A pénz időértéke azt jelenti, hogy a ma rendelkezésre álló

pénzösszeget magasabbra értékeljük, mint egy későbbi időpontit.

Oka:
• A mai pénzösszeget befektethetjük  opportunity cost
• Lemondunk a jelenbeli fogyasztásról
• A későbbi pénzbefolyással kapcsolatban a kockázat is
megjelenik

Amit vizsgálunk: pénzmozgás

• pénzbeáramlás
• pénzkiáramlás
 JÖVŐÉRTÉK F V  C 0 * 1  r 

r = 10%
100 Ft ? Ft
110

KAMAT
Az értékkülönbség okai:
• fogyasztás?
• kockázat
• infláció
• egyéb befektetési lehetőségek
 Az alternatív befektetések hozama? – Pl. 10%
 C1
JELENÉRTÉK PV 
1 r

r = 10%
100 Ft 110 Ft

Alapfogalmak:

Periódus, diszkontálás, felkamatolás, diszkontfaktor, jövőérték, jelenérték

Összevethető pénzáramok
TÖBB PERIÓDUS
EGYSZERŰ KAMATOZÁS F V  C 0 * 1  r * n 
Minden évben csak a tőke kamatozik, a kamat nem kerül
újrabefektetésre!

kamat 10 Ft 10 Ft
tőke 100 Ft 100 Ft 100 Ft
r = 10%

FV  100 * 1  0,1* 2   120

 TÖBB PERIÓDUS

FV  C 0 * 1  r 
n
KAMATOS KAMATOZÁS
Cn
PV 
1  r 
n

r = 10%
100 Ft 110 Ft 121 Ft

ÖN itt áll

FV  C0 * 1  r  * 1  r 
A jelenértékszámítás alkalmazásai
1
PV  C n * FV  C 0 * 1  r 
n

1  r 
n

PVIFn,r FVIFn,r

1. Ismert Cn, n, r  Határozzuk meg a 2 év múlva esedékes 2000 Ft-os

pénzösszeg jelenértékét 10%-os kamatláb mellett!
2. Ismert PV, n, r  Van 2 000 000 Ft-unk, melyet le akarunk kötni. Mennyit
fog érni befektetésünk, ha három évre, évi 8%-os kamat mellett tudjuk
befektetni?
3. Ismert PV, C, r  Befektettük 1 000 000 Ft-unkat, lejáratkor 1 300 000 Ft-ot
kaptunk érte. Hány évre köthettük le az összeget, ha a kamatláb 10%?
4. Ismert PV, C, n  Vásároltunk befektetési jegyet, árfolyama 1500000 Ft
volt. Öt év múlva értékesítjük, 2 600 000 Ft-ért. Mekkora volt az éves
hozam?
Változó nagyságú befizetési sor jelenlegi
értéke
A vállalati döntések általában állandó
intenzitású pénzáramot feltételeznek.
Bizonyos esetekben a pénzáram
periódusonkénti kifizetései nem
egyenletesek, az elemzést ezért szükséges
kiterjeszteni a változó nagyságú tételekből
álló pénzáramra is.
 NEM AZONOS TAGÚ PÉNZÁRAMOK

r = 5%
10 Ft 20 Ft 30 Ft

C1 C2 C3
1 r 1  r  1  r 
2 3

10 20 30
PV =   3  53,58
1  0,05 1,05 2
1,05

n
Ci
Általános képlet:
  i
i 1 1 r 
V
A jövőbeli jövedelmek nem egyenletes
áramának jelenlegi értéke tehát az áram
egyes jelenlegi érték komponenseinek
összegeként határozható meg. A
táblázatban minden egyes fizetési tételt
megszorzunk a
megfelelő PVIFi,n tényezővel, s az ennek
eredményeként nyerhető pénzáram
jelenlegi értéke az 1413.24
 NETTÓ JELENÉRTÉK

-50 Ft 10 Ft 20 Ft 30 Ft

r = 5%
C0 C1 C2 C3
1 r 1  r  1  r 
2 3

10 20 30
NPV = 50   2
 3  3,58
1,05 1,05 1,05

n
Ci
Általános képlet: NPV  C 0  
1  r 
i
i 1
Az egyedi beruházásra vonatkozó NPV
döntési kritérium a következő:
• A projektbe érdemes beruházni, ha az
NPV értéke pozitív.
• Nem érdemes befektetni, ha az NPV
negatív.
• Ha az NPV = 0, akkor a jelenérték
alapján sem elfogadó, sem elutasító
döntés nem hozható.
Vegyünk egy példát az NPV-kritérium
alkalmazására. A vállalat berendezést
vásárolt 2200 dollár értékben. A 3 éves
élettartam során a nettó pénzáram-
növekmény rendre: 770, 968, 1331
dollár. A vállalat az eszközt hitel nélkül
vásárolja. A kamatláb 10%-os. El kell
dönteni, hogy a vállalat megvegye-e a
berendezést.
 SPECIÁLIS PÉNZÁRAMOK C
PV 
Örökjáradék r
r = 10% 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft

ÖN itt áll 1 1 1 1 1 1 1
1 r 1  r  1  r  1  r  1  r  1  r  1  r 
2 3 4 5 6 7

1 1 1 1 1 1 1
PV =      
1  r 1  r 2 1  r 3 1  r 4 1  r 5 1  r 6 1  r 7
 1  1 1
S  a1 *   a1  q
 1  q  1 r 1 r
     
1  1  1  1  1  1  1  1 r  1 1
PV  *   *   *   *     10
1 r  1 1  1 r  1  r 1  1 r  r  1 r  r  r 0,1

 1 r   1 r 1 r   1 r 
 SPECIÁLIS PÉNZÁRAMOK

Örökjáradék – meghatározott év múlva kezdődő

r = 10%
1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft

1
ÖN itt áll
r
1 1
PV = *
r 1  r 2

1 1
PV  * 2  8,26
0,1 1,1
Az annuitás olyan egyenlő tagú
pénzáramok (ki- vagy befizetések)
sorozatát jelenti, amely meghatározott ideig
esedékes.

• egyenlő tagú, tehát minden periódusban

azonos összeget fizetnek ki (a periódus
rendszerint egy év vagy egy hónap)

• meghatározott ideig esedékes, tehát nem

a végtelenségig (lásd: örökjáradék)
Jelenértéke : Arra ad választ hogy
r % kamatláb mellett n éven át
azonos időközönként esedékes C
pénzáramlásnak mennyi a
jelenértéke.
 1 1 
SPECIÁLIS PÉNZÁRAMOK PV  C *   
 r r 1  r n 
 
Annuitás – n-éven át tartó, fix összegű pénzáramlás

10 év, 5% 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft 1 Ft

ÖN itt áll 1 1 1 1
1 r 1  r  1  r  1  r 
2 3 n

1 1 1 1
PV =    
1  r 1  r  1  r 
2 3
1  r 
n

1 1 1
PV  PV  *
r r 1  r n
1 1 1 1
PV   PV    7,722
r r 1  r n 0,05 0,05 * 1,05 10
Annuitás jövőértéke : Arra ad választ,
hogy n éven át r % kamatláb mellett
esedékes pénzáramok jövőértéke
mennyi.

• Meghatározott időn keresztül

esedékes
• A járadéktag mindig azonos, fix
összegű
• A járadékközök azonos időtartamúak
Annuitás jövőértéke
Neve: Future Value of Annuity
Jele: FVA
Képlete:

= Ahol:
FVA = az annuitás jövőértéke
C = éves pénzáram
r = kamatláb
n = évek száma
A periódusok elején fizetett annuitás
jövőbeli értéke különbözik a normál
annuitástól, mivel az első és utolsó
év fizetési tétele is egész éven
keresztül kamatozik. A periódus
elején felmerülő annuitás jövőbeli
értéke levezethető a normál
annuitás jövőbeli értékéből.
Növekvő annuitásnak nevezzük
kifizetések vagy bevételek olyan
összegekből álló sorozatát meghatározott
időszakra vonatkozóan, amelyek minden
periódusban konstans arányban
növekednek.
Növekvő normál annuitás esetében a
kifizetés vagy bevétel a periódusok
végén, a növekvő időtartam-
annuitásnál a kifizetési tételek
felmerülése a periódusok elején történik.
Az annuitás alkalmazásai
1 1 
PV  C *    P V  C * P V IF A n ,r
 r r 1  r n 
 
PVIFAn,r

1. Ismert C, n, r  Határozzuk meg egy 10 éven át tartó, 200 Ft/év összegű

pénzáramlás jelenértékét 10%-os kamatláb mellett!
2. Ismert PV, n, r  Jancsi bácsinak van 1 000 000 Ft-ja. Elhatározza, hogy
nem költi el egyszerre, hanem 10 évre berakja a bankba, úgy, hogy évente
fix összeget használ fel belőle. Mekkora összeget költhet évente, ha a
kamatláb 5%?
3. Ismert PV, C, r  Elkártyáztunk 2 000 000 Ft-ot. Az alvilági srácokkal
történt megállapodás alapján – mivel kifizetni egyszerre nem tudjuk –, egy
évi fix összegű törlesztési konstrukcióban állapodunk meg. Sajnos anyagi
helyzetünk csak évi 400 000 Ft kifizetését teszi lehetővé. Hány év alatt
fogjuk törleszteni az adósságot, ha a piaci kamatláb 8%?
4. Ismert PV, C, n  Lízingelünk egy személygépkocsit, melynek vételára
2500000 Ft. Törlesztés évi 500000 Ft, melyet 6 éven át kell fizetnünk a
lízingcégnek. Mekkora az alkalmazott kamatláb?
 SPECIÁLIS PÉNZÁRAMOK C1
PV 
Növekvő tagú örökjáradék r g
1 1+g (1+g)2 (1+g)3 (1+g)4 (1+g)5 (1+g)6
Példa:

1  g  mely
1  g  1  g  1  g  1  g 
2 3 4 5 6
ÖN itt áll kötvényt
Örökjáradék 1 1 g
akarunk venni,
1  r 1001Ft-ot,
a következő évben  r  majd
2
1  r 2%-os

3
1  r 
4
1  r 
5
1  r 
6
1  r 
7

növekményű pénzáramot biztosít.

1  g   1ha ga piaci
1  g  1  g  1  g 
2 3 4 5 6
1 1 g
Mennyit
PV =érdemes  kiadni2 akötvényért,   
kamatláb 10%? 1  r 
1  r 1  r  1  r  1  r  1  r  1  r 
3 4 5 6 7

 1  1 1 g
S  a1 *   a  q 
 1  q 
1
1 r 1 r
Megoldás:     
1  1  1  1  1  1  1  1 r  1
PV  *   *  1 r 1 g   *  *  
1  r  1  1  g 100 1 
Ft r  1 r  r g  1 r r g  r g
PV    1250Ft
 r   0,02  1  r 1  r
1 0,10   1 r 
 SPECIÁLIS PÉNZÁRAMOK

Halasztott annuitás jelenértéke

r = 10% 500 Ft 500 Ft 500 Ft 500 Ft

0 1 2 3 4 5 6 7

ÖN itt áll 500 * ANNnr 10%

4 év

r 10% 1 1584,93
PV = 500 * PVIFAn  4 év *   1309,86 Ft
1  0,1
2 2
1,1
 KAMATOZÁS – ÉS ELSZÁMOLÁSI PERIÓDUS
Feladat:
Alapfeltételezés: a kamatot évente, az időszak végén fizetik, ill. ilyenkor kerül
tőkésítésre. Van szabad 100 forintunk,
amit egy évre le akarunk kötni.
Kamatláb érvényességi időtartama: az az időszak, amit időegységnek
Két lehetőségünk adódik, tekintenek
leköthetjük
Kamatozási periódus: kamattőkésítési vagy kamatfizetési időszakmellett
12,5%-os kamatláb hossza évi egyszeri
Névleges kamatláb: a kinyilvánított, kamatlábtőkésítés,
érvényességi időtartamára
illetve járó
12%-os kamatláb
kamat. és negyedévi tőkésítés mellett.
Melyik lehetőséget válasszuk?
Probléma: különböző konstrukciók összehasonlítása

 effektív kamat – éves szintre átszámított kamatláb

Megoldás:
Bankunk évente 4-szer, 12%-os névleges kamatot fizet!r Mennyi  az effektív
1. eset: e ffe ktív r n é vle g e s  1 2, 5 %
kamatláb? 4
 0,12 
 r 2
2. eset: reffektív 3  1    12,55%
4
 r   r   r
4100 *  1  
100 100 *  1   100 *  1   100 *  1   
 4  4  4  4
3% 3% 3% 3%

Kamatláb érvényességi időtartama (1 év)

ELSZÁMOLÁSI PERIÓDUSOK ÉS FOLYTONOS KAMATOZÁS

Az effektív kamat az érvényességi időtartamon belül, a kamatozási periódusok

számának növekedésével nő!
Pl. egy befektetéssel 12% névleges kamatot realizálhatunk. Mekkora lesz az
effektív kamatláb éves, féléves, negyedéves, havi kamattőkésítés mellett?
Éves tőkésítés: 1 2, 0 0 %
2
 0,12 
Féléves tőkésítés:  1  2   12,36%
 
4
 0,12 
Negyedéves tőkésítés:  1    12,55%
 4 
12
 0,12 
Havi tőkésítés:  1  12   12,68%
 
Van-e ennek a növekedésnek határértéke?
n n
 1  1
1
 n



sorozat határértéke? lim  1    ?
n 
 n
e
n
 x
1 n 
 
sorozat határértéke? ex
A végérték koncepciója

A nettó végérték (Net Terminal Value –

NTV) vagy másként nevezve: nettó
jövőbeli érték ugyancsak alkalmas a
projektek elfogadási-elutasítási
döntéseinek megalapozásához.
Az NTV a projektélettartam végére
vonatkoztatott többletként fogható
fel.