Realizmus

Zombori Zille 11.c

forrásai
• 19. század – irodalmi és képzőművészeti stílusirányzat
• a romantika világában született
• alapja – dezillúzió
• „real” = valós
• Le realism! – íme a valóság - Courbet
• társadalom rávilágítása a visszásságokra
• kiábrándulás a kapitalizmusból, a korból
• a romantika menekül előle, a realizmus szembenéz a problémákkal
társadalmi háttér
1. Kapitalizmus, mint világrendszer
2. Társadalmi mobilitás – a nagyipari termelés hatására az életforma is
megváltozott
3. Utópisztikus szocialisták elméletei -> Tudományos szocializmus:
a nemzetközi proletármozgalmak ideológiai háttere – Karl Marx,
Friedrich Engels

Magyarország
4. Forradalom utáni bukás – elnyomás évtizedei, ezért nem alakult ki a
kapitalizmus
5. 1867 - kiegyezés: létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia – a dualizmus
időszaka
eszmei háttér
1. Darwinizmus: Darwin evolúciós elmélete – A fajok eredete
2. Pozitivizmus: filozófiai irányzat, a helyes tudományos ismeretek a tényekre
épülnek – Auguste Comte
megfigyelés és kísérlet – az összefüggések leírása
az embert a környezete és az öröklés határozza meg

A kor kiemelkedő filozófusai közé tartoznak: Arthur Schopenhauer, Sören

Kirkegaard, Friedrich Nietzsche és
Henri Bergson
stílusjegyei
 tipizálás, általánosítás
 nem a különös, hanem a tipikus
 nem a távoli világ, hanem az itt és most
 hiteles, valósághű ábrázolás
 legkisebb, jelentéktelennek tűnő részletek hosszas leírása
 esztétikai teljességre való törekvés
 hiteles lélekrajz – bonyolultabb lelki folyamatok ábrázolása
 szociológiai, szociográfiai és pszichológiai feltárása a szereplők életének
kritikai realizmus
- művészeti irányzat
- középpontjában a társadalomkritika
- polgári társadalom problémáit tárja fel
- a realizmus továbbfejlesztése, stílusjegyei felhasználásával
- fő műfaj: regény
- a valóság leírásához történelmi és tudományos szemmel közelít
- nem idegenkedik a fantasztikumtól
a realista iró
- Saját korával való szembefordulás
- Valóság minél hiteleseb ábrázolása, minden részlet feltérképezése
- Tárgyilagos, szenvtelen, hőseivel szemben sem elfogult
- Feladatuk: a társadalmi valóság feltárása
- Apró részletek – minél pontosabb korkép
- Mindent tudó elbeszélő
magyar realizmus az irodalomban
o Első realista regényírók: Eötvös József és Kemény Zsigmond
Inkább romantikus, de realista jellemekkel foglalkozott még:
o Mikszáth Kálmán
o Jókai Mór
magyar realizmus a festészetben
Munkácsy Mihály
- szegénység, hétköznap ábrázolása
- alföldi festészet

Búcsúzkodás Éjjeli csavargók Köpülő asszony

Az elítélt
(Siralomház)
a realista regény
- Külső és belső tulajdonságok aprólékos jellemzése
- Tárgyilagoság, szenvedélytelenség
- Részletes környezetrajz
- Saját koruk és társadalmuk aprólékos, hiteles
ábrázolása
- Főhős: alsóbb réteg, de a tömeg fölé akarnak
kerülni – kiábrándul a társadalomból
realista dráma
- színpad=a való élet pontos mása
- főszereplők: átlagemberek mindennapos problémákkal
- a drámaiság tartalma gyökeresen megváltozik
- drámaiatlan dráma (Csehov)
- analitikus dráma (Ibsen)
realizmus a világirodalomban
- Franciaország
Stendhal
Honoré de Balzac
Gustave Flaubert
Guy de Maupassant
realizmus a világirodalomban
- Oroszország
„Mindannyian Gogol köpenyegéből bújtunk elő” – Dosztojevszkij
Goncsarov
Turgenyev
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Lev Tolsztoj
Fjodor Mihaljovics Dosztojevszkij
Anton Pavlovics Csehov

- Norvégia
 Henrik Ibsen
realista festészet
Barbizoni iskola
- Párizs – francia tájképfestők
- Akadémikus szabályok ellen léptek fel
- Kivonulás a természetbe – plain air festészet
- Vallási, mitológiai, allegorikus témák elvetése – a természet tanulmányozása
- Panteisztikus természetszemlélet
- Jellemzők: monumentalitás, drámaiság, az általános kiemelése, szépítés
nélküli valóságábrázolás
realista festészet
• Jean-Francois Millet
• Ilja Repin
• Gustave Courbet

Perov - Paraszttemetés

Courbet - Az őzek
Millet - Kalászszedők
Repin - Hajóvontatók a Volgán
Courbet - Műterem