Globális problémáink

• Globális felmelegedés

• Ez az a tény, ami a köztudatban talán a lehető

legjobban jelen van. Az átlag középhőmérséklet
folyamatos emelkedő tendenciát mutat, így
átformálva az élőhelyeket, amely kihívást jelent
minden növényi-, vízi- és állatvilág számára
egyaránt.

• Az évszakok szélsőséges mi volta is okoz

nehézségeket, hiszen lassan nyár és tél kivételével
nem lesz átmenet. De az időjárás is szeszélyekkel bír,
hiszen mindennapos hír, hogy egy-egy vihar milyen
embert próbára tévő pusztításokat csinál.

• Az elmúlt száz évben a felmelegedés aránya 1,15°C

volt, ami talán nem hangzik olyan veszélyesnek,
viszont ha éves elosztásban nézzük akkor hazai
viszonylatban is szemet szúró a probléma – Alföld
bizonyos részei már félsivatagosnak tekinthető.
• Környezet szennyezés:
• Ami szemet szúr és valóban van érzékszervvel is látható nyoma az a
környezetünk szennyezése, hiszen ez közvetett vagy közvetettlen
módon, de az ember maga okozza.
• Elsődleges szennyezési probléma a légszennyezés.

• Leginkább ipari tevékenységek és gépjárműhasználat, illetve rossz

fűtőanyagok az elsődleges okozati forrás. A kibocsátott anyagok
azáltal, hogy szennyezi a levegőt lényegében az emberi szervezetet
is – elsősorban a tüdőnket – kockára teszi.

• Az élővizek szennyezése is komoly ökoszisztémákat borít fel. Mivel

a szennyezettség fajokat pusztít el, de van hogy a túlzott
szaporodásért is felelősségre vonható. Globális gond a világ
vizeiben felhalmozódott hatalmas mennyiségű szemét, amelyek
lehetnek roncsok, folyókból hozott szeméthordalék vagy akár
felszíni hulladék is.

• Illetve környezetszennyezés gyanánt beszélhetünk

még talajszennyezésről is, amelyet elsősoron veszélyes ipari
hulladékok okoznak. A mezőgazdaságban a föld számára terhet
jelent, hogyha a talajt csupán vegyszeres szerekkel kezelik, hiszen
azzal az élőréteget – a humuszt – vékonyítják el, tönkre téve a
természetes folyamatok végbemenetelének lehetőségét .
• Újrahasznosítás aránytalansága:

• Talán ez az egyik legfelkapottabb globális probléma,

amellyel szeretnének is foglalkozni. Csak hogy értsük:
Az erőforrások túlzott felhasználása és a műanyagok
folyamatos gyártása olyan mértékű
hulladékgazdálkodási válságot okoz, amelyet az egész
világ megérez.

• A fejlett országok hatalmas dózisban termelik a

szemetet lerakóknak és égetőknek vagy csupán a
környezetnek.

• Elsődleges cél az lenne, hogy a keletkezett hulladékot

hozzuk vissza a körforgásba újrahasznosítással, majd a
későbbiekben olyan hulladékfajta ne is keletkezhessen,
amely nem reciklálható. A keletkező hulladék pazarlás,
amely az életminőségünket hozza veszélybe !
•Túlnépesedés:

• Bolygónk legnagyobb terhe maga az ember. Minden, amit az ember

tudatlanságból okoz a földünk feladata azt helyrehozni, elnyelni vagy
orvosolni. Már az is teherré válik számára, hogyha a lakosság hirtelen
növekedésnek indul.

• A túlzott népesedés ugyanis több energiát és alapvető forrásokat

von maga után, amelyek hiánnyá válnak. Ilyen az ivóvíz, az
élelmiszer és az üzemanyag. A nehézségeket tovább nehezítik az
egyenletlen földrajzi elosztás és a hatalmas társadalmi különbségek.

• A mezőgazdaságot minél inkább kihasználó gazdálkodók a

műtrágyáikkal, különböző kémiai vegyszereikkel csak károsítják a
környezetet. Mind azért, hogy a rohamosan növekvő társadalom
igényeit ki tudják elégíteni. Értékesebbé válnak adott helyeken – ahol a
fejlődési lehetőségek korlátozottak – azok a források, amelyek
alapvetően is szűkösek.
• Soha nem lehet ahhoz késő, hogy változtassunk. Ha ismerjük a
problémát és a forrását akkor lényegében kezünkben van a megoldás
is. Azért mert valamit nem látunk szabadszemmel vagy nem
tapasztalunk meg valamit bőrünkön az nem azt jelenti, hogy nincs!
Láss globálisan és cselekedj lokálisan – ezen az elven jobb hely lehet
a világunk!
• Túlnépesedés II:
• A mezőgazdaságot minél inkább kihasználó
gazdálkodók a műtrágyáikkal, különböző
kémiai vegyszereikkel csak károsítják a
környezetet. Mind azért, hogy a rohamosan
növekvő társadalom igényeit ki tudják
elégíteni. Értékesebbé válnak adott helyeken –
ahol a fejlődési lehetőségek korlátozottak –
azok a források, amelyek alapvetően is
szűkösek.

• Soha nem lehet ahhoz késő, hogy

változtassunk. Ha ismerjük a problémát és a
forrását akkor lényegében kezünkben van a
megoldás is. Azért mert valamit nem látunk
szabadszemmel vagy nem tapasztalunk meg
valamit bőrünkön az nem azt jelenti, hogy
nincs! Láss globálisan és cselekedj lokálisan
– ezen az elven jobb hely lehet a világunk!
Köszönöm a figyelmet
Készítette: Bencsik Botond