább kiélezi, hogy a digitálisan rögzített informá-
ció másolásának költségei nagyon alacsonyak,
ugyanakkor egy film, rádióprogram, multimédia
program, egy on-line adatbázis, vagy más
információs termék első példánya nagyon
drága. Az ilyen termékek zömét a legfejlettebb
ipari országok állítják elő.
A szellemi alkotások joga által felvetett legfonto
sabb problémák :
A) A szerzói alkotások terén az alábbi kérdések
vetettek fel szabályozási problémákat:
-- digitális technika hatása a szerzői jog által vé -
dett műfajokra, új szerzői jogi alkotások (pl. adat-
bázisok) keletkezése;
-- új technikai lehetőségek és az információhoz való
hozzáférés, mint személyhez fűződő jog;
-- a felhasználási módok változásai és az Internet;
• -- a többszörözés az Interneten;
• -- a szabad felhasználás;
• -- a szerzői jogi jogsértések elleni védekezés, és
B)Az információs társadalom az iparjogvédelem
vonatkozásában is jelentős kérdéseket vet fel:
-- a jogsértések és jogsértések felkutatása az
Interneten,
-- az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének
és fenntartásának feltételei,
-- az iparjogvédelmi oltalom tartalma és feltételei,
a hasznosítás és használat terjedelme,
-- a védjegyhasználat digitális hordozókon,
továbbá
-- a védjegyoltalom és domain nevek ütközése.
• 6) VERSENYKÉPESSÉG AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN
• A nemzetközi versenyképesség növelése az
Európai Unió alapcélkitűzése. Az információs
társadalom fő jellemzői (mobiltelefon használat,
személyi számítógép használatának adatai,
Internet használat adatai) és mások
rangsorolják az államokat.
• A nemzetközi versenyképesség fontos
mutatói a szellemi alkotások alkalmazásához
közvetlenül kapcsolódó adatok,
• -- a szabadalmaztatás adatai,
• -- az innovációra történő ráfordítások összege,
• -- high tech exportra vonatkozó adatok, és
mások.
• A Svájcban, Lausanne-ben székelő Institute
for Menagement Development (IMD)
minden évben közzéteszi a világ
legjelentősebb 58 államának adatait. A
versenyképesség adatai azt mutatják, hogy a
hagyományosan jó mutatókkal rendelkező
államok (USA, Japán, Németország) mellett
nagyszerű mutatókkal rendelkeznek a
skandináv államok (Svédország, Norvégia,
Dánia és Finnország) továbbá Svájc.
• Az általunk vizsgált mutatók terén - nem
véletlenül – olyan államok is első helyre
kerültek, mint Izland, Izrael, Fülöp Szigetek és
Észtország. A közép-és kelet- európai
országok, köztük Magyarország is általában a
kimutatás harmadik harmadában szerepelnek.
• A 2010 évi évkönyvben található statisztika az
alábbi adatokat (zárjelben a helyezésekkel)
tartalmazza:
• A 2010 évi évkönyvben található statisztika az alábbi
adatokat (zárjelben a helyezésekkel) tartalmazza:
Szabadalmi bejelentések száma
ELSŐ USA 1) (2008)USA456.321
JAPÁN 391.002 (2)
DE 62.417 (6)
HU 772 (44)
Saját állampolgároknak megadott szabadalmak 1)
(2008)JAPÁN141.203
USA 82.284 (2)
DE (113.691
HU 120 (39)
A VERSENYKÉPESSÉG LEGFONTOSABB MUTATÓI AZ IMD SZERINT (2010 ÉVKÖNYV)

ELS US JA DE HU
Ő A PÁ
N
Szabadalmi USA 456 391 62. 772
bejelentése 456. .32 .00 417 (44)
k száma 321 1 2 (6)
(2008) (1) (2)
Saját JAP 82. 141 13. 120
állampolgár ÁN 284 .20 691 (39)
• 3. A multimédia művek
• A multimédia művek vagy multimédia termékek
a Közösség országaiban önálló szerzői jogi
műfajként egyelőre nem nyertek elismerést.
• A multimédia esetében digitálisan tárolt
különböző műtípusok – zenemű, fotóművé
szeti alkotás, adatbank, film – együtt
egyszerre kerülnek felhasználásra.
• A multimédia műveket jelentős formagazdag-
ság és variálhatóság jellemzi: lehet bennük
zene, fotó, film, lírai próza, melódia, ritmus,
hangszerelés, különböző fajtái, képzőművészeti
alkotások, grafikák, hirdetések, fényképek, film,
szoftver.
•
A multimédiának a szerzői jogban alapvetően
három fő ismérve van: a digitalizálás, a
különböző részelemek kombinációja és az
interaktivitás.
A szoftver
A szoftver vagy computerprogram irodalmi
műnek tekinthető. Az oltalom tárgyának azt
tekintjük, amit a program szóban kifejez.
Négyfajta információt tartalmaz a számítógép
program:
• a feldolgozandó adatok leírását és azok
besorolását (osztályozását),
• a feldolgozási folyamat leírását,
• a felhasználóval való párbeszédhez
• szükséges, az irányításhoz, továbbá
választási lehetőségekről, meghibásodási
lehetőségekről szóló információkat,
továbbá
• fejlesztési szakembereknek szóló
információt.
• A szoftver eredetileg forráskódban
megadott rendeltetési leírását gépi úton is
olvasható tárgykódban, bináris vagy
más szimbólikus kódban kell megadni.
Más felfogás szerint a számítógép
program megállapítások és utasítások
sora, amelyet a számítógép közvetett,
vagy közvetlen használatát segíti elő
valamely eredmény elérése céljából
A szerzői jog fejlődése mindig is a technikai hala
dás függvénye volt, elég a könyvnyomtatásra és
a filmre gondolni. Korunk jelenleg már teljes
egészében fel nem oldott kihívását a digitális
technika rohamos elterjedése jelenti.
•A digitális technika alkalmazása nem más,
vagyis hangok, képek, jelek bináris
számjegyekkel való elektronikus rögzítése,
számítógépes tárolása és ezekből a digitális
jelekből a valóságnak megfelelő, vagyis analóg
jelekké, hangokká, képekké való visszalakítá sa.
• . Az internet

Az információs társadalmat érintő műszaki

fejlődés leglátványosabb színtere az internet,
a számítógépes világhálózat.
Az internet adattovábbító hálózatra kapcsolt
számítógépekből áll, melyek legtöbbször a
TCP/IP adatátviteli szabványt támogatják.
Az IP címmel rendelkező gazda (host)
gépekről a forgalomirányítók (router)ek
csatolásával juttatják el az információt a
célgépekhez.
• Az információ – transfer controll protocol
formában, azaz csomagokra bontva
továbbítódik. Például egy csomag
(packet), mely a célgép IP címén (IP cím =
Internet Protocol cím.) és a tartalom egy-
egy részét tartalmazza, különböző útvo-
nalakon érhet célba. Ez a szint, az infor-
máció felhasználóbarát terjedése, a két
gép közötti fizikai összehuzalozásá ból
kiindulva fejlődött ki.
• Itt a műszaki fejlődés egyik döntő
láncszeme, eleme a megnövekedett
tárolóalapítású számítógép, amely ma
már teljes szövegű irodalmi, valamint egész
zenei és audiovizuális művek ezre- inek
tárolására képes. Az írott szövegek, képek
automatikus bevitele az un. grafikus
scanning módszerrel történhet
A másik elem az adattovábbító hálózat, táv-
adatátviteli hordozó eszközök sebesség -
növekedése. Pl. a koaxális vagy a széles
sávú üvegszálkábel, amely hihetetlen
mennyiségű adat jó minőségű,
[
• gyors továbbítására képes egy új fényter-
jedésen alapuló adattovábbítási techno-
lógia révén, vagy gondoljunk a műholdas
mikrohullámú adatátvitelre.
A harmadik elem a nagy adattárral és az új
típusú vezetékkel összekapcsolódó fejlett
számítógép hálózatkezelő programjainak
fejlődése. Ezekkel ma már egyszerűen elér
hető egy távoli központi elektronikus adat -
tárnak használható számítógép, az úgyne-
vezett gazdagép. A gazdagép programjaival
lehetséges az együttműködés, interaktív, le -
hívásos vagy on demand üzemmódok révén
Az internet többtényezős jelenség. Szereplői:
• a felhasználó (pl. lekérdez, távoli gépre kapcsoló
bármely hálózatra kapcsolt gép)
• hozzáférést biztosító szolgáltató (pl. Posta, Matá
stb. adatátviteli csatornát üzemeltet)
• tartalomszolgáltató (pl. hirdet a NET-en, weblap
van, műveleteket tárol, bármely résztvevő lehet)
• internet szolgáltatást nyújtó szolgáltató (pl.
számítógépén helyet, bejelentkezést bizto
• sít, keresőközpontként üzemel.
• Az interneten való felhasználás több tech -
nikai szakaszból áll, azonban a szakaszok
mind a felhasználást segítik elő:
• A mű betöltése a kiszolgáló fizikai
háttértárolójából a memóriájába,
A memóriából áttöltés a hálózatra csatoló
adóberendezésbe. A hálózatra csatolt
adóeszköz a művet packetekre
(csomagokra) bontja és elküldi a
hálózatra. (Egyik csomag a célszámítógép
címe, másik a tartalom.)
• Az egyes, a csomag útvonalán található
számítógépek memóriájában történő
ideiglenes tárolás.
• A célszámítógép hálózati vevőkártyáján
keresztül a csomagok ismételt összeil-
lesztése.
• A célszámítógép memóriájában való táro lás.
• A célszámítógép háttértárolóján történő
(esetleg ideiglenes) tárolás.
• A célszámítógép képernyőjén való
megjelenítés
A honlapok számos olyan elemet
tartalmaz hatnak, amely szerzői vagy
szomszédos jogi oltalom alatt állhatnak.
Ezek lehetnek szövegek, ábrák, fényképé-
szeti alkotások és mások. A honlapok egé
szében a gyűjteményes művek ismérve-
inek megfelelhetnek. E honlapokon önma-
gukban is szerzői oltalom alatt levő alkotá -
sok szerepelhetnek. A honlapok tartalma kü
lön oltalom alatt álló elemek, sajátos eredeti
elrendezését jelentik. A honlapok
• A kialakuló információs társadalomban
feltétlenül szükséges volt a szerzői és
szomszédos jogok alapvető kérdéseinek
az irányelvekkel való szabályozása.
• Az irányelvek közül legfontosabbak:
• a határok nélküli televíziózásra vonatko
zó 89/552 EKG Irányelv;
• Az európai parlament és a tanács 2009.
április 23-i 2009/24/EK irányelve a számí
tógépi programok jogi védelméről a
második szoftver irányelv(továbbiakban
Szoftver Irányelv)
• A műholdas és kábeltévés közvetítés
szerzői jogi problémáiról szóló, a
Tanács 93/83 EGK Irányelve
• Valamint az adatbázisok oltalmáról szóló,
a Tanács 96/9. sz. EGK Irányelve.
• INFOSOC-Irányelv
• Az INFOSOC-Irányelv megjelenésére
hosszas előkészületek után 2001-ben került
sor. Ez az információs társadalom alapvető
szerzői jogi kérdéseinek feldolgozására
irányult. Ekkor adták ki az Európai Parlament
és Tanács 2001. május 22-i 2001/29. EK
Irányelvét „A szerzői jogok és a szomszédos
jogok egyes vonatkozásainak az információs
társadalomban történő harmonizálásáról”
amely meghatározó jelentőségű mind a
Közösség, mind a hazai jogi szabályozásban.
Az Európai Közösséget az információs tár -
sadalom leg inkább aktuális szerzői jog vo-
natkozásai- nak szabályozására közvetlenül
az kész -tette, hogy a Szellemi Tulajdon
Világszervezete keretében az európai szer -
zői jogi szabályozáson lényegesen túlmutató
nem zetközi megállapodások kötésére került
sor. Nevezetesen a WIPO Szerzői Jogi
Szerződés(WCT), a WIPO Előadásokra és
Hanghordozókra vonatkozó Szerződés
(WPPT) kidolgozására.
Magyaroszág mindkét szerződéshez 2002-
ben csatlakozott. A két szerződést „internet
szerződéseknek” is nevezi a szakirodalom.

Kihirdette mindkét szerződést a 2004 évi

XLIX.törvény
A Szerzői Jogi Szerződés a digitális kor
igényeinek megfelelően biztosítja a szerző
engedélyezési jogát. A szerzők rendelkez -
nek azzal a kizárólagos joggal az interaktív
műélvezet és az internet korában, hogy mű
veik közönséghez való közvetítése továbbra
is az ő engedélyükkel történjen.
• Az engedélyezés kiterjed minden, az
alkotásokkal kapcsolatos nagyközönség
számára történő kommunikációs cselek
ményekre, azok minden felhasználási
módjára, akár vezetéken, akár vezeték
nélkül történik az alkotások közönséghez
történő eljuttatása. A WIPO előadásokról és
hangfelvételekről szóló szerződés (WPPT) az
előadóművészek számára kizá rólagos jogot
biztosít, amelyek a hanghor- dozókon rögzített
előadások vonatkozásá- ban a mérvadók.
• Eszerint kizárólagos engedélyezési joga van
az előadóművészeknek arra, hogy a
hanghordozóra felvett előadásaikat on line
közvetítéssel vagy pedig interaktív módon a
nagyközönség számára elérhetővé tegyék.
Ugyanez vonatkozik a hangfelvételek
előállítóira, így az előadóművészek és
hangfelvételek előállítóinak a jogai meg
erősítést kaptak különös tekintettel az
internetre.
• KÖSZÖNÖM

SZÍVES

FIGYELMÜKET!